Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk.
A Föld napjára időzített európai klímajelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt a kontinensen.
Ne vigyük haza a madárfiókákat és más állatkölyköket, őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat! – kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
2026-ig ötödével, 2030-ra kétszeresére növelné a kormány a geotermikus energia hasznosítását. Első körben összesen több mint 50 milliárd forint értékben indítanának különböző támogatási programokat, de célzott hitelkonsrukcióval is számolnak.
A tél végi és kora tavaszi nyár után visszatért a megszokott áprilisi idő, de hiába esett, ez nem tudja érdemben enyhíteni a mostanra már súlyos aszályhelyzetet, amit a korai meleg miatti kényszerérés is tetézhet. Ha nem jön elég csapadék, dőlni fog az agrárium, vele dőlhet az egész magyar gazdaság. Most azért szoríthatunk, hogy a változékony időjárás legalább hozza a klimatikus átlagot.
Az állatokra akár a vadászati szezonon kívül is lőhetnek a vendégek a vadászati törvény 2015-ös módosítása szerint.
Ezek a kétéltűek is védettek, ezért nem árt óvatosnak lenni.
Tényleg az energiafüggetlenség küszöbén vagyunk? Mennyire használjuk ki a nap, a szél, a biogáz, a geotermikus hő, vagy éppen a víz nyújtotta lehetőségeket? Hogyan függ össze minden apró fenntarthatósági lépésünk az energetikával? Mind kiderül zöld podcastunk legújabb adásából.
Az Energiaügyi Minisztérium jogi képviselője arról tett bírósági nyilatkozatot, hogy nem léteznek a Mátrai Erőmű 2025-ös bezárását megalapozó tervek. A kabinet azóta az erőmű üzemidejének meghosszabbításáról döntött.
Az új otthonfelújítási programot még a júniusi választás előtt ki akarják írni. Részletesen megnéztük, mire lehet elég a beruházási keret a háztartásoknak, mire kell nagyon odafigyelni, milyen buktatókkal érdemes számolni, hányan lehetnek jogosultak, számíthatunk-e áremelkedésekre miatta, és kik lesznek akik biztosan kimaradnak. Jobb, ha tudja, hogy a programban van pár csavar, ez lesz a támogatott gázkazánok hattyúdala.
Nyugalom, várhatóan csak átvonul itt a halak kampós karmú réme.
Az adott településre jellemző jövedelemviszonyoktól függ majd, hogy ki mennyi vissza nem térítendő támogatást kaphat az új otthonfelújítási programban. Ezt eddig is lehetett tudni, az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium viszont most elárulta, hol húzzák meg a határokat. Azok jutnak a legtöbb pénzhez, akik lakóhelyén 312 450 forint alatti a nettó havi átlagkereset.
Már annyi támogatási igény érkezett be, ami kimeríti a teljes keretet, ha mindenki a maximális támogatási összegre hajt. A pályázatok ötödét már el is bírálták a Napenergia Plusz programban.
Két hétig figyelték a hazai üzletekben, hogy elérhetők-e az új szabályok értelmében év elejétől forgalomba hozandó 50 forintos visszaváltható italospalackok. Nem voltak épp elájulva az eredménytől.
Soha nem mértek április 9-én hajnalban 15 fokot. Mostanáig.
A fagykár okozza a legnagyobb kárt a gyümölcsösökben. Hiába jön azonban hamarabb a meleg idő, és csökken a fagyos napok száma, ezek nem múlnak el teljesen, és fokozott veszélyt jelentenek az egyre korábban virágzó gyümölcsfákra.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
A jelenlegi előrejelzések az év második felére lehűlést jósolnak, igaz, a tavalyi év második felének hőségére még nem találtak magyarázatot.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek. A 46 tagú Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság ugyanakkor, mint elfogathatatlant, elutasított két, egy portugál és egy francia klímaaktivista által indított keresetet.
Enyhe tél, meleg tavasz – a lehető legrosszabb kombináció a pollenallergiások számára.
