Ma elmozdítják Sulyok Tamást, Irán ismét lezárta a Hormuzi-szorost – Newscast Hallgassa meg itt!

#Kádár-rendszer

Az őstehetség, aki kinőtte a rászabott szerepet – 90 éves lenne Hofi Géza

Hofi Géza, mint szinte mindenki, aki valamire is vitte Magyarországon a 20. században, megosztó személyiségnek számít, tömegek rajonganak érte, miközben népes azok tábora is, akik a kádári hatalommal ápolt kétes viszonya miatt bírálják. Bizonyos pontig mindkét tábornak igaza van, hiszen ahhoz, hogy Hoffmann Géza porcelángyári munkás kabarétörténeti ikonná, „a Hofivá” váljon, éppúgy szükség volt a benne meglévő elementáris erejű tehetségre, mint az aczéli kultúrpolitika hathatós támogatására.

A Fidesz maradt hírmondónak: így tűntek el sorra a süllyesztőben a rendszerváltás óta kormányzó pártok

Döntő szerepet játszott az MDF és az SZDSZ a pártállam lebontásában, az 1990-es választáson a semmiből a csúcsra értek, majd fokozatosan elvesztették szavazóbázisukat, és a megszűnésükhöz vezetett, hogy képviselőik 2010-ben már be sem jutottak a parlamentbe.

„Valaha vad voltam, de már jól vagyok” – egy rockrajongó élete a Belvárosi galeritől az ügyvédi irodáig

A szó szerint szemet szúró Belvárosi galeri egyik tagja, a később ügyvéd Mezey András Golyó című naplója azokkal az évekkel foglalkozik, amikor a semmittevés szabálysértés és filozófia volt.

„Harcoljatok az utolsó csepp véretekig” – 1956 után így verték át a magyarokat a „cserben hagyó Amerika” meséjével

A magyar közvélemény akkoriban sem értette igazán a külpolitika reálfolyamatait, így a kádári propaganda könnyedén befolyásolhatta a forradalom utólagos értékelését.

A félholtra ünnepelt hazatérő – újra kiadták Faludy György 1988-ban százezer példányban megjelent legendás önéletrajzát

Öt és fél órán át dedikált 1988-ban a második emigrációjából első alkalommal hazalátogató Faludy György, akivel nemcsak a hírnevét megalapozó Villon-átköltései tértek vissza Magyarországra, de akkor indult hódító útjára a vihart kavaró regényes önéletrajza, amelynek nemrégiben az ötödik kiadása jelent meg.

A gulyásorbánizmus ugyanúgy zsákutca, mint a gulyáskommunizmus volt

A keleti blokk többi országához képest a Kádár-rezsim Moszkva jóváhagyásával több tekintetben is lazábbra engedte a gyeplőt. A társadalom nyitottabb lehetett a Nyugatra, ám a gazdaságilag megalapozatlan, viszonylagos jólétért az 1989-es rendszerváltás után nagy árat fizetett. Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája és a jogállam leépítése is az európai felzárkózás akadálya.

Rosta Miklós: Az EU stabilizálja a spindiktatúrák között Orbán rendszerét

Elveszett évtized Magyarország számára Orbán Viktor kormányzása, de ezt a tényt hatékonyan rejtik el a tömegek elől – mondja Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem volt tanszékvezetője, egyetemi docens, aki január 29-én a Spindiktátorok című HVG-könyv szerzőivel és vendégeikkel beszélget a zsarnokság új arcáról.

Jánossy Lajos: Kádár idejében ez egy megszállt ország volt. Ma egy megszállott ország

Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.

A filozófus, aki megtanított nevetni – In memoriam Vajda Mihály

Semmi sem állandó, csak a derű, amellyel kételkedünk: minden egyéb megbukhat, elmúlhat. De ez, a bizonytalanban való bizonyosságunk itt marad. Ezt a demokratikus szkepszist hagyta ránk Vajda Mihály. Parászka Boróka emlékezik a 88 éves korában elhunyt filozófusra.

