Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„A német szövetségi kormány elutasítja az orosz invázió ellen küzdő ukrán hadsereg képességeinek megerősítését harci repülőgépekkel” – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdai, Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Scholz arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lengyel javaslatot, miszerint a lengyel légierő MiG-29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton, azt mondta, hogy a Németország által Ukrajnának nyújtott támogatás elemei közé „egész biztosan nem tartoznak harci repülőgépek”.
Az orosz–ukrán háborúról szóló folyamatos közvetítésünket ide kattintva követheti:
Az USA visszautasíthatja a lengyel MiG-ajánlatot, romlik a helyzet Csernobilban - percről percre az orosz-ukrán háborúról
Nem járható út az, hogy olyan vadászrepülőket küldjön az USA Ukrajna fölé, amelyeket a lengyel kormány átad nekik - mondta a Pentagon szóvivője. Hajnalban újra lőni kezdték Kijevet az oroszok, eközben a nyugati cégek sorra jelentik be, hogy elhagyják Oroszországot, az amerikaiak pedig azon dolgoznak, hogy nagyobb bajok nélkül ússzák meg az orosz energiaimport leállítását.
