szerző:
Galicza Dorina
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hétfőn hajnalban 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország délkeleti, szír határhoz közeli részét, cikkünk megjelenésekor 1500 körülire becsülik az áldozatok, és több ezerre a sérültek számát. Számos ország, köztük Magyarország is felajánlotta segítségét a mentésben, több egység már úton van a helyszínre.

Legalább tíz török tartományt érintett a hétfő hajnali, 7,8-as erősségű földrengés, melynek epicentruma egy kétmilliós nagyváros, Gaziantep – Törökország hatodig legnagyobb településének – közelében, nagyjából 24 kilométer mélyen volt. A rengést a fővárosban, Ankarában és több környező országban – Cipruson, Szíriában, Libanonban és Izraelben – is érezték, néhány perccel később pedig egy 6,7-es erősségű utórengés követte.

Órákkal később, magyar idő szerint dél körül újabb, 7,5-ös magnitúdójú földmozgást jelentett a European Mediterranean Seismological Center (EMSC) a korábbi rengés helyétől nyolcvan kilométerre.

Helyi lakosok kiemelnek egy sérült férfit a romok közül Dzsandzsarisz városában Szíria északi részén 2023.február 6-án
AFP / Rami al Sayed

Még javában zajlik a mentés, az összedőlt épületek alatt több ezer sérült és áldozat lehet, ezért a Vöröskereszt törökországi szervezete véradásra buzdítja a lakosságot, valamint azt kérik, a katasztrófában megrongálódott épületeket mindenképp hagyják el, az utcákat pedig hagyják szabadon az elsősegélynyújtók és katasztrófavédők számára. Külön kihívást jelent a mentőcsapatoknak az időjárás, Dél-Törökországban ugyanis több helyen hó borítja még az utcákat, a következő napokban pedig további havazásra, éjszaka pedig fagypont alatti hőmérsékletre számítanak, ami tovább csökkenti a túlélési esélyeket is.

Túlélők után kutatnak a mentőcsapatok a törökországi Diyarbakirban egy teljesen összeomlott épület ronjai között 2023.február 6-án
AFP / Ilyas Akengin

Hétfő délután egy körül Törökországból érkezett több hír, a hatóságok ekkori hivatalos közlése szerint 1014 halálos áldozatról tudnak, egy Nyugat-Európában működő szír emberi jogi szervezet pedig 326 halottat jelentett. Szíriában a főváros, Damaszkusz mellett a leginkább érintett települések közé tartozik Aleppó is, az országban a mentést és az információ terjedését is jelentősen lassítja, hogy az érintett terület szakadár kézen van, az állami hatóságok ellenőrzése és a terület ellátása egészségügyi és a mentéshez szükséges felszereléssel limitált.

Hozzátartozóját gyászoló férfi a törökországi Diyarbakirban 2023.február 6án
AFP / Ilyas Akengin

Legalább 2800 épület dőlhetett össze a rengés miatt, több ezer ember maradt szállás nélkül. Sokemeletes lakóházak kártyavárszerűen omlottak össze, maguk alá temetve az ottlakókat és járókelőket, emellett számos műemlék is megsérült, köztük a több mint kétezer éves gazinpati kastély:

Egy hétre bezárnak az iskolák a földrengés által érintett tartományokban – jelentette be a török alelnök, Fuat Oktay, és hozzátette, több infrastrukturális létesítmény is leállásra kényszerült. A Hatay repülőtér kifutópályája felgyűrődött, így leállították a teljes légi közlekedést, Maraş és Antep városok légikikötői pedig nem indítanak és fogadnak utasszállító járatokat – írja a BBC.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök reggel óta közvetíti a fejleményeket Twitter-oldalán, ahol részvétet nyilvánított az áldozatok családjainak, és annak a reményének adott hangot, hogy a katasztrofális napokat Törökország hamarosan maga mögött hagyhatja és arra kérte népét, legyenek szolidárisak és minden lehetséges módon segítsék egymást a mentés és gyász során.

Törökország szinte azonnal nemzetközi segítséget kért a mentés lebonyolításához, amire válaszul érvénybe lépett az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa. Újvári Balázs, az Európai Bizottság humanitárius segélyekért és kríziskezelésért felelős szóvivője Twitteren jelentette be, hogy a holland és román mentőcsapatok már úton vannak, nem sokkal később csatlakoztak hozzájuk a bolgár, horvát, cseh, francia és görög egységek is. Izrael külügyi és védelmi miniszterei is jelezték, készenlétbe helyezik magukat, és minden segítséget készek megadni Törökországnak.

Magyar részről már Orbán Viktor, Novák Katalin és Szijjártó Péter is megszólalt, a miniszterelnök utasította a magyar hatóságokat, hogy nyújtsanak azonnal segítséget, a külügyminiszter pedig bejelentette, indulásra készen áll egy 50 fős, „kutatásban és mentésben komoly tapasztalatokat szerzett” egység. A köztársasági elnök részvétet nyilvánított az áldozatok, valamint sebesültek családjainak, és levelet küldött Erdoğannak.

Szakértők szerint a mostani földrengés az eddigi egyik legerősebb, amit Törökországban tapasztaltak, még úgy is, hogy az ország a világ egyik leginkább földrengésveszélyesebb zónájának számít. Területének nagy része ugyanis az eurázsiai és az afrikai tektonikai lemez közötti anatóliai lemezen fekszik, így amikor előbbi kettő összeütközik, gyakorlatilag összenyomják Törökországot. A hétfői földrengés epicentruma ráadásul éppen ezek határán, a kelet-anatóliai törésvonalon helyezkedik el. Csak tavaly összesen huszonkétezer rengést mértek, korábban 1999-ben egy földcsuszamlás több mint tizenhétezer áldozatot követelt, 1939-ben pedig harmincezren haltak meg egy – a mostanihoz hasonló – 7,8-as erősségű rengésben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!