A legnagyobb nyugat-ukrajnai városban hozott döntés támogatói egyben felszólították a többi megye vezetését, illetve az ukrán parlament képviselőit, hogy fogadjanak el ők is hasonló határozatot. A testület arról is döntött, hogy egy bizottságot hoznak létre, melynek az lesz a feladata, hogy felvilágosítsa a helyi lakosságot a határozat fontosságáról.
Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, majd néhány héttel később a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadárok kikiáltották a Donyeci, illetve Luhanszki Népköztársaságot. A döntés az orosz kultura nyilvános használatára vonatkozik.

Oroszországban már megszülettek az első reakciók, Alekszej Zsuravljov, a nacionalista Rogyina párt parlamenti képviselője „oroszgyűlölő állatoknak” nevezte a lvivi határozat támogatóit. „Ezek a reakcionisták hamarosan el fogják kezdeni a nyelvkitépést is, ha úgy ítélik meg, hogy valamelyik honfitársuknak túlságosan oroszos a nyelve” – tette hozzá. Az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának tagja, Szergej Cekov visszafogottabban nyilatkozott, ő azt mondta, hogy a határozat sérti a nemzetközi jogot, és az ukrán alkotmányt.

A nyelv ügye már jó ideje vitatéma Moszkva és Kijev között, az orosz párti államfő bukását hozó 2014-es forradalom győzelme után az ukrán parlament eltörölte azt a törvényt, amely szerint a megyéknek jogukban áll második hivatalos nyelvvé minősíteni az oroszt. Bár a törvény nem lépett hatályba, a parlamenti döntés is hozzájárult a szakadár mozgalmak megerősödéséhez.

Magyarország is vitában áll Kijevvel, a budapesti kormány azt kifogásolja, hogy Ukrajna vissza kívánja fejleszteni a kárpátaljai magyar oktatási rendszert, s az ukránt erőlteti rá a magyar nemzetiségű diákokra.