A bolgár elnök nem hisz az EU Ukrajna-stratégiájában
Ruman Radev bolgár elnök szerint Európa azon álláspontja, hogy erővel érje el a békét Ukrajnában, már “nem tűnik realistának”.
HVG
A bolgár államfő erről az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek minap Brüsszelben tartott találkozóján született eredményeket kommentálva beszélt sajtótájékoztatóján az elnöki sajtószolgálat szombati tájékoztatása szerint.
Radev fogalmazása szerint a csütörtöki csúcstalálkozón “mindenki Európa újrafelfegyverzéséről beszélt, és alig esett szó az Európát a mélybe taszító ukrajnai háború befejezéséről. A béke erővel történő kikényszerítése nem hangzik reálisnak.”
A Kreml még akkor sem érné el a háborús céljait, ha Oroszország megtarthatná az összes megszállt ukrán területet. Nem véletlen, hogy a mostani hadi helyzet adta realitásokra pusztán tárgyalási alapként tekint, közben viszont több jel is utal arra, hogy Ukrajna helyzetét Csecsenföld, vagy az NDK mintájára szeretné rendezni.
A bolgár elnök kétségét fejezte ki a hadseregek újrafelfegyverzésére vonatkozó európai tervek kapcsán is. “Túl nagy a lelkesedés a védelmi szükségletekre fordítandó 800 milliárd euróra vonatkozó európai tervek kapcsán, de meg kell érteni, hogy tényleges pénz jelenleg nincsen. Feltehetően vesznek majd fel új hiteleket, elképzelhető a strukturális és integrációs alapokról történő lemondás és az infrastrukturális és szociális kiadások átirányítása a hadiiparba. Mindez nagyon bonyolulttá teszi a pénzügyi irányítást, hosszú bürokratikus eljáráshoz vezet nem világos végeredménnyel” – mondta. Radev úgy vélekedett, hogy Európa a konfliktus beszüntetésére irányuló párbeszéd megkezdésének “gyenge láncszeme”.
“Európa nem engedheti meg többé magának, hogy ne vegyen tudomást a valóságról, és abban reménykedjék, hogy az erő pozíciójából képes elérni a békét” – fogalmazott a bolgár államfő.
Orbán csütörtöki vétója körüli érdekes fejlemény, hogy nem is próbálták meg meggyőzni vagy valamivel lekenyerezni az uniós vezetők a magyar miniszterelnököt. Ez a helyzet azonban a közeljövőben még komoly fejfájást fog okozni. Egy lehetséges megoldás: a szavazati (és ezzel a vétó-) jog megvonása.
Hangulatjavító intézkedések özönét zúdítja a kormány a választókra a Pride után, de még a támogatott lakáshitel is arról szól, hogy az állam kivonul a család- és szociálpolitikából, és a felelősséget az egyénre tolja. Hogyan járhatnak jól a magas jövedelműek az új kedvezményes hitellel? Miért maradnak ki a közszféra dolgozói ebből az osztogatásból is? Mi történne, ha nálunk is lengyel mintára emelnék a nyugdíjakat? Három szakértőt kérdeztünk.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
