Milyen időjárás lesz Pápua Új-Guineában? Ezt a kérdést tette fel egy svájci időjárás-előrejelző cégnek, a Meteomatics-nak egy férfi, aki Franciaországban akart leguánokat tartani, miközben ezek az állatok Pápua Új-Guinea éghajlatán érzik igazán jól magukat.

Bár ilyen megkeresést viszonylag ritkán kapnak, szokatlan kérésekhez hozzá vannak szokva – árulta el Alexander Stauch, a Sankt Gallen-i székhelyű cég marketingvezetője. A Meteomatics szoftvereit és drónjait világszerte használják például fesztiválok szervezői vagy a védelmi iparban tevékenykedők.

A meteorológiai előrejelzések egyre több szektorban nélkülözhetetlenek a mindinkább szélsőségesebbé váló időjárás miatt. Bár a kormányok sok helyen még arról beszélnek, hogy a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szintre vinnék vissza, egyre többször kerül előtérbe az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodás is. Ebben pedig a prognózisok pontosságának szerepe kulcsfontosságú: friss kutatások szerint az ötnapos előrejelzés ma már olyan pontos, mint amilyen az 1980-as években az egynapos volt, és reális az is, hogy belátható időn belül a 10 napos előrejelzés is olyan pontos legyen, mint a mai ötnapos.

Ennek az olasz gazdának a májusi áradások idején a vízben kellett összeterelnie a sertéseit.

Andre Assolaro AFP/GettyImages

Kevesebb haláleset, növekvő gazdasági veszteség

Az előrejelzések nem csak az életmentés szempontjából kulcsfontosságúak, hanem a szélsőséges időjárás okozta pénzügyi katasztrófáktól is megóvhatják a kormányokat és vállalkozásokat. A Meteorológiai Világszervezet 2023-ban közzétett tanulmánya szerint az elmúlt ötven évben csökkent az extrém időjárási jelenségek, az áradások, a hurrikánok és az aszályok áldozatainak száma, ami elsősorban a korai előrejelző-rendszerek bevezetésének köszönhető. Ezzel szemben növekedtek a szélsőséges időjárás okozta gazdasági veszteségek.

Ha mindenhol rendelkezésre állnak, megfelelően értelmezik őket és megfelelően reagálnak rájuk, akkor a jó minőségű és időszerű előrejelzések évente legalább 160 milliárd dollárnyi globális társadalmi-gazdasági hasznot hozhatnak. A Világbank 2021-es jelentésében szereplő becslés szerint ennek túlnyomó része a katasztrófamanagement (66 milliárd dollár), a mezőgazdaság (33 milliárd dollár), az energiaipar (29 milliárd dollár) és a közlekedés-szállítás (28 milliárd dollár) területén keletkezne.

Deutsche Welle

Sok vállalat is figyelemmel kíséri az éghajlatváltozás következményeit. A Deutsche Bahn például továbbfejlesztette saját előrejelző portálját, hogy pontosabb prognózisok álljanak rendelkezésére az árvizekről és a tüzekről. Az ilyen természeti katasztrófák eddig kevés problémát okoztak Németországban, ám a kockázatuk egyre nő.

Az időjárás-előrejelzések nemcsak a szélsőséges időjárásra felkészülésben hasznosak, hanem abban is, hogy a gazdasági szereplők optimalizálhassák üzleti döntéseiket. Ha a meteorológiai adatokat figyelembe veszik a szállítói láncok megtervezésekor, akkor az útvonalakat is észszerűbben lehet kialakítani. Egy japán autógyártó vállalat például arra használja a Meteomatics technológiáját, hogy az aktuális időjáráshoz igazítsa gyártóüzemeinek energiafelhasználását – magyarázta a svájci cégvezető.

„Legfontosabb bevételi forrásunkat azonban egyértelműen az energiavállalatok jelentik, különösen a megújuló energiát előállítók” – mondta Stauch. A szél- és napenergia-termelők például a nap- és szélelőrejelzések alapján tudják úgy beállítani turbináikat és paneljeiket, hogy optimális hozamot érjenek el. Az energia- és nyersanyagkereskedők szintén előrejelzési technológiákat használnak az árazás kialakításánál.

Ravi Kumar szerint a szegényebb országok gazdasági szereplőinek könnyen hozzá kellene jutniuk az időjárás-előrejelzésekhez.

ArrushChopra/NurPhoto/IMAGO

Növekvő igények

A tizenegy éve alapított Meteomatics képviselői elmondták, hogy az elmúlt két évben megduplázták ügyfélkörüket, és nemrég irodát nyitottak az Egyesült Államokban is. Hogy milyen nélkülözhetetlenné vált már az időjárás-előrejelzés, az más vállalkozásoknál és szervezeteknél is megmutatkozik.

