Tizenkét évvel ezelőtt azért fejeződött be az RT-23 interkontinentális ballisztikus rakétákkal felszerelt „Mologyec” harci vonatok őrjárata, mert erre kényszerítették bizonyos nemzetközi, a támadó fegyverek csökkentésére vonatkozó megállapodások, valamint kiszorították őket a hadrendbe állított RT-2PM „Topol” szárazföldi mozgó interkontinentális ballisztikus rakéták.

– Az orosz védelmi ipar azért vágott bele a rakétavonatok újbóli gyártásába, mert ezzel is fokozni akarja stratégiai elrettentő erejét – véli Viktor Litovkin orosz katonai szakértő, aki valaha ezredesi rangig vitte a szovjet seregben. – Az Egyesült Államokkal megkötött START-III szerződés értelmében a két nagyhatalomnak 2020-ig legfeljebb 700 nukleáris robbanófejjel ellátott telepített szállító járműve lehet (ballisztikus rakéták, a stratégiai repülőgépek, és a tengeralattjárók rakétái) továbbá még száz, nem telepített nukleáris robbanófejet tarthatnak raktáron. A telepített szállító eszközökre pedig maximum 1550 atomrobbanófejet szerelhetnek fel. Oroszországnak ma 425 telepített szállítóeszköze van. Amint látják, mi nem érjük el a megállapodásban szereplő plafont – magyarázza a szakértő.

Az egyik kézenfekvő módja a hordozóeszközök számának növelésének a Katonai Vasúti Rakétakomplexum újbóli létrehozása, amelyet „Barguzinra” kereszteltek, és RSZ-26-os „Rubezs” elnevezésű rakétákkal fogják felszerelni őket. Ezek a „Jársz” rakéták továbbfejlesztett változatai. 2020-ig hat vonatot állítanak hadrendbe, mindegyiket három-három „Rubezs” rakétával.

– Hazánk hatalmas szárazföldi területtel rendelkezik, amelyet fejlett vasúthálózat sző át. A vonatok naponta 2400 kilométert lesznek képesek megtenni, és gyakorlatilag képtelenség lesz megkülönböztetni azokat a közönséges hűtővagonoktól – állítja Litovkin, aki civil karrierjének csúcsán az ITAR-TASSZ-ban a katonai információk szerkesztőségét vezette. Szerinte ezek a szerelvények szinte láthatatlanok a feltételezett ellenség számára. Megjegyzi azt is, hogy a „Rubezs” rakéta hatótávolsága meghaladja a 8000 kilométert, és hiperszonikus sebességgel repül célja felé, így elfogására egyik ballisztikus védelmi rendszer sem képes jelenleg vagy a közeljövőben. Az orosz vezetés reményei szerint ezeknek a rakétáknak és vonatoknak köszönhetően tudnák magas színvonalon tartani a stratégiai elrettentést.

FlickrCC / Andrey Korchagin

Az Egyesült Államokban mind szakértői körökben, mind a sajtóban azzal vádolták Oroszországot, hogy az RSZ-26-os rakétával megsérti a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról szóló (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) 1987-es szerződést. Felmerül továbbá az a kérdés is, hogy a nukleáris robbanófejekkel ellátott rakétákkal felszerelt tengeralattjárók korában miért szükséges újabb, igen bonyolult, a föld felszínén mozgó, szállító járműveket kifejleszteni, működtetni. Nos, Litovkin szerint az egyik fegyverfajta képtelen helyettesíteni a másikat.

Az amerikai katonai szakemberek vizsgálatai és számításai szerint a mozgó-rejtőzködő „Barguzin” nemcsak igen veszélyes fegyverrendszer, de a mobilitása miatt felderítésének és megsemmisítésének esélye legfeljebb tíz százalék. Sokakban felmerül, hogy az amúgy is feszült amerikai-orosz viszonyra milyen hatással lesz a harci vonatok új nemzedékének kifejlesztése és hadrendbe állítása?

– Bennünket nem érdekelnek az amerikaiak reakciói! Mi ugyanis nem sértünk ezzel egy kétoldalú egyezményt sem és a vonatok, miként a többi nukleáris fegyvereink, ellentétben az USA-val, amely 200 db atomfegyvert halmozott fel Európában, Oroszország területén maradnak. Hogy mit tesz majd az Amerikai Egyesült Államok a saját területén, az az ő dolga. Ebbe mi nem szólunk bele, a fontos az, hogy atomfegyvereikkel ne másszanak be a velünk szomszédos országokba, miként mi sem mászunk be a velük szomszédos államok területére – mondja határozottan a katonai szakértő.

Wikimedia Commons

A NATO várhatóan rosszindulatú célokkal és hidegháborús lépéssel fogja vádolni Moszkvát. A láthatatlan szörnyek polgári vasúton való utaztatása joggal lehet kritika tárgya. Az orosz vezetés számára azonban fontosabb az elrettentés, mint az ország nemzetközi imázsa.

– Nehézséget okoz, hogy korábban a „Juzsnoje” iroda végezte a hadivonatok konstruktőri fejlesztését, amely cég az ellenséges Ukrajnában rekedt. Ezért szinte mindent előröl kellett kezdeni, igaz a „Mologyec” rendszernél jóval fejlettebb a „Barguzin” – tette hozzá Litovkin.

Az orosz katonai doktrína egyébként meghatározott fegyverfajtákat nem jelöl meg, tehát a Katonai Vasúti Rakétakomplexum sem szerepel benne. – Van viszont két olyan pont, amely azt magyarázza hogy milyen céllal használhat Oroszország atomfegyvert. Az egyik szerint abban az esetben, ha nukleáris fegyvert birtokló ország, vagy szövetség támad hazánkra, de használhatja akkor is, ha olyan ellenség támad országunkra, amely nem alkalmaz atomfegyvert, de a támadás miatt Oroszország puszta léte kerül veszélybe. Amint látják, mindkét esetben a nukleáris fegyvereket válaszcsapásra használhatjuk – zárja gondolatait a szakember.

A katonai szakértők szerint a vasúton mozgatott „Barguzin” rakéta rendszer akár hat interkontinentális ballisztikus rakétát képes szállítani, illetve kilőni, és egy ilyen szerelvény azonos értékű egy ezreddel. Az első „Barguzint” az év első negyedében mutatják be Vlagyimir Putyin elnöknek, és bár határidőket nem jelöltek ki, könnyen lehet, hogy jövőre már sínre kerül az első rakétahordozó álhűtővagon is.