Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri hínárt fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál. A skóciai Heriot-Watt Egyetem Orkney-i campusának szakértői az algákhoz tartozó Laminaria digitata nevű faj genetikai összetételét vizsgálták az Észak-Atlanti-óceán 14 területéről begyűjtött minták révén – írja a BBC.
A portugál, spanyol és skót szakemberekből álló kutatócsoport három genetikai klasztert azonosított. Egyet a Kanada és az Egyesült Államok keleti partvonala mentén, egy másikat Közép- és Észak-Európában, valamint egy harmadik populációt Bretagne környékén.
A szakemberek szerint ezeknek a populációknak "drasztikus változásokat" átvészelve sikerült fennmaradniuk.
A Skóciában és Írországban előforduló Laminaria digitata sokkal közelebbi rokonságban áll az északi sarkkörön belüli kanadai területek populációival, mint a bretagne-i klaszterrel – mondta Andrew Want ökológus, aki az észak-skóciai Kirkwall-öböl területéről gyűjtött be mintákat.
Aggasztó módon azonban ez az egyedi bretagne-i génkészlet várhatóan eltűnik az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében, ami újabb bizonyíték a biológiai sokféleség hanyatlására a gyorsan változó tengeri hőmérséklet miatt.
Want szerint ahogy a jégtakarók visszahúzódtak Észak-Európa partjairól a legutóbbi jégkorszak végén, a Laminaria digitata földrajzi elterjedtsége megváltozott, és a faj megvetette a lábát az Atlanti-óceán északabbra fekvő területein.
A tengeri algáknak kulcsszerepük van az Atlanti-óceánban, ezért fontos megérteni, hogy az idők folyamán mi befolyásolja az elterjedésüket és a túlélésüket, illetve, hogy mennyire érzékenyek a környezeti változásokra – jegyezte meg a szakértő.
