Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Több ezer katonát vezényelt az orosz haderő az észak-kelet Ukrajnában található Harkiv közelébe - közölte helyi idő szerint péntek éjjel az amerikai védelmi minisztérium. A Pentagon szerint harmincról negyvenre emelkedett a városhoz közeli orosz határ túloldalán, Belgorod mellett állomásozó zászlóaljak száma. Az erősítés pontos létszámát nem közölték, de jelezték, hogy egy-egy ilyen egység rendszerint 600-1000 katonából áll.
A Pentagon egyik illetékese szerint az orosz csapatösszevonás célja a kelet-ukrajnai Donbasz térségének elfoglalása. A jelek szerint Oroszország 60 ezer katona mozgósítására készül – mondta, és arról is beszélt, hogy ádáz küzdelemre lehet számítani, mert az évek óta Donbaszban zajló konfliktus miatt az ukrán és az orosz haderő is jól ismeri a terepet.
Késhegyre menő harc lesz. Ez nagyon ronda és véres is lehet
- idézték a neve mellőzését kérő védelmi minisztériumi tisztviselőt.
John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban arról beszélt, hogy Moszkva tartalékosok tízezreit mozgósítja annak érdekében, hogy az Ukrajna északi részén elszenvedett veszteségeket követően megerősítse erőit.
Oroszország február 24-én rohanta le Ukrajnát, részben azzal az ürüggyel, hogy miután elismerte az orosz támogatással létrehozott, kelet-ukrajnai szakadár "népköztársaságok" függetlenségét, és azok segítséget kértek. Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor azt mondta, a "különleges katonai művelet" célja Ukrajna demilitarizálása és "nácitlanítása".
Címlapi képünkön tüzérségi tűz Harkivban.
