Ég veled Kalifátus! - Az Iszlám Állam most tényleg megsemmisülhet

Ég veled Kalifátus! - Az Iszlám Állam most tényleg megsemmisülhet

Forgalmas utcák, dudáló autók, teli kávézók az iraki Moszul belvárosában - ehhez hasonló jelenetek szerepelnek az Iszlám Állam által hétfőn publikált videón, melyen a helyiek arról beszélnek, hogy a városban pezseg az élet és Allah segítségével ez így is marad. Az utcai árusok elfoglaltak, az utcákon nagy a tömeg. A péknél a szemfülesebb szemlélő még azt is észreveheti, hogy a lisztet ENSZ segélyből visszamaradt zsákokból teszik a kenyér alá.

Kedden már egész másféle videókat tettek fel. Itt az Iszlám Állam harcosai látszanak, ahogy lövik a front másik oldalán közlekedő kurd és iraki konvojokat. Közöltek már videókat mecsetet ért bombázásról, ahol a megsemmisült Koránokat mutogatták, még iskolákból is, ahol a múlt héten még folyt az oktatás. A legújabb videójukon pedig éjjel vonulnak fel a harcosok az utcán, miközben egyikük felsorolja és megfenyegeti az Iszlám Állam ellenségeit, köztük Amerikát.

Nem úgy tűnik, mintha a teljes megsemmisülésre készülnének, pedig az elmúlt napokban a kurd Pesmerga és az iraki biztonsági erők átfogó offenzívát indítottak az Iszlám Állam iraki fővárosa ellen. Arról nem is beszélve, hogy a jelentős amerikai légitámogatás mellett a város határaiban amerikai tüzérség is lövi a terrorszervezet állásait, a Perzsa-öbölben állomásozó Charles DeGaulle nukleáris anyahajóról pedig francia gépek szállnak fel, hogy támogassák az offenzívát és Erdogan keddi bejelentése alapján a török légierő is csatlakozott a támadáshoz. Az utóbbi 10 év legnagyobb szabású, széleskörű koalíciós támadása indult meg a hét elején. A tét az Iszlám Állam végleges megsemmisítése. Legalábbis a mai formájában.

Aleppó egy mészárszék, de Moszul millió ember koporsója lehet

Aleppó Szíria, Moszul pedig Irak második legnagyobb városa. Mindkettő heves ostrom alatt áll. Aleppó 1-2 hónapja került a címlapokra, miután az ostrom intenzitása minden korábbinál intenzívebbé vált. Az észak-szíriai városban most is napi rendszerességgel esnek áldozatul civilek a rezsim, vagy az orosz légierő támadásainak. Csak Aleppóban közel 300 ezer civil él még mindig az ostromgyűrűn belül. A szíriaik szenvedése azonban hamarosan újra kiszorulhat a nemzetköz hírcsatornák headline-jairól, Moszulban ugyanis ennek a többszöröse, különböző források alapján közel 1,5 millió, de legalább 1 milliós civil lakosság él még mindig. Annak ellenére, hogy miután az Iszlám Állam 2014 júniusában elfoglalta a várost, több mint félmillióan már elmenekültek.

Mind Aleppó, mind Moszul ostroma történelmi jelentőségű esemény az arab-tavasz utáni Új Közel-Keleten, ahol nacionalista diktátorok kora leáldozott és ahol az egykori gyarmattartók által kijelölt országhatárokat hamarosan újra ellepi a sivatag homokja. Ha Aleppó elesik, és a kormányerőknek sikerül visszafoglalni a lázadóktól, az stratégiai vereséget jelent a lázadók számára. A város ugyanis az egyik legfontosabb kereskedelmi és gazdasági csomópont, amely kulcspozíciót jelent Szíria észak-nyugati részének ellenőrzéséhez. Az Asszad-rezsim számára pedig a hatéves polgárháború eddigi legnagyobb győzelmét jelentené. Igaz, ezt a XXI. század egyik legvéresebb bombázási kampányával, az oroszok brutális légierejével, valamint a Hezbolla és iráni milíciák segítségével sikerült elérni.

