E.ON
E.ON

Informatikus körökből indult, ma viszont már nagyvállalatok használják arra, hogy innovatív ötleteket vagy új munkaerőt gyűjtsenek. Utánajártunk a műfaj legfontosabb jellemzőinek, és megnéztük, milyen területeken hasznosítható a geekek maratonjából kifejlődött ötletgyár.

A hackathon eredetileg a kódolás ünnepe volt, ahol fejlesztők, programozók gyűltek össze azért, hogy adott idő alatt, közösen találjanak megoldást egy adott problémára. A módszer neve a hack és marathon szavak összerántásának eredménye, ahol a hack még csak a hagyományos értelemben vett kódolásra utal, nem pedig a későbbiekben elterjedt negatív konnotációra, a cyberbűnözésre.

A kifejezést 1999-ben használták először, de akkor rögtön két helyen is. Az OpenBSD csapata az 1999. június 4-én megrendezett eseményét nevezte így, amikor is tíz fejlesztő gyűlt össze azért, hogy megoldást találjanak egy őket is komolyan érintő exportszabályozásra az USA-ban. Ugyanakkor néhány nappal később, az 1999. június 15-19. között zajló JavaOne konferenciájáról is hackathonként tudósított már a Sun, ahol a megjelenteknek ugyancsak adott időre kellett programot írniuk.

Az OpenBSD budapesti hackathonjának pólója 2011-ből
©

A hackathonnak kezdetben nem voltak szigorú szabályai, ám ahogy a 2000-es években egyre több alkalommal tartottak hasonló rendezvényeket, a műfaj alapvetései egyre jobban kikristályosodtak.

Napjainkban ma már a hackathon mindig egy topik köré épül, prezentációkkal vagy workshopokkal kezdődik, amelyek után a résztvevők vagy egyénileg, vagy csoportokba rendeződve szállnak szembe egymással azért, hogy megtalálják a legjobb megoldást. Mivel egyre több és több cég rendezett hackathonokat, a témák is egyre sokszínűbbek lettek, és lassan a hagyományos fejlesztői köröket is maga mögött hagyta a műfaj. Megjelentek a szociális fókuszú, sokszor jótékonysági alapon működő hackathonok, a cégek által finanszírozott, néha munkatársaknak, néha külsös személyeknek tartott rendezvények – nagy divatja van ennek például a Google-nél, Facebooknál, Microsoftnál vagy a Netflixnél. Vannak olyan események is, amelyek kizárólag a társadalom különböző csoportjairól és csoportjainak szólnak.

Egy hackathon rendkívül innovatív megoldásokat eredményezhet, hála a résztvevők sokszínűségének.  Egy cégen belül a különböző szakértelmek találkozása hozhat meglepő eredményeket, a nagyvállalatoknál pedig a multi szabályait nem ismerő (vagy adott esetben nem követő) fiatal, kreatív vállalkozók hozhatnak vérfrissítő eljárásokat, felrúgva a megszokott, sokszor nem célravezető rutinokat és határokat.

Itthon is egyre népszerűbb

Mindezt felismerte a Design Terminal is, amely már évek óta tart Magyarországon hasonló megmozdulásokat. A nagy sikerre való tekintettel idén elindította a nagyvállalati, 24 órán át tartó hackathonjait, amelyekben a résztvevők egy-egy nagyobb cég speciális problémájára keresnek megoldást. „A formátum kiváló lehetőség a külső innovációs kapacitás bevonásában gondolkodó nagyvállalatoknak, hogy kisebb elköteleződés mellett felmérjék a piacot, inspirálódjanak, és eldöntsék, hogy milyen irányban szeretnének fejlődni. Ráadásul a hackathonokkal a nagyvállalatok kockázat nélkül kóstolhatnak bele egy új világba, ami akár teljesen új irányokat is mutathat nekik. „Az esemény nem kíván hosszútávú elköteleződést a vállalattól, így azoknak a legjobb, akik még nem döntötték el, milyen mélységben kívánnak részt venni a startup ökoszisztémában. Az esemény belépő a startupok közösségébe, az eredmények alapján pedig a vállalat meghatározhatja saját pozícióját” – mondja Jónás László.

Egy hackathonon nem csak a rendezők nyernek a megoldásokkal, hanem a résztvevők is, akik nem csak megmutathatják tudásukat vagy eséllyel pályázhatnak a fődíjakra, de új kapcsolatokra is szert tehetnek, illetve bekerülhetnek a szakmai körforgásba. „A formátum lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy megismerjenek és személyesen találkozzanak az adott téma iránt érdeklődő fiatalokkal, így az ötletek és az inspiráció mellett akár munkavállalókat is találhatnak. A hackathonokat Magyarországon is egyre többen használják arra, hogy a tehetségeket magukhoz csábítsák, illetve hogy külső megoldásokat kapjanak a mindennapi vagy a jövőbeni kihívásaikhoz.”

Innovatív áramszolgáltató hackathont rendez

A Desing Terminal nagyvállalati hackathonjainak egyik legfontosabb ügyfele az E.ON, akivel idén már két rendezvényt is szerveztek. László szerint az E.ON a Vigyázz a madárra! és A jövő energiája elnevezésű rendezvényekkel új perspektívákat ismert meg, hiszen 24 óra alatt kapott friss és újszerű megoldásokat, emellett pedig fel tudta mérni azt is, hogy mely területeket érdemes továbbfejlesztenie.

A Vigyázz a madárra! című hackathon kényes problémára kereste a megoldást: a két-négy fős csapatoktól olyan – pénzügyi és műszaki szempontból is megvalósítható – megoldást vártak, amely megakadályozza azt, hogy a madarakat halálos áramütés érje a vezetékekhez érve. A probléma kritikus: 2017-ben 90 faj 4810 példánya halt meg ilyen módon. És minden bizonnyal a valós számok ennél is magasabbak.

