Megszavazta a macedón parlament az alkotmánymódosítást pénteken késő este, így a balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. A 120 tagú parlament 80 képviselője voksolt igennel, 39 pedig nemmel arra, hogy megváltoztassák az ország alaptörvényét. Az alkotmánymódosítás még több hónapot is igénybe vehet.

A görög parlamentnek is ratifikálnia kell még a júniusban megkötött macedón-görög egyezményt, egyes szakértők szerint ez már csak formaság, más elemzők viszont úgy vélik, a görög parlamentben is hasonlóan heves vitára, és bizonytalan kimenetelű szavazásra lehet számítani, mint Szkopjéban.

A pénteki szavazással voltaképpen az utolsó akadály is elhárult Macedónia NATO-csatlakozása elől, és megnyílhat az út az uniós csatlakozási tárgyalások felé is, ezeket ugyanis eddig Görögország blokkolta a két ország között fennálló névvita miatt.

Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy Macedónia megváltoztatja a nevét. Az Európai Unió június végén hagyta jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) nevet viselte, az alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával a görögök számára is egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.