Népszavazás Trumpról - 2018
Hivatalosan a képviselőház és a szenátus megújításáról, illetve megannyi kormányzói posztról szól a november 6-i amerikai félidei választás, az elemzők azonban egyetértenek abban, hogy ez nem más, mint egy népszavazás Donald Trump politikájáról. A HVG és a hvg.hu tudósítója a helyszínen követi az eseményeket.
Beleégett az amerikaiak tudatába a 2000-es elnökválasztás. A republikánusokéba azért, mert igazságtételként élték meg, hogy a legfelső bíróság 5:4 arányú döntésével decemberben leállította a novemberben leadott szavazatok újraszámlálását Floridában, s az akkor hiteles eredmény alapján George W. Busht hozták ki győztesnek, és vele elnöknek. A demokratákéba pedig azért, mert szerintük a testület elvette tőlük a jogos győzelmet, s ha Al Gore költözhet a Fehér Házba, akkor az USA és a világ sorsa is másképp alakul. Ez utóbbit mi sem mutatja jobban, mint hogy Robert Shrum, a Dél-Kaliforniai Egyetem professzora, aki 2000-ben demokrata kampánytanácsadóként dolgozott, ma is úgy véli, Gore az USA egyetlen elnöke, aki megnyerte a választást, és nem iktatták be.
A voksolásokat szervezők viszont arra emlékezhetnek, hogy az egész káoszt, valamint a politikai frontvonalak megmerevedését az okozta, hogy Florida néhány megyéjében elfuserálták a szavazólapokat. Így a nehezen kiigazodó – jellemzően nyugdíjas – választók miatt feltűnően sok volt az érvénytelen szavazat. Amiket aztán jogi csatározások közepette próbáltak újraszámolni. A választások lebonyolítása az USA-ban az egyes szövetségi államok feladata, ezért az ezredfordulós fiaskót követően mindenütt modernizálásba kezdtek. Ami rá is fért a rendszerre, mert New York több részén 2000-ben például még hűtőgépméretű masinákon kellett beállítani az elnöktől a választott helyi tisztségviselőkig terjedő listán a favorizált személyt, majd meghúzni egy kart.
A legnépesebb állam, Kalifornia messze legnépesebb közigazgatási egységében, Los Angeles megyében egy többéves program első fontos lépését tették meg a keddi választás kapcsán. Az egyes választókerületekben a Washingtonba küldendő szenátortól és képviselőtől a kisebb pozícióig – mint a seriffhelyettes vagy iskolakerületi vezető – terjedő névsort, valamint tucatnyi népszavazási kezdeményezést tartalmazó, többlapos szavazólistát alaposan átszerkesztették. Ennek kapcsán magyar szemmel evidenciának tekinthető – de a 2000-ben történtek fényében érthető – módon a lehető legvilágosabbá tették, melyik sorban, melyik névnél, pozíciónál és népszavazási kezdeményezésnél mit kell megjelölni. A kormányhivatalban már javában zajlik is a postán beküldött voksok százezreinek számlálása, és a múlt szombat-vasárnapon a második hétvégén adhatták le személyesen a szavazatukat azok, akiknek ez az időpont kényelmesebb, vagy kedden nem tudnak az urnákhoz járulni.
Két év múlva, amikor a kongresszusival együtt elnökválasztást is tartanak, a törvényben rögzített dátum – a november 1-je utáni első kedd – előtt már 11 napon lehet szavazni, és beköszönt a digitális korszak is. Már a regisztrált szavazók névsorát sem kell majd papírról böngészni, a szavazáshoz pedig egy nagyméretű táblagéphez hasonló alkalmatosságot használnak majd. Az utasítások sora és a szavazói lista az angolon kívül – a Kaliforniában, illetve a tízmilliós megyében élő nagyobb létszámú nemzetiségekhez igazodva – 12 nyelven is beállítható.
Mi több, a lista otthon, jóval a választások előtt is letölthető a számítógépre, amin komótosan meg lehet jelölni a különböző pozíciókra akart személyeket. Az eredmény egy QR-kód, amit kinyomtatva vagy okostelefonon be lehet vinni, s beolvasni a táblagépbe. Természetesen, ha valaki meggondolja magát, a képernyőn még módosíthat a választásán, mielőtt véglegesíti azt.
A táblagép rögzíti a leadott szavazatokat, ám azokat mégsem digitálisan összesítik, hanem kinyomtatják. Sőt, az egész digitális szavazógépen egyetlen hozzáférési lehetőség lesz: egy csatlakozó fejhallgatóhoz azoknak, akik, például mert vakok, nem látják a képernyőt, és a mellékelt Braille-billentyűzettel rögzíteni kívánt szavazatukat felolvassa a készülék. A táblagép az internetre sem csatlakozik. Mindennek oka kimondva-kimondatlanul a külső beavatkozástól, elsősorban az orosz hackerektől való félelem, ezért kerül végül papírra a kitöltött szavazólista.
Nem lehet természetesen szó USB-csatlakozási lehetőségről sem, amire a bemutatót szemlélő újságíró-küldöttség argentin tagja megjegyezte, ez nem is baj. Hazájában ugyanis a kormány által "behatolásbiztosnak" nevezett digitális szavazógép USB-csatlakozásán keresztül egy informatikus pár perc alatt YouTube-videót töltött fel a támadhatatlannak minősített memóriába.
Nagy Gábor / Los Angeles
