Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917. november 7. – Igyekeznie kellett Leninnek, hogy megdönthessen valamit

Az orosz birodalom 1917 őszére már a megsemmisülés határán volt, és a bolsevikoknak nagyon igyekezniük kellett, hogy bármit is megdönthessenek Péterváron: a cárizmust pár héttel azelőtt számolták fel Kerenszkijék, a németek már a Balti-szigeteket is elfoglalták Pétervár előterében, így a lakosság és a kormány menekülőben volt a fővárosból. Egy pesti lap már október végén forradalmat várt, november 2-án pedig már tudni lehetett: hetedikén lesz a bolsevik akció.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: frontok és megszállások az Isonzótól Srebrenicáig

A központi hatalmak száz évvel ezelőtt, 1917 késő őszén áttörték az olasz védelmi vonalakat, és túljutottak az Isonzón és Doberdón. Jelentős észak-olasz területeket foglaltak el, amelyeket az Osztrák-Magyar Monarchia szállt meg. A támadás és a megszállás is felvet olyan kérdéseket, amelyeket ma a háborús bűnök szempontjából újraértékelhetnek a történészek. A monarchia megszálló tevékenységéről a Politikatörténeti Intézetben beszélgettek szakértők.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: Így nem lett perszonálunió Romániával

A militarizmus értelmetlenségét mutatja 1917 októberében a német néphez címzett Hindenburg-levél. A német fővezér azt kérte: „ne gondoljatok” a jövőre, hiszen az úgyis csak „elkedvetlenít bennünket”! Itthon egy munkapárti képviselő, Vadász Lipót a háború után fenyegető nemzetiségi konfliktusokról beszélt. Közben e konfliktust szította Bethlen István gróf: a magyar határ kitolását tervezgette a Kárpátokban, és elutasította a perszonáluniót Romániával.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: Aki tudott olvasni, már Trianon előtt három évvel sejthette a katasztrófát

Trianon előtt három évvel a Pesti Hírlap írásaiból kiderült: ha az Osztrák-Magyar Monarchia elveszti az első világháborút, akkor az antant vagy feldarabolná, vagy a német és a magyar vezető rétegek meggyengítésével szervezné át a kettős államot. A területveszteségek pontos mértékét nem lehet sejteni, de a felbomláshoz 1917 nyarán sem sok hiányzott: kormányválság volt Ausztriában és Magyarországon is, a nemzetiségek pedig egyre inkább radikalizálódtak.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: három birodalom roppan meg júliusban

Az orosz Kerenszkij-offenzívát megállította ugyan a német és az osztrák–magyar hadsereg, ám valójában mindhárom birodalom menthetetlenül rohant az összeomlás felé: a német és az osztrák kormányfő megbukott, az orosz kabinet ellen pedig zendülés tört ki 1917 júliusában. A finn és a lengyel önállóság szinte naponta merült fel a hírekben. A cseh–szlovák összefogás hívei és az önálló horvát királyságot követelő Radics képviselő láttán – Trianon előtt három évvel – sejthető volt: az Osztrák–Magyar Monarchiára sem a magyar politikai elit által remélt „annexió nélküli” béke vár.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: a bukott Tisza lapja lecigányozza az utódot, Esterházy grófot

A magyar politikai kultúra az I. világháború végén nagyon mélyre süllyedt. A megosztott politikai csúcselit tagjai gyűlölték egymást, s ezt az addigi kormánypárti sajtó is „híven” tükrözte, amikor száz éve, 1917. június 15-én új kormányt alakított Esterházy Móric gróf.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: 100 éve bukott meg Tisza István, aki nem adott jogot a népnek

Hiába volt lelkes az ellenzéki sajtó száz éve, amikor a választójog kiterjesztésétől elzárkózó Tisza István kormányfő 1917. május 23-án megbukott. A rendszer ugyanis képtelen volt a változtatásra: a politikai elitet uraló nyolc-kilenc gróf egyrészt annyira gyűlölte egymást, másrészt annyira félt a szavazati joggal nem rendelkező tömegektől, hogy Tisza még ellenzékben is meg tudta gátolni Magyarország demokratikus átalakítását.

Szegő Iván Miklós Kult

Mementó 1917: autonómia az orosz egyetemeknek, itthon jogokat követel az ellenzék

Száz évvel ezelőtt éppen húsvétkor tartott titkos kongresszust a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A tömörülés bizonyos érdekei hiába vágtak egybe az egész Monarchia hadicéljaival, a nyilvánosság elé nem léphetett a magyar kormány tiltása miatt. Nagypénteken az USA belépett az első világháborúba, közben Oroszországban liberális reformokat helyeztek kilátásba és még a német császár is a választójog kibővítését javasolta.

Szegő Iván Miklós Kult

Ketten nem készültek az orosz forradalomra: a cár és Lenin – Mementó 1917

Orosz katonák ezrei estek a fogságba, az éhező Péterváron még az uralkodóház mérsékelt hívei is összeesküvést szőttek a cár lemondatására. 1917 elején már majdnem mindenki érezte a forradalom előszelét. Kivéve II. Miklóst és a Svájcban meghúzódó Lenint. Mementó-sorozatunkban most a forradalom közvetlen előzményeit idézzük fel.


A címlapról ajánljuk