„Kereskedelmi ügyfeleink száma jelentősen megnőtt az elmúlt években” – nyilatkozta az Európai Középtávú Időjárás-prognosztizáló Központ (ECMWF) előrejelzési osztályának vezetője, Florian Pappenberg. Az ECMWF kormányközi szervezet, amely körülbelül kéthetes időszakokra szóló globális időjárás-előrejelzéseket készít.

„Az ipari szektorban azt figyeltük meg, hogy terjednek a nagyon konkrét céllal létrehozott, specializált alkalmazások, például az olyanok, amelyek városokra és vonzáskörzetükre szűkítve is képesek előre jelezni a piaci árat meghatározó terméshozamot” – magyarázta Pappenberg.

Még kiskereskedők is használnak időjárási adatokat a vásárlói igényeik előzetes felmérésére. A The Weather Company nevű előrejelző és technológiai vállalat egy nemrégiben indított, marketingeseknek szóló kampányában az időjárást „original influencernek”, vagyis elsődleges befolyásoló tényezőnek nevezi.

„Az időjárás hatással van arra, hogyan érezzük magunkat, mit vagyunk épp hajlandók kipróbálni és mit vásárolunk” – szerepel reklámjukban.

A szélsőséges időjárás által okozott infrastrukturális károk óriásiak. Szeptemberben több líbiai városban súlyos károkat okozott az árvíz.

|JamalAlkomaty/APPhoto/picturealliance

Van, aki lemarad

Az időjárás előrejelzésére szolgáló technológiák ugyan nagyot fejlődtek és mára igen elterjedtek, ám ez semmiképp sem jelenti azt, hogy a világon mindenhol egyformán hozzáférhetők. Nem meglepő: az előrejelzési adatnyerés és a technológiák sokkal professzionálisabbak a fejlett országokban, mint a fejlődőkben. Így ez utóbbiak jóval kiszolgáltatottabbak a szélsőséges időjárási viszonyoknak.

A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint 1970 óta a legmodernebb országokban a legtöbb időjárási katasztrófa az adott ország bruttó hazai termékének (GDP) kevesebb mint 0,1 százalékát kitevő gazdasági veszteséget okozott. Ezzel szemben a legkevésbé fejlett országokban gyakrabban történtek olyan katasztrófák, melyek a GDP öt százalékát is meghaladó gazdasági károkat eredményeztek. Egyes esetekben a veszteségek elérték a 30 százalékot is. Kis szigetországokban a szélsőséges időjárás a GDP 100 százalékát meghaladó gazdasági veszteséget is okozhatott.

IMAGO/ZUMAWire

Az előrejelző-rendszerek közjavak

Ha a meteorológiai előrejelzés nem elég pontos, azt természetesen az időjárástól nagymértékben függő vállalkozások sínylik meg leginkább. Indiában például sok gazda elhagyja a földjét, és jövedelmezőbb foglalkozást keres, mert meghaladja az erejüket, hogy megbirkózzanak az extrém esőzésekkel és a szárazsággal. Ha arra gondolunk, milyen mértékben fenyeget a globális éhínség, akkor igencsak aggódhatunk a tendencia miatt.

„A gazdáknak eszközökre és tanácsadásra van szükségük, hogy a meteorológiai adatokat praktikus és megvalósítható intézkedésekre tudják váltani – mondja a Mezőgazdasági Világszervezet élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoportjának tagja, Ravi Kumar.

Ezekben az országokban is működnek ugyan helyi időjárás-előrejelző szolgálatok, ám az adatok begyűjtése és cseréje sokkal fejletlenebb, mint az iparosodott államokban. A Mezőgazdasági Világszervezet törekszik arra, hogy a fejlődő országok gazdálkodói számára minél jobb technikai megoldásokat dolgozzon ki. Például professzionálisabb előrejelző rendszereket, amelyeket helyi nyelven és könnyen kezelhető interfészeket kínálnának, hogy a gazdák értsék és tudják, mikor kell elültetniük palántáikat vagy megvédeniük állatállományukat.

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni az éghajlatvédelem megbízható finanszírozásának fontosságát sem” – mondja Kumar. Mert természetesen ezt is fizetnie kell valakinek.

A Világbank már említett tanulmánya leszögezi, hogy önmagukban az egyes megfigyelési rendszerek vagy akár teljes hálózatok nem tudnak értéket nyújtani, hacsak adataik nem kerülnek be a globális meteorológiai értékláncba, és hogy kulcsfontosságú a megfigyelések nemzetközi cseréje is a fogadó országok között.

Tekintettel az emberiség előtt álló, éghajlattal és az időjárással kapcsolatos kihívásokra a Világbank azt javasolja, hogy a nemzeti meteorológiai megfigyelőhálózatokat közjavakként kell kezelni. Ragaszkodni kell a nemzetközi szabványokhoz, és a meteorológiai megfigyelések felügyeletének és minőségbiztosításának is a kormányok felelősségi körébe kell tartoznia. Mindez jótékony hatással lenne az előrejelzési piacon tevékenykedők működésére is.

Szerző: Kristie Pladson. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.