2016. március. 01. 16:40 2016. március. 01. 17:55 Világ

Van, akinek "szuper" lesz ez a kedd, van, akinek kevésbé

Politikai elemzők a tucatnyi keddi előválasztáson, illetve jelölőgyűlésen a demokrata elnökjelölt-aspiránsok közül Hillary Clinton olyan arányú győzelmeit prognosztizálják, amelyek szinte végleg megpecsételik, hogy ő lesz a párt elnökjelöltje a sokak szerint az amerikaiaknak túl baloldali Bernie Sanders ellenében. A republikánusoknál Donald Trump ingatlanmágnás egyelőre fölényesen vezet Ted Cruz és Marco Rubio előtt, az esélylatolgatások szerint két másik ellenfelének, John Kasichnak és Ben Carson sebészprofesszornak a szuperkedd jelenti majd a végállomást az elnökjelöltségért folytatott harcban.

A szuperkedd az amerikai előválasztási folyamat legfontosabbnak tartott fordulója, amelyben tucatnyi amerikai állam választói szavaznak az elnökjelöltet állító országos pártkonvenciókon a jelöltet megválasztó küldöttekre. A szuperkedden a republikánusok 595, míg a demokraták 1015 delegátust választanak meg az országos pártkonvenciókra, amelyeken a küldöttek döntik el, ki legyen a párt elnökjelöltje november 8-án, az elnökválasztáson.

A versenyben lévők (balról), Marco Rubio (rep.), Ted Cruz (rep.), Bernie Sanders (dem.), Donald Trump (rep.), Hillary Clinton (dem.)

AFP / DSK

A nagy tét ellenére elemzők szerint egyik elnökjelölt-aspiráns sem tud annyi delegátust "szerezni" kedden, hogy ezzel biztosnak tudhassa az elnökjelöltséget, amelyért nagy küzdelem folyik, elsősorban a Republikánus Párton belül.

A Demokrata Párt két elnökjelölt-aspiránsa közül valamennyi előrejelzés Hillary Clintonnak ad esélyt Bernie Sandersszel szemben, kiváltképpen Clinton szombati dél-karolinai diadalmenete után. Ráadásul a szuperkedden voksoló államokban a demokraták 150, úgynevezett "szuperdelegátusát" is megválasztják: a szuperdelegátus az a küldött a pártkongresszuson, aki nem elkötelezett egyik jelöltaspiráns mellett sem, így szabadon szavazhat arra, akire akar. Sajtójelentések szerint egyébként a Demokrata Párt szuperdelegátusai elsöprő többségükben Hillary Clinton szimpatizánsai.

A közvélemény-kutatások szerint a kedden voksoló valamennyi szövetségi államban Donald Trump, az ellentmondásos megítélésű, radikálisan bevándorlóellenes milliárdos üzletember vezeti a republikánus népszerűségi listákat, 40-46 százalékos arányban, és az elmúlt pár napban befolyásos republikánus politikusok támogatását nyerte el. Van egy kis morgolódás is ellene, de a republikánus nagyágyúk közül eddig csak Ben Sasse nebraskai szenátor jelentette ki, hogy nem fogja támogatni Trumpot.

A republikánus körében azért sem várható döntő eredmény, mert a "mindössze" 595 delegátus három nagyobb támogatottságú jelölt között oszlik el, valamint a versenyfutás végét járó, kisebb támogatottságú John Kasich és Ben Carson is nyerhet delegátusokat, bár ez is a kiszállásukat jelentheti. A végén döntő lehet, hogy a kieső jelöltek kit támogathatnak, ez inkább Rubionak és Cruznak kedvezhet, akik elfogadhatóbb hangnemben beszéltek eddig ellenfeleikről, szemben a megosztó Donald Trumppal.

Az előzetes felmérések minden korábbinál nagyobb részvételt jeleznek, vagyis maguk a választók szintén jelentősnek tartják a szuperkeddet.

A Wall Street Journal alábbi infografikáján látható, melyik aspiránsnak hány delegátusa van eddig, melyik államban mennyit szerezhet a szuperkedden, és mennyi kell összesen ahhoz, hogy a konvención meglegyen az elnökjelöltséghez szükséges többsége. A fent említett "szuperdelegátusokon" kívül (csillagos megjegyzéssel ezek is szerepelnek a grafikán) ugyanis minden küldöttnek kötött lesz a mandátuma, tehát arra kell voksolnia a konvención, akinek támogatójaként beszavazták oda.

Super Tuesday Q&A: The states and the stakes https://t.co/lQkuTD0rDc pic.twitter.com/WWKGx8puvJ
— Wall Street Journal (@WSJ) 2016. március 1.

Mi az a szuperkedd?

Tizenegy, más számítás szerint tizenhárom államban választanak. Két államban – Wyomingban és Coloradóban – a republikánusok ugyanis jelölőgyűléseket kezdenek, de kedden még nem fejezik be, eredmény még nem várható. Ezen kívül választanak a dél-csendes-óceáni Amerikai Szamoa területén és a "külföldi demokraták" is, vagyis azok a külföldön élő amerikaiak, akik regisztrált demokrata párti szavazók. Ők negyven országban 121 helyen járulhatnak az urnákhoz.

A "szuperkedd" azért szuper, mert több államban szavaznak és így egyszerre több delegátus – azaz az országos elnökjelölt-állító pártkonvención az elnökjelölt személyéről döntő politikus – személye a tét, mint az elnökválasztási folyamat bármely másik előválasztásán vagy jelölőgyűlésén. Kedden a következő államokban és területeken várják a voksolókat: Alabama, Alaszka, Amerikai Szamoa, Arkansas, Colorado, Georgia, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Vermont, Virginia, Wyoming és a külföldi demokraták. Alaszkában csakis republikánusok, Amerikai Szamoán pedig csakis demokraták voksolnak: mindkét helyen jelölőgyűlések lesznek. Coloradóban és Wyomingban – ahol jelölőgyűlések kezdődnek – viszont csak republikánusok szavaznak.

Összesen 1460 delegátusról, 865 demokrata párti és 565 republikánus küldöttről döntenek. A szuperkedden voksoló államokban a demokraták 150, úgynevezett "szuperdelegátusát" is megválasztják: a szuperdelegátus az a küldött a pártkongresszuson, aki nem elkötelezett egyik jelöltaspiráns mellett sem, így szabadon szavazhat arra, akire akar. Sajtójelentések szerint egyébként a Demokrata Párt szuperdelegátusai elsöprő többségükben Hillary Clinton szimpatizánsai.

A republikánus elnökjelölt-aspiránsoknak 1237 delegátus szavazatára van szükségük, hogy elnökjelöltté válasszák, a Demokrata Pártban pedig 2383 küldött támogatása kell az elnökjelöltség elnyeréséért.

A szuperkedd után a következő választások március 5-én, szombaton lesznek: Kansasben republikánusok és demokraták jelölőgyűléseken döntenek, a déli Louisiana államban pedig előválasztást tartanak. A republikánusok Kentuckyban és Maine államban is voksolnak, a demokraták pedig Nebraskába járulnak az urnákhoz.