Gelencsér Lajos, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója szerint a hackathon ebben az esetben azért is volt hasznos, mert az E.ON kifejezetten olyan megközelítéseket keresett, amelyek teljesen újak. A szakemberek óhatatlanul a tapasztalatok adta keretek között mozognak, míg a határterületeken mozgó fiatalok gondolkodását semmi sem szorítja korlátok közé.  „Nagyon régóta foglalkoztat minket a természetvédelem és a madárvédelem. Szeretnénk minél hatékonyabban és eredményesebben dolgozni ezen a területen, ezért keressük a jelenleg használatos műszaki megoldások esetleges alternatíváit is.  A hackathonon részt vevő fiatalok megközelítése friss és újszerű volt, olyan gondolatok születtek, amelyek valóban előremutatóak. Alig várom, hogy induljunk a legjobb ötletek gyakorlati tesztelésével.”

©

A hackathon erejét jól példázza, hogy a versenyre nagyon különböző területekről érkeztek csapatok: a kész, kiépült vállalkozásoktól kezdve a specialistákon keresztül az egészen lelkes fiatal egyetemistákig. Ezáltal pedig a megoldások is színesek lettek: volt, aki egy pulikutya látványára hajazó gumi pom-pommal oldotta meg a problémát, míg más drónokkal vagy komplex riasztó- és hangrendszerekkel védené a madarakat.

A hackathon varázsát és legfőbb értékét az is jól mutatta, hogy végül nem a nagyvállalati szemlélet győzött. A győztes csapat – a BME Építészmérnöki karának négy hallgatójából álló Architecthmen –egyszerű ötlettel állt elő: egy szigetelőanyagból készülő, szárny alakú eszközzel védenék a madarak szárnyát a vezetékekkel való érintkezéstől. „Továbbfejlesztettük azokat az elterelőket, amiket eddig is alkalmazott az E.ON. Olyan rendszert építünk ki, ami fel tudja venni a mozgásokat is, és sokkal nagyobb részben fedi le a szigetelőket. Emellett egy kiöntött elemként gyakorlatilag bármilyen más rendszert is le tudunk vele fedni, bármilyen vezetékről vagy vezetéktartóról legyen szó” – magyarázza a 20 éves Révai Márton, a csapat egyik tagja.

Apptól kezdve a napelemeken át az okoskarperecig

A Design Terminál és az áramszolgáltató második közös rendezvénye, a Challenge.ON – A jövő energiája elnevezésű hackathon szintén hangos siker volt. Összesen 70 csapat jelentkezett, amelyekből egy online selejtező után végül 15 mérte össze a tudását a rendelkezésükre álló 24 órában. A feladat itt is összetett volt: a 45 egyetemistától olyan ötleteket vártak, amelyekkel a tudatos energiafogyasztást és az ügyfélelköteleződést lehetett növelni, illetve a szervezők új, energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó megoldásokat is vártak.

A Csapat nevű nyertes formáció egy olyan alkalmazást vázolt fel, amelyben a fogyasztók tippeket, javaslatokat kaphatnak arra, hogy miként spórolhatnak az energiával. Ha ezeket betartják, akkor cserébe "coin"-okat gyűjthetnek, amiket beváltva hátrányos helyzetű családok villanyszámlájához járulhatnának hozzá. Vagyis a fiataloknak egy hozzáadott, társadalmi aspektust is sikerült belecsempészniük elképzelésükbe.

Az ötletelők sokszínűségét jól mutatja a második helyezett VAK és a harmadik helyezett Energon csapat pályamunkái, akik napelemes rendszerekben látták a megoldást, míg a különdíjas Challengers egy olyan okos karperec ötletén dolgozott, amely a legmegfelelőbb hőmérsékletet állítja be a felhasználónak egy adott helyiségben, így csökkentve a felesleges energiafelhasználást.

„Sok új trend van kibontakozóban az energetika és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások területén, amelyek átalakíthatják a termékkínálatot. Mi is fontosnak tartjuk, hogy új, a modern kornak megfelelő szolgáltatásokat fejlesszünk. A jövő energiája a fiatalokban van, a jövő energiafelhasználói is ők lesznek, ezért nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen ötletekkel állnak elő. Szerencsére rengeteg érdekes és izgalmas megoldás született” – mondta Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja a verseny után.

A nyertesek nemcsak szakmai elismerést és ötletük megvalósulásának esélyét kapták meg a versenyeken, hanem értékes nyereményeket is: többszázezer forintos utalványokat, Brain Bar belépőket és Design Thinking workshopokat.

Sokan járnak jól

A rendezvények sikerére jó bizonyíték a több mint 200 fő jelentkező, a rendkívüli sajtó- és szakmai visszhang. A hackathonokkal mind az E.ON, mind pedig a Design Terminal jól jártak. „Az E.ON megmutathatta a piacon, hogy nyitott az innovációra és képes befogadni a külső ötleteket, a Design Terminal pedig képes volt olyan szakmai keretet biztosítani ehhez, mely a világ legnagyobb startup központjaiban is megállja a helyét” – mondja Jónás László, aki azt is kiemeli, hogy a rendezvények a nagyközönségben is jó benyomást kelthetnek. „Az együttműködés reményeink szerint folytatódni fog és rendszeressé válik, hogy a fiatalok tudják, az E.ON az a vállalat, aki nyitott arra, hogy tehetségüket elismerje, partnerként kezelje őket és megoldásaikat beépítse a vállalat életébe.”  

Az oldalon elhelyezett tartalom az E.ON megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.