Amíg azonban Aleppó nem feltétlenül jelentené a lázadó erők vereségét Szíriában, addig Moszul, az Iszlám Állam iraki fővárosa, tulajdonképpen az utolsó, bár egyben a legnagyobb város, amit az országban még a terrorszervezet tart ellenőrzése alatt.

Ráadásul a legfrissebb hírek szerint Erdogan elnök már arról beszél, hogy lassan itt az ideje tárgyalni egy török-amerikai offenzíváról a szíraiai Rakka ellen. Márpedig Rakka az Iszlám Állam központja, innen irányították az Európában végrehajtott terrorcselekmények egy részét is. Ez a cél Moszul elestével valóban látótávolságba kerülhet, hiszen a Rakkát ellátó legfontosabb utánpótlási vonalakat is elveszítené az Iszlám Állam.

Ha az együttműködés létrejön és az egymástól a nyári török puccs óta elhidegült szuperhatalom és a régiós vezető szerepre törekvő Erdogan tényleg eltökélte, hogy pontot tesznek Abu Bakr al-Bagdadi kalifátusának végére, akkor az Iszlám Állam visszasüllyedhet abba a pozícióba, amit 2013 előtt is betöltött. Vagyis valószínűleg aktív terrorszervezet marad, de legfeljebb kisebb, periférikust települések feletti uralommal, megszűnik szuverén területtel rendelkezni.

Ennél azonban sokkal bonyultabb a helyzet. Már felrepültek hírek arról, hogy Abu Bakr al-Bagdadinak, az önmagát az Iszlám Államot vezető kalifának kinevező terroristavezérnek sikerült elmenekülnie az ostrom alatt álló Moszulból és éppen Szíria felé tart. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint nem csak ő, de a dzsihadisták sokasága követheti a szomszédos, polgárháború dúlta országba.

BREAKING: Lavrov on Mosul operation: ISIS fighters may move to Syriahttps://t.co/M5WqTi387P pic.twitter.com/qqsowoOkaf

— RT (@RT_com) October 18, 2016

Arról nem is beszélve, hogy az ostrom hónapokig eltarthat (feltéve, hogy a dzsihadisták nem kezdenek el egyre gyorsabb ütemben menekülni).

Belényi Dániel, az Ökumenikus Segélyszervezet iraki-kurdisztáni irodavezetője a fronthoz legközelebb eső nagyvárosban, Dohukban dolgozik. Ahogy mondta, Irakba át sem mehetnek, ami magyar fülnek elsőre furcsán hangzik, de Kurdisztán magas szintű autonómiát élvez Irakon belül. Saját kormánya, saját határai vannak, amelyeket őriznek is, így csak külön engedéllyel mehetne át péládul Bagdadba.

Azt mondta, Kurdisztán már régóta megtelt menekültekkel, a menekülttáborok tele vannak, az infrastruktúra túlterhelt. “Moszulból 500 ezer, de akár milliós számú menekült is érkezhet, attól függ, mi marad a városból az ostrom végére. Itt nyáron elviselhetetlen meleg, télen viszont nagyon hideg van. Ha csak nem rombolják porig a várost, - amire szintén megvan az esély - akkor minden azért sokan lesznek olyanok is, akik inkább maradnak. Innen nem nagyon van hová menni” - mondta.

Ráadásul konfliktusokból már most sincs hiány. Dániel több olyan esetről hallott már, amikor a jezidi kisebbséghez tartozó visszatérők gyújtották fel a falvaikban élő szunniták házait (az Iszlám Állam az iszlám szunnita ágát követi - a szerk.). Sok olyan keresztény is volt, akik megpróbátlak visszatérni az Iszlám Államtól visszafoglalt területeken fekvő falvaiba, de újra elüldözték őket egykori szomszédaik, ezért vissza kellett térniük a menekülttáborokba.

