Milyen esélye vannak az EU-nak a Brexit után? Hogyan befolyásolják az unió jövőjét az euroszkeptikus mozgalmak? És kik ezeknek az Európa-szerte ismert arcai? – ezekre a kérdésekre keresik a választ a BBC csaknem egyórás dokumentumfilmjében, amelyet múlt héten mutattak be. A televízió munkatársa, Katya Adler személyesen látogatott el az érintett tagországokba, és próbált összképet alkotni az Európai Unió jövőjéről.

Jelentős szeletet kapott Magyarország a műsorból. Menekültellenesség, kvótanépszavazás és Orbán Viktor kettős politikája – erre a három pillérre épült a magyar rész.

Action movie az európai menekültkrízis epicentrumából

A BBC munkatársai elmentek Szegedre, „az EU szélére”, ami nemrég még az európai menekültkrízis egyik fő epicentruma volt. Képeket mutattak a röszkei zavargásokról, drótháló alatt átbújó menekültekről, és megszólaltattak egy gazdát, aki elmondta: a helyiek nemcsak a rendbontástól féltek, hanem attól is, hogy a menekültek betegségeket hurcolhatnak be.

Toroczkai László ásotthalmi polgármestert a műsorban internetes szenzációként emlegették, miután a YouTube-ra több videót is feldobtak arról, hogyan zajlanak náluk a menekültellenes járőrözések. A szélsőjobbos politikus egyik „action movie”-jából is bevágtak egy részletet, amelyben azt mondta: „ha ülve maradunk, áldozatokká válunk, ha felállunk és cselekszünk, akkor győzhetünk”. Toroczkai napszemüvegben is pózolt kigyúrt társaival a BBC-nek, mezőőrös járőrkocsijaikkal együtt.

Ásotthalom polgármestere egy „nice to meet you”-t elengedett a riporternek, de már magyarul nyilatkozott. Azt mondta: szerinte akár több tízmillió migráns is eláraszthatja Európát, ha nem állítják meg a bevándorlást, és ez véres konfliktusokhoz vezethet, megváltozhat Európa vallási, kulturális összetétele, és ő ezt nem szeretné, „Magyarország maradjon magyar”.

A határvédő kerítés mellett beszélő Toroczkai elsütötte még azt, hogy Brüsszel szerintük nem tud megoldást találni a menekültkrízis ügyében, így hát muszáj volt nekik találniuk ott, Ásotthalmon.

A riporter megjegyezte, hogy más európai országok is építettek határvédő kerítést, és ezzel a nyitott határok Európájának álma összetört.  

Európa rosszfiúi?

A műsorban emlékeztettek, hogy az EU meghatározott számú menekült befogadására kért korábban minden tagállamot. Magyarország válasza erre az volt, hogy népszavazást írtak ki az ügyben, amelynek kampányára egy vagyont költöttek. Ennek egyik eredménye az lett, hogy megerősödtek a migránsellenes hangok az országban.

És mindez azért történhetett meg, mert az euroszekptikus nacionalisták vannak hatalmon most Magyarországon, Orbán Viktor vezetésével – állapította meg a riporter, aki Budán, a rakparton sétálgatva elmondta azt is: évek óta próbál interjút kérni a BBC Orbántól, „az emberek emberétől”, hiába, de most a jobbkeze kötélnek állt nekik.

A külgazdasági és külügyminiszter volt ez a jobbkéz. A riporter felvetette Szijjártó Péternek, hogy egyes vélemények szerint egyfajta rosszfiúként kezelik a V4-eket az EU-ban. A miniszteri válasz erre az volt, hogy nem szereti az ilyen címkézést. Szerinte inkább arról van szó, hogy korábban simán hoztak döntéseket az EU-ban a kelet-európaiak megkérdezése nélkül Kelet-Európáról, de most már nem történhet ilyen. A róluk szóló kritikák pedig azt mutatják, hogy a keleti tagállamok is fontosak, hiszen foglalkoznak velük – magyarázta.

Metrótól a kisvasútig

A BBC riportere a budapesti metróvonalak segítségével szemléltette, mit is jelent Magyarországnak a szovjet múlt, és mit az uniós pénz. A kisföldalatti a kontinens legrégebbi ilyen vonala, ma is klasszikus formában, a 3-as metrón viszont jól látszanak a tipikus szovjet jegyek. A 4-es pedig vadonatúj és csillogó, az unió pénzéből.

Megállapították ezután, hogy miközben a magyar gazdaság az unióstól függ, addig politikai értelemben Magyarország messze jár az uniós víziótól.

Ezt az ellentmondást igyekeztek alátámasztani például az uniós pénzből épített felcsúti kisvasúttal, amely „a falu egyik végéből megy a másikba”, Orbán Viktor szívének azonban nagyon kedves, mert a régi vasút anno a ház mellett ment el, ahol felnőtt.

Feltűnő kettősség az is, hogy Orbán jóban van az orosz elnökkel, de barátságosan parolázik eközben Theresa May brit miniszterelnökkel vagy éppen Angela Merkel német kancellárral. Jean-Claude Junckertől azért kapott egy diktátornak kijáró taslit – elevenítették fel az egyik uniós csúcson történteket.

És persze nehéz volt a helyén kezelni Orbán „győzelmi beszédét” is, amit az érvénytelen kvótanépszavazás után mondott aznap este. És ami után nem kérdezhettek tőle a helyszínen lévő újságírók. 

A műsor Magyarországról szóló részében ellenzéki politikusok, civilek nem szólaltak meg. Orbán Viktor politikáját Martin Schulz, az Európai Parlament volt szocialista elnöke bírálta, aki azt mondta, hogy vírusszerűen terjedhet az ilyen magatartás, és ez az Európai Unió végét is jelentheti előbb-utóbb.