Főleg atomfegyverekről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök az oroszországi választás előtti utolsó beszédében. A videóval megerősített elnöki szöveg három új csodafegyvert említett, amelyek Putyin szerint sebezhetetlenek, minden védelmi rendszeren áthatolnak, és így újra naggyá és rettegetté teszik Oroszországot.
A Washington Post részletesen elemzi Putyin bejelentését. A cikk szerint a beszéd semmiképp sem a katonáknak vagy katonai elemzőknek szólt, sokkal inkább a szovjet nagyhatalmiságra szívesen emlékező hazai választóknak.
Az elnök három fegyverről beszélt: az RS-28 Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétáról (ICBM), amely át tudja törni a létező rakétavédelmi rendszereket; a Sztatusz-6 kódnevű nagy hatótávolságú, atomhajtású tengeralattjáró drónról, amely szintén nukleáris fegyvert hordozhat; valamint egy nukleáris hajtóművel felszerelt, névtelen cirkálórakétáról.
Az első eszköz önmagában nem újdonság, a több robbanófejjel rendelkező, bárhová irányítható nehéz rakéták a hatvanas évek óta szolgálatban állnak. Az új fejlesztés itt a hiperszonikus sebességű végfázis lehet, Avangard kódnévvel.
A robot-tengeralattjáróról keveset tudni, hasonló autonóm fegyverrendszer jelenleg nem áll szolgálatban, a víz alatti drónok a nagy tengeralattjárók fegyverzetéhez tartoznak, vagy mélyvízi kutatásokhoz használják őket.
A nukleáris meghajtású cirkálórakéta (robotrepülőgép) a legextrémebb találmány Putyin játékszerei között, de erről nem tudható, hogy egyáltalán létezik-e. Légi járművek atomhajtásával az Egyesült Államok is kísérletezett a hatvanas években, akkor egy nehézbombázót szereltek fel atomreaktorral. A gép működött, de végül elvetették az ötletet, többek között azért, mert a hajtómű radioaktív szennyezést bocsátott ki, így már a tesztelés is veszélyt jelentett, csak nem az ellenségre.
Valójában mindezekre az új fegyverekre nincs szüksége Oroszországnak ahhoz, hogy az amerikai (vagy bármelyik) védelmi rendszereket túlterhelve csapást mérhessen. A rakétaelhárító és légvédelmi eszközök ellen ugyanis mindig is a tömeges támadás volt az ellenszer; atomfegyverek esetében elegendő annak az esélye, hogy néhány robbanófej átjut az elhárításon. Még a néhány észak-koreai rakéta is jelentős elrettentő erőt képvisel, mivel az egész amerikai ABM (rakétaelhárító) fegyverzet legfeljebb néhány tucat célponttal képes elbánni, és ahhoz is nagy szerencse kell.
Ráadásul a stratégiai egyensúlyt nem is kívánja megbontani az Egyesült Államok. Az elhárítórendszerekből éppen azért van ilyen kevés, hogy se Oroszország, se Kína ne érezhesse megfosztva magát a válaszcsapás lehetőségétől, mivel ez minimum újabb fegyverkezési vesenyhez vezetne.
Atomfegyver hazai piacra
Ezért a most bejelentett orosz fejlesztések legfeljebb a jövőben alkalmazott, ma még nem létező védelmek elleni előkészületként értelmezhetők.
Sokkal valószínűbb és logikusabb magyarázat, hogy Putyin beszéde valójában belföldre szánt kardcsörtetés volt a március 18-i elnökválasztás előtt. Bár Putyin újraválasztását látszólag senki sem fenyegeti - és aki mégis, azt börtönbe záratja -, a Kreml köreiben aggodalom tapasztalható azzal kapcsolatban, mekkora valójában az elnök támogatottsága. Lévén hogy az orosz gazdaság meglehetősen gyenge, és a lakosság jólétét emelő intézkedésekkel a kormány nem nagyon dicsekedhet, a régi dicsőség helyreállítása lehet az a téma, amellyel Putyin fenntarthatja az oroszok szimpátiáját.