Azoknak van a legnehezebb dolguk, akik most menekülnek az Iszlám Állam területéről. Általában éjszakánként kelnek át a frontvonalon fekvő falvakon, viszont a dzsihadisták és a kurdok is lőnek rájuk. Dániel szerint többen lőtt sebbel érkeznek. Később szigorú ellenőrzésen esnek át, hogy egyáltalán beléphessenek a menekülttáborokba.

Azoknak sem egyszerű, akik visszatérhettek a házukba, hiszen ettől még nem épül vissza magától az iskola, a piac és a közigazgatási központok. A semmiben pedig nem lehet hosszú távon élni. A legtöbben már így is azt fontolgatják, hogy elindulnak Törökország felé. Onnan pedig sokan Európába szeretnének eljuni.

Dániel most egy projekten dolgozik, melynek segítségével az Ökumenikus Segélyszervezet munkaerőpiaci képzéseket és kisvállalkozásokat indít el, hogy a menekülttáborokban élők az országon belül kezdhessék újra az életüket és ne meneküljenek a határokon kívülre.

Bálint Gábor, az Ökumenikus Segélyszervezet régiós koordinátora szerint összesen 3,3 millió belső menekült él Irakban, akik többségében az Iszlám Állam elől menekültek el otthonukból, de az országban maradtak. Hozzájuk jön még 250 ezer ember, akik Szíriából menekültek el. “Ez már így is óriási szám, de Moszul ostroma közel 1 milliós embertömeget indíthat el dél és kelet felé. Közülük 130 ezren már most elmenekültek, pedig még alig 48 óra telt el az offenzíva kezdete óta és a front legközelebbi szakasza is 10 kilométerre van Moszul határától” - mondta.

Az ő fogadásukra is készülnek, ezt célozza az a helyi képviselet is, amit a Külügyi- és Külgazdasági Minisztérium segítségével hoztak létre. “10 ezer családi szálláshely már áll az új menekülttáborokban, 41 474 építés alatt van és még szükség lesz legalább 75 ezerre. Egy családra nagyjából 5-6 főt szoktunk számolni” - tette hozzá a régiós koordinátor. A magyar lakossághoz is felhívással fordulnak, de külföldi támogatást is várnak. Szerinte az is fontos információ, hogy mintegy 900 ezer ember már visszatelepült a táborokból akár az otthonába, akár rokonokhoz, vagy albérletbe, de ez egy hosszú folyamat.

Azt mondta, még az sem egyértelmű merre indulnak majd meg a menekültek, csak annyi biztos, hogy a város nyugatra vezető útjának egy részét még az Iszlám Állam ellenőrzi, arrafelé tehát legfeljebb a dzsihadisták indulnak útnak. “A legvalószínűbb, hogy a menekültek kelet, vagy dél felé veszik az irányt.

“Ráadásul ezek az emberek egy olyan városból érkeznek, ahol két éven át az Iszlám Állam volt az úr. Mindenki emlékszik a videókra, hogyan mosták át a gyerekek agyát is” - teszi hozzá Bálint Gábor, aki szerint éppen ezért a kifelé tartóknak milyen fogadtatásban lesz majd részük. Hozzáteszik, hogy a kurdok egyelőre nagyvonalúan bánnak a menekültekkel, de az óriási tömeg és az olajválság miatti bevétel csökkenés gazdasági válságba sodorta az országot. A nemzetközi hírcsatornák kommentárját, miszerint az utóbbi idők legnagyobb ember okozta népesség mozgását idézheti elő az ostrom, ő sem cáfolja: “Elég annyit hozzátenni, hogy az ENSZ már most napjaink legnagyobb humanitárius katasztrófájaként aposztrofálta a moszuli ostrom következményeit. Pedig még alig 130 ezer ember menekült el”.