Kína hackertámadást hajtott végre a brit védelmi minisztérium ellen
A támadás célja az lehetett, hogy azonosítsák azokat a személyeket, akik anyagi helyzetük miatt pénzzel együttműködésre bírhatók.
A támadás célja az lehetett, hogy azonosítsák azokat a személyeket, akik anyagi helyzetük miatt pénzzel együttműködésre bírhatók.
Egyelőre nem tudni, hogy ki volt ennyire kíváncsi a lengyel miniszterek egyeztetésére.
Gordon Black törzsőrmester Dél-Koreában szolgált, és onnan utazott saját akaratából Oroszországba, ahol május 2-án a hatóságok elfogták.
Paul Lendvai szerint a kínai elnök Magyarországon és Szerbiában Kína stratégiai és gazdasági pozícióit kívánja megerősíteni. A Project Syndicate és a Washington Post az ukrajnai háborúról ír, utóbbi azzal foglalkozik, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be. A Wall Street Journal szerint Izraelnek mindenképpen be kell vennie Rafahot. Az olasz köztévé és rádió a Timesban megszólaló munkatársa úgy értékeli, a Meloni-kormány pont azon az úton halad, mint Orbán Viktor. A Süddeutsche Zeitung az Al Jazeera betiltásáról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az izraeli hadsereg három alagútlejáratot is talált, ezek a Hamász föld alatti védelmi útvonalának részét képezhetik.
Politikai menedékjogot kért Putyin legközelebbi szövetségesétől.
Az európai autógyártók félnek a jobb és olcsóbb kínai elektromos autók konkurenciájától, olyannyira, hogy az EU büntetővámot akar kivetni. De a kínai elnöknek már megvan a terve, hogy miként játssza ki az akadályt, amiből Magyarország nagy hasznot húzhat – írja Tobias Kaiser, aki európai gazdasági kérdésekkel foglalkozik a német konzervatív lapnál.
Izrael hétfő este megtámadta Rafahot, miután elfogadhatatlannak nevezte a Hamász által hétfőn elfogadott tűzszüneti feltételeket, kedden azonban delegációt küldenek Kairóba, hogy folytatódjanak a tárgyalások.
Az Európai Bizottság szerint mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az EU-ban.
A Fehér Ház szerint kizárólag korlátozott és célzott hadműveletről lehet szó a dél-gázai városnál.
A német nagykövet Putyin elnöki beiktatására sem megy el.
Moszkva ellenséges lépésként értékelte a brit külügyminiszter Kijevben elhangzott szavait.
A New York Times cikke, mely végigveszi az európai szélsőjobbos pártokat, rámutat, hogy Lengyelország példája tanúsítja: a szélsőjobb felemelkedése egyáltalán nem tekinthető véglegesnek.
A palesztin szervezet szerint Izrael terrorista tetteket követ el.
A társaságra az autójuk miatt támadhattak rá.
A Financial Times idézi a német elhárítás vezetőjét, aki szerint lényegesen megnőtt az oroszok által irányított szándékos pusztítás kockázata. Magyar Péter-féle debreceni megmozdulás híre eljutott a nemzetközi sajtóba. Jan-Werner Müller szerint új megközelítés kell, hogy megértsük, miként ellenőrzik a tekintélyuralmi rezsimek a közvéleményt. A Bloomberg a lengyel és a szlovák miniszterelnök közötti szópárbajról ír. A Foreign Affairs szerint az amerikai segélycsomag önmagában nem tudja megmenteni Ukrajnát.
Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba. Hszi fő célja az EU visszaédesgetése, ehhez Emmanuel Macron a kulcs.
A kínai elnök itinere önmagában egy üzenet, miszerint az európai vezetőkkel való találkozóját követően csak két oroszbarát országba, Magyarországra és Szerbiába látogat el.