Mennyire szabályozott, mit is nevezhetünk fenntartható befektetésnek? Csábító hozammal is jár egy ilyen, vagy a hosszú távú hatása jobb csak? A zCast következő adásában a fenntarthatóság és a pénzügyek, a fenntartható befektetések és a zöld hitelek kerültek górcső alá.
Eltűnhet a természetes hótakaró a francia Alpokból és a Pireneusokból is.
A természetvédelmi programokon több mint hatvan éve dolgozó természettudós figyelmeztető felhívásai az elmúlt négy esztendőben egyre sürgetőbbé váltak.
Májusról márciusig nem lehet 25 fok alá vinni a légkondicionálókat, télen pedig maximum 19 fokosra fűthetnek az olasz középületekben, hogy elkerüljék az energiaválságot.
„Örülnünk kell, hogy vannak olyan szakemberek, akik minden magyar ember számára biztosítják azt, hogy egy pohár vizet meginni természetes lehet” – mondta az államfő.
Új módszert dolgoztak ki a kutatók a fák magasságának mérésére, az eredmények az éghajlat- és természetvédelem szempontjából is fontosak lehetnek.
A magyarok több mint háromnegyede úgy véli, hogy itthon kellene megtermelnünk az energiaszükségletünket – ez derül ki abból a friss közvéleménykutatásból, amelyet a Greenpeace megbízásából készített a Policy Solutions és a ZRI Závech Research. Az adatfelvétel 2022. március 21. és 27. között, 1000 fő bevonásával történt.
A túlnyomó többség a természetkárosítás elleni hatékonyabb fellépést és a természeti területek beépítések tilalmát várja természet- és klímavédelem ügyében a kormánytól. A WWF friss felmérése alapján az egész ország egységes az ügyben, csak egy kérdés volt megosztó, hogy megfelelő klímacélokat tűztünk-e ki magunk elé.
A kutatók szerint először fordult elő, hogy az antarktiszi jég kiterjedése 2 millió négyzetkilométer alá csökkent.
Hongkongban naponta több mint 2300 tonna műanyaghulladékot dobnak ki.
A Bánkúti sípályát délelőtt belepte a hó. Reggel a Kékestetőn is havazott.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet akár gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és no hód-zónák kialakítása is, de a megoldást egyelőre nem kapkodja el az állam.
A használt sütőolaj veszélyes hulladéknak számít.
Jövő évtől csak arra a termékre írhatja rá a gyártója, hogy „szén-dioxid semleges”, amelyikről ezt tudja bizonyítani is.
Az energiafelhasználásunkat leginkább mélyfelújítással csökkenthetjük, de a háztartási rendszereink megfelelő kiválasztásával és rendszeres karbantartása is sokat segíthet.
A hazai tormatermesztés központjában beszélgettünk a Szávó családdal, akiktől megtudtuk, hogy a Hajdúsági torma nem csak a talaj minősége és a kedvező éghajlat miatt világhíres, hanem a kézimunka miatt is, hiszen "a torma olyan, mint egy kisgyerek, sok törődést igényel".
Szerdán vált hatályossá a medvék megelőző kilövését lehetővé tevő rendelet Romániában. Összesen 220 medvét lőhetnek ki idén, a kvótát arányosan osztják el a leginkább érintett megyék között.
Méretben apró, biológiai sokszínűségben nagy lesz a remények szerint a Boráros téri minierdő. Több mint kétszáz cserjét és facsemetét ültettek egy közepes lakás méretű területre. Nem a parkszerű esztétikum, hanem az erdőszerű természetesség a lényeg. Árnyékot, tisztább levegőt, több madarat remélnek tőle.
Bár a helyiek általában farkasok támadásáról számoltak be, most a DNS-vizsgálatok helyretették a kérdést.
