Rengeteg mítosz és félreértés övezi a szkizofréniát, csakhogy ezek a hiedelmek a betegeknek és a társadalomnak is sokba kerülnek. A betegséggel élők komplex rehabilitációját végző Főnix Ház vezetőjének, dr. Váradi Enikőnek az írása a szkizofrénia világnapja alkalmából.

A mentális betegségek között a szkizofrénia az, amelyhez a megismerésében és kezelésében történt hihetetlen mértékű tudományos eredmények ellenére mind a mai napig múltban gyökerező előítéletek társulnak, és ezek az előítéletek sokszor megakadályoznak bennünket abban, hogy a szkizofréniával élő páciensben a segítségre szoruló embert lássuk. Miközben a szkizofréniával élő pácienst zavartnak, dilisnek, őrültnek, kiismerhetetlennek és beszámíthatatlannak tartjuk, nem vesszük észre, hogy szélsőséges tévhitekkel bástyázzuk körül magunkat velük szemben, és megismerésük helyett ezekkel a falakkal zárkózunk el és rekesztjük ki őket.

Leggyakoribb tévhiteink közé tartozik, hogy ezek a betegek kiszámíthatatlanok, erőszakosak, veszélyesek, sőt kriminálisak lehetnek, legjobb őket bezárni, korlátozni. Széleskörű vizsgálatok adatai azonban cáfolják ezt a feltevést: szkizofrén betegek körében nem gyakoribbak az erőszakos cselekmények, mint az átlag lakosságban, mi több az estleges agresszió előfordulása ugyanúgy a személyiségjegyekkel és a szerhasználattal mutat összefüggést, mint mindannyiunknál.

Másik, a viszonyulásunkat jelentősen meghatározó hiedelmünk, hogy a szkizofrén betegek nem gyógyíthatók, a pszichiátrián is csak nyugtatózzák, szedálják őket.

©

Érthető, ha a tehetetlenségünk élménye és az ilyen feltevések mentén eleve „leírjuk” a szkizofréniával élőket, miközben saját hozzáállásunk teljesíti be mintegy önmegvalósító jóslatként magát: ezek a betegek valóban rosszabb esélyekkel jutnak – nem csak pszichiátriai – kezeléshez, általános egészségi állapotuk az átlagos népességnél, sok egyéb mentális betegségcsoporténál is rosszabb. Ennek következtében életminőségük, egzisztenciális helyzetük a betegség előrehaladtával jelentősen romlik. Ezek a körülmények komoly szociális és gazdasági terhet jelentenek nemcsak a betegeknek és a családjuknak, hanem milliárdokban mérhető tételeket az államnak is.

A hiedelmek sokba kerülnek

A mai gyógyszeres terápiás lehetőségek birtokában már eddig is jelentős változás következett be a szkizofrénia kezelésében, az egészségügyi-pszichiátriai ellátórendszerben a komplex rehabilitációs programok hiánya miatt azonban nem kapnak kellően hatékony segítséget a betegséggel élő páciensek, annak ellenére, hogy a tudományos vizsgálatok ezeknek a komplex terápiás programoknak nemcsak a klinikai hatékonyságát, hanem a betegségből következő gazdasági költségeket, szociális terheket csökkentő hatását is igazolják. Ily módon a betegséggel kapcsolatos szemléletformálás, az attitűdök, hiedelmek és tévhitek megváltoztatásra irányuló ismeretterjesztés nemcsak a páciensek, hanem az egész társadalom terheit csökkentheti. A szkizofrénia világnapja egy olyan alkalom, amelyet meg kell ragadnunk a személéletváltás elősegítésére, ehhez szeretnénk hozzájárulni az alábbi információkkal.

Mi ez?

A közgondolkodásban ismert tudathasadás elnevezésben szereplő „szkízis” azaz hasadás kifejezés a közhiedelemmel ellentétben nem a többszörös személyiségre utal. A szkizofréniával élők ugyanúgy egyetlen személyiséggel rendelkeznek, így is élik meg saját magukat.

A probléma esetükben az, hogy az állapotuk következtében a valósággal való kapcsolatuk sérül.

A szkizofrénia a mentális-pszichés működés olyan fiatal felnőttkorban fellépő, krónikus lefolyású zavara, melyben az érzések, gondolatok és cselekedetek közötti összhang tartósan vagy ideiglenesen megbomlik.

A szkizofrénia legismertebb, leglátványosabb és legstigmatizálóbb jelensége a pszichotikus epizód. Pszichotikus állapotban a beteget hallucinációk, téveszmék kínozhatják, azaz a valóságban jelen lévő dolgokhoz képest mást érzékel vagy gondol. A súlyos pszichotikus állapotban lévő személy érzéseinek és gondolatainak zűrzavarában átmenetileg akár teljesen elvesztheti a valósággal való kapcsolatát, viselkedése bizarrá válhat. A pszichózis jelentőségét a betegségben a személyiség funkcióinak ideiglenes szétesésén túl az adja, hogy ismétlődése az agyi funkciók súlyosbodó károsodását okozza. Mindezek miatt nemcsak a pszichózis megszüntetése, hanem megelőzése is a terápia alapvető célját képezi.

