Megszavazta a macedón parlament az ország új nevét, ezután Görögország sem fogja blokkolni a macedónok NATO-és EU-csatlakozását.
Megszavazta a macedón parlament az alkotmánymódosítást pénteken késő este, így a balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. A 120 tagú parlament 80 képviselője voksolt igennel, 39 pedig nemmel arra, hogy megváltoztassák az ország alaptörvényét. Az alkotmánymódosítás még több hónapot is igénybe vehet.
A görög parlamentnek is ratifikálnia kell még a júniusban megkötött macedón-görög egyezményt, egyes szakértők szerint ez már csak formaság, más elemzők viszont úgy vélik, a görög parlamentben is hasonlóan heves vitára, és bizonytalan kimenetelű szavazásra lehet számítani, mint Szkopjéban.
A pénteki szavazással voltaképpen az utolsó akadály is elhárult Macedónia NATO-csatlakozása elől, és megnyílhat az út az uniós csatlakozási tárgyalások felé is, ezeket ugyanis eddig Görögország blokkolta a két ország között fennálló névvita miatt.
Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy Macedónia megváltoztatja a nevét. Az Európai Unió június végén hagyta jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) nevet viselte, az alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával a görögök számára is egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Egy drón segítségével sikerült megtalálni.
Egy helyi büfés szerint az oltásban többen segítettek, de sokan inkább csak fotózták a lángokat.
Hétfőn kettészakadhat az ország.
