Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában annak február 24-i kezdete óta 3153 ukrán civil vesztette életét – közölte az ENSZ emberi jogi főbiztossága. Azt is hozzátették, hogy az elhunytak száma ennél valószínűleg „jelentősen magasabb”.
Az adatok bizonytalanságána oka elsősorban az, hogy Ukrajna egyes részeiből csak nehezen lehet információhoz jutni, illetve a jelentések egy részét még nem sikerült megerősíteni. Nem lehet még biztosan tudni például azt, hogy milyen magas a polgári áldozatok száma az olyan településeken, mint például a hónapok óta ostromlott Mariupol, ahol az épületek 80-90 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült – figyelmeztetett a BBC.
A kikötővárosban műholdfelvételeken több helyszínt is azonosítottak, ahová elhunytakat temettek. A sírok száma nagyjából kétszázra tehető, és vélhetően civilek fekszenek bennük.
Az ENSZ jelentése szerint az áldozatok nagy részével robbanófegyverek végeztek, amelyek nagy területen pusztítanak – ilyenek a rakéták és a légi támadások –, azt azonban nem részletezte a közlemény, hogy ki volt a felelős ezekért.
Az orosz–ukrán háborúról szóló folyamatos tudósításunkat itt találja.