Kínozták, bebörtönözték, de kommunista maradt a Rákosi- és a Kádár-rendszerben is

Cambridge-ben lett kommunista, megjárta a Rákosi-rendszer börtönét, és ott indult el a tudományos karrierje. Hatvany József báró a haláláig hű maradt a Kádár-rendszerhez, miközben megalapozta Magyarországon a számítástechnika tudományát.

Eddig ismeretlen levelek árulkodnak arról, miért Haraszti Miklósé lett a Kádár-kor utolsó írópere

„Ilyen messzire a szocializmus legmegátalkodottabb ellenségei sem jutottak el” – írta szerződésbontó levelében a Magvető Kiadó igazgatója 1973 tavaszán Haraszti Miklósnak a tervbe vett szociográfiájáról. A Darabbér-ügy hamar túlnőtt a könyvkiadói berkeken, de a következő hasonló esetben a hatóságok úgy látták, hogy azt „nem látszik célszerűnek” bíróság elé vinni.

Miért vágyálom, hogy valaha is a teljes képet lássunk az egykori állampárt titkosszolgálatáról?

A napokban megjelent hiánypótló könyv azt is megmutatta, mekkora munka lesz összeszedni a belső elhárítás alacsonyabb rangú tisztjeinek, illetve a többi csoportfőnökség állományának az adatait.

„Nem botrányt szeretnénk, ami van, hanem szabadságot” – 1983, Mozgó Világ-ügy, TGM színre lép

A hét elején elbúcsúztatott Tamás Gáspár Miklós 1978-ban települt át Magyarországra. Eleinte az ellenzék köreiben talált otthonra; az 1983-as első nyilvános szereplése rögvest eseményszámba ment.

Egy amerikai mélygarázsban bukkantunk rá Kádár János parádézós autójára

A 60 esztendős múltra visszatekintő Csajka jelenleg Los Angelesben állomásozik.

Moldova György neve 89 állambiztonsági dossziéban szerepel

A Kádár-rezsim titkosszolgálata 41 ügynökkel figyeltette az írót.

„Könyörgök, március, jöjj vissza újra!” – 1972 történelmi jelentőségű március 15-éje

Már több mint húsz éve kilökték március 15-ét a pirosbetűs ünnepek és a munkaszüneti napok sorából, amikor ötven évvel ezelőtt a forradalom ünnepének leminősítése elleni lázadás a felszínre tört. 1956 óta először ellenzéki tüntetést tartottak Budapesten. Lényegében ez volt az ellenzéki aktivitás kezdőpontja a Kádár-korszakban. A rendőrség brutálisan fellépett. Néhányan börtönbe kerültek, több száz fiatalt rúgtak ki középiskolákból, egyetemekről, munkahelyekről.

Örkény Istvántól "lezbikus gesztusú", lágerekről szóló, és rendszerkritikus műveket sem tűrtek

Az írót – aki bizonyos kérdésekben még hajlandó is volt némi önkritikára – a Rákosi- és a Kádár-rendszer egyaránt vegzálta – hol szabadszájú, hol groteszk és áthallásos művei miatt. Remekművei mindazonáltal áttörték az elhallgatás falát.

Fabricius Gábor: Lekapcsolódtam a közéletről, a ma tömegpszichózisa nem érdekel

A volt reklámszakember korábban politikai marketinggel is foglalkozott, ám most nem pazarolja idejét olyan aktualitásokra, mint az utcákon látható óriásplakátok. Első nagyjátékfilmje, az Eltörölni Frankot a Kádár-rendszer sötét módszereiről beszél. HVG-portré.

No future, no történet – nyomasztó, de zavaros alámerülés a Kádár-kor sötétségébe

Hideglelős hangulatú filmet forgatott Fabricius Gábor a 80-as évek elejének sötét oldaláról, de az Eltörölni Frankot, amellett, hogy rendkívül nyomasztó, sajnos nyomasztóan zavaros, és sokszor nyomasztóan unalmas is.

Híres filmrendező jelentett besúgóként Ruttkai Éváról

Több filmben dolgoztak együtt, és látszólag jó volt a kapcsolatuk.

1 2 3