Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
Hogy a demokratikus közösség nem tudta megfelelő formában büntetni Putyin agresszióját, összefügg azzal, hogy a Nyugat, mint olyan, már nincs többé. Hogy ez így van, abból Moszkva is kivette a részét. Ezt fejti ki cikkében az egyik legismertebb német újságíró, Gabor Steingart.
A környék olyan nyersanyagokban gazdag, mint a koltán, amely fontos szerepet játszik számítástechnikai eszközök és elektromosautók akkumulátorainak gyártásában.
Ezt a lengyel kormány nyilatkozta csütörtökön, miután a köztársasági elnök felszólította erre. Azt nem lehet tudni, hogy az izraeli miniszterelnök oda akar-e utazni.
Mark Zuckerberg lépése, hogy megszünteti a tényellenőrzést az USA-ban, a hivatalba lépő elnök közösségi médiáról vallott nézeteit tükrözi, és óriási veszélyekkel jár – figyelmeztet Haugen.
A techmilliárdos szerint a szintetikus adatokra támaszkodó önálló tanulásra kellene áttérni, bár egyesek arra figyelmeztetnek, hogy ez a nyelvi modellek összeomlását okozhatja.
Izrael hosszabb katonai berendezkedésre készül a Gázai övezetben, hogy esélye se legyen az újraszerveződésre a Hamásznak, amelynek a szövetségesei is elfogytak.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.