Rengeteg mítosz és félreértés övezi a szkizofréniát, csakhogy ezek a hiedelmek a betegeknek és a társadalomnak is sokba kerