Balla István
Balla István

A Bakáts téri iskola megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy nem javasolta egy Asperger-szindrómás diák részvételét a tavalyi ballagáson.

Mint júniusban megírtuk, egy édesanya a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért oldalán arról számolt be, hogy egy „jó nevű, belvárosi iskolában” eltiltották a fiát a ballagástól, állítása szerint azért, mert a fiú Asperger-szindrómája miatt magántanulóként végezte el az iskola utolsó félévét.

„Nem hallgathatok, ami velünk zajlik, fémjelzi az egész oktatási rendszer embertelenségét, azt a kifosztottságot, amit egyetlen gyermek sem érdemel meg. Történetünk, azt hiszem, túlmutat az én fiam egyéni problémáján, és a Taigetosz-törvény kapcsán különösen aktuális” – írta Veress Zsuzsanna, aki már akkor jelezte, jogi útra tereli az ügyet.

Cikkünk megjelenése után jelentkezett az iskola igazgatója, ekkor derült ki, hogy az érintett intézmény a – Mindenki című Oscar-díjas kisfilmben a kórusával szereplő – Bakáts Téri Ének-Zenei Általános iskola volt. Az intézményvezető, Bodó László a hvg.hu-nak adott interjúban árnyalta a képet, és mondta el az álláspontját az ügyről. „A szülő által leírtak döntő része hazugság. A tantestület állásfoglalása az volt – és ezt megírtuk a szülőnek, és azóta már a Helsinki Bizottságnak is – hogy nem szerencsés, ha a fiú részt vesz a ballagási ünnepségen, ugyanis egyszerűen nem volt jelen az osztály életében.” Az igazgató szerint tehát eltiltásról szó sem volt.

Veress Zsuzsanna ezek után az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult, ami ki is vizsgálta az ügyet, és a napokban megszületett határozatában megállapította: az iskola megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a fiút a magántanulói státuszára való hivatkozással nem javasolta a neki a ballagáson való részvételt. Az EBH szerint ezzel ugyanis az intézmény közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a diákkal szemben. „A hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását” – áll a határozatban.

A határozatban a hatóság azt is kiemelte, hogy az iskola és az osztály nyitott, befogadó volt a fiúval, de ő a betegsége miatt a tanórákról rendszeresen hiányzott, elkésett. A ballagást megelőző félévben magántanuló lett, és osztálytársaitól elhidegült, kapcsolatuk megszakadt. A ballagáson való részvételről az iskola nevelőtestülete döntött, és nem javasolták a diáknak a részvételt. Az állásfoglalásuk ugyanakkor úgy zárult, hogy „a ballagást természetesen nem akadályozhatják meg, mivel a törvényes működést maradéktalanul betartják”.

Az EBH határozatában az olvasható, hogy Bodó László ezzel kapcsolatban elismerte azt a hibáját, hogy a tantestületre bízta a döntést, neki kellet volna döntenie és engedélyezni, hogy a tanuló elballagjon.

A szülő a ballagási-ügyön kívül azt is kifogásolta a hatóságnál, hogy gyermek nem kapta meg a megfelelő fejlesztést az iskolában. Ezt a panaszt az EBH elutasította.

Mint a határozatban olvasható, az iskola alapító okiratában nem szerepel autista gyerekek ellátása, a tankerület kérésére, annak külön engedélyével, felvették és lehetőségeikhez képest ellátták a fiút. Az igazgató szerint a szülő felelőssége lett volna, hogy a gyermekek a fejlesztő foglalkozásokon megjelenjen, ez azonban legtöbbször nem történt meg. A kirendelt fejlesztő szakember hiába várta a diákot. Édesanyja viszont arra hivatkozott, hogy a gyermeke speciális fizikai és egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a megadott időpontokban a foglalkozásokon.

A határozatról megkérdeztük a Bakáts téri igazgatót, de Bodó László nem kívánta kommentálni az EBH döntését.

Veress Zsuzsanna viszont lapunknak azt írta többek közt (véleményét itt lehet olvasni teljes terjedelmében), hogy „az Egyenlő Bánásmód hatóság példaértékű döntést hozott”. Ezt sikernek tartja, noha az a véleménye, hogy „nem az igazi vétkesek ültek velem szemben a tárgyaláson. Hiányoztak onnan. Nem az iskola volt a vétkes igazán ebben, hanem akik mögötte vannak, a felettes szervek, akik tétlenül elnézték, hogy egy diák nem ballaghat, és éveken át nem kapott megfelelő bánásmódot.”

Úgy véli, a fejlesztések tárgyában viszont nem tudott az EBH rávilágítani az igazságra, „inkább erős csúsztatások és szülői hibáztatás volt a cél, amely egy jellemző forgatókönyv a Hatóságok részéről szülőkkel szemben. Sajnálatos, hogy ez pont az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál történhet meg.”

Hozzátette, ezt az ügyet továbbviszi, és a bírósághoz fordul.

Nehezményezi, hogy az EBH a tankerületet nem vonta be az eljárásba a fejlesztések elmaradása tárgyában, mert a hatóság szerint megkapta a fiú az utolsó évben a lehetőséget a fejlesztésre. „Az mindegy volt a hatóság számára, hogy előtte nyolc évig meg nem, és ezzel olyan állapotba került, hogy már nem tudta igénybe venni.” Azt is hozzátette, hogy úgy érzi, a fenntartó (most is ugyanahhoz a tankerülethez tartoznak), „vélhetően az Egyenlőbánásmód Hatósághoz beadott panaszunk miatt megtorlásként, minden kérésünket elutasítja”.

Egyedüli jóvátétel számukra – hangsúlyozza Veress Zsuzsanna – az lenne, ha azonnali törvényi garanciákat építene be a jogalkotás mindennemű kirekesztő magatartás kizárására és szankcionálására, hogy ez ne forduljon elő más gyermekkel soha.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!