A digitális fizetés már nem tranzakció, hanem gazdasági infrastruktúra

A digitalizáció ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a gazdaság működését meghatározó alapinfrastruktúra. A pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus fizetések, a mobilalkalmazások, a digitális azonosítás és az adatvezérelt platformok egyre szorosabban kapcsolódnak össze, és új működési logikát hoznak létre a gazdaságban – erről beszélt Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Szerinte a digitális fizetés ma már nem pusztán arról szól, hogy készpénz helyett elektronikusan fizetünk. Egyre inkább beépül a mindennapi szolgáltatásokba: a mobilitásba, a közszolgáltatásokba, az ügyfélélménybe, az azonosításba és az adatvezérelt digitális platformok működésébe. Magyarország jó alapokról indul, de a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a hazai és európai szereplők képesek lesznek-e olyan digitális szolgáltatási minőséget nyújtani, amelyet a felhasználók ma már a globális platformoktól megszoktak.













Sivatagi erdővel lassítaná a klímaváltozást Kína. De sikerült?

Hosszú évek, sőt évtizedek óta lép fel Kína az elsivatagosodás ellen. Ennek egyik nagyléptékű projektje a világ egyik legszárazabb helye, a Takla-Makán homoksivatag szélére telepített erdő. Bár kezdetben voltak fenntartások, legutóbb már komoly kutatások is bizonyították a tömeges faültetés sikerét.


Lehet, hogy nem is arra tart az ipar, mint gondoltuk?

Május 18–21. között rendezik az IPAR NAPJAI nemzetközi ipari szakkiállítást és a MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítást, valamint az AUTOMOTIVE HUNGARY kiállítást a budapesti HUNGEXPO-n. 22 ország 370 kiállítója mutatkozik be az idei eseményen, amely most olyan témákra fókuszál, mint az Ipar 4.0, az automatizálás, robotika, ipari digitalizáció és az innovatív gyártási technológiák, a hegesztéstechnika, a felületkezelés, a logisztika, valamint a munkavédelem.