Fontos megjegyeznünk azonban, hogy hasonlóan a lázas állapothoz, amely sok különféle betegség kísérőtünete lehet, a pszichotikus állapot sem csak szkizofréniában fordul elő, találkozhatunk vele egyéb pszichés zavarok súlyosabb formáinak kísérőjeként is (pl. depresszió, bipoláris zavar, személyiségzavarok bizonyos csoportja, alkohol – és drog okozta állapotok, ún. organikus pszichés zavarok, vagy akár súlyosabb testi betegségek).

©

Mit lehet tenni?

Az idegtudomány kimagasló eredményeket ért el a pszichózisok kezelésében az elmúlt évtizedekben, aminek következtében ez az állapot mára már nagyon jól kezelhető célzott gyógyszereléssel. Az új generációs korszerű készítmények rendkívül hatékonyak a megbomlott egyensúly helyreállításában, folyamatos használatuk pedig megkerülhetetlen a megelőzésben. Az elhúzódó zárt intézményi kezelés, a gyógyszer-mellékhatások okozta tompultság és súlyos korlátozottság ma már a múlté: A szkizofréniával és más, egyéb pszichotikus zavarral élők állapota – sok más krónikus betegséghez hasonlóan – ambuláns keretek között gondozhatóvá, javíthatóvá vált.

Mégis azt látjuk, hogy sok szkizofréniával élő ember elveszíti munkáját, társas kapcsolatait, izolálódik, és ennek következtében a társadalom perifériájára szorul.

A szkizofrénia kialakulása mai tudásunk szerint nem vezethető vissza egyetlen okra, genetikai tényezők és környezeti hatások által meghatározott idegfejlődési zavarról van szó, melynek akut fellángolását jelenti a pszichotikus epizód, kórlefolyását azonban az említett idegfejlődési zavarból adódó egyéb tünetek határozzák meg. Ez a tudományos felismerés paradigmaváltást hozott a szkizofrénia kezelésében, amelyet a szakirodalom kognitív fordulat néven emleget.

A neurokognitív károsodások miatt a szkizofréniával élő pácienseknél nehézséget jelenthet a mindennapi életvitel. A napi rutin feladatok ellátása, mint például a bevásárlás, főzés, ügyintézés problémássá válhat, egy átlagos beszélgetés vagy egy-egy esemény követése is megterhelő lehet számukra, nem beszélve telefonszámok, időpontok, információk észben tartásáról.

A sorozatos kudarcok, a képességcsökkenéssel járó stressz, a folytonos nehézségek a beteget passzivitásba hajthatják, motivációját csökkenthetik.

A nehézségek mögött tehát nem a beteg hanyagsága, vagy lustasága áll.

A korszerű kezelés fókuszában a pszichózis gyógyszeres kezelésén és megelőzésén túl a neurokognitív és szociális készségek fejlesztése áll, mely számos különböző, nem gyógyszeres terápiás lehetőséget foglal magában. A szkizofrénia tüneteinek, a kognitív zavarok és háttérfolyamatainak sokszínűsége miatt egyetlen rendelkezésünkre álló kezelési módszer sem elegendő önmagában, ám a fejlesztést célzó módszerek egyénre szabott és komplex alkalmazása lehetővé teszi az érintettek teljes funkcionális felépülését és társadalmi reintegrációját.

A legújabb preventív szemlélet szerint a szkizofrén betegek komplex rehabilitációját nem lehet elég korán elkezdeni: az első pszichotikus tünetek megjelenését követő korai intervenció, beavatkozás vezet a legjobb terápiás eredményhez.

A betegség korai fázisában megkezdett rehabilitációs folyamat a szkizofréniával élők többségénél megakadályozza a hallucinációk és téveszmék újbóli megjelenését, a társas érintkezéshez és az önálló életvitelhez szükséges kognitív funkciók személyre szabott fejlesztése pedig a pácienseket hozzásegíti ahhoz, hogy legalább részmunkaidőben visszatérhessenek a munka világába vagy tanulmányaikhoz. Az időben történő célzott, komplex kezeléssel megelőzhető, hogy teljesen kiszoruljanak a társadalomból.

Váradi Enikő

Küldetés a korai intervenció

A XVI. kerületben működő Főnix Ház egy integrált nappali intézmény, amely a felnőtt pszichotikus betegek, kiemelten a szkizofréniával élők komplex rehabilitációját végzi ambuláns formában. Pszichiáter, pszichológus, szociális munkás és mentálhigiénés szakemberekből álló team segíti a betegek egyéni rehabilitációját. A betegek személyre szabott program keretében kognitív fejlesztésen, szocioterápiás csoportfoglakozásokon illetve egyéni terápián vesznek részt. Az országban egyedüliként alkalmaznak szisztematikus kognitív fejlesztést a betegek rehabilitációjában. Az intézmény küldetése a korai intervenció, a rehabilitációs folyamat minél korábbi megkezdése annak érdekében, hogy a pszichotikus epizódot követően az érintettek minél hamarabb és a lehető legjobb életminőség fenntartásával visszatérhessenek a hétköznapokhoz és teljes életet tudjanak élni. Az intézmény a +36 1 407 2216 telefonszámon érhető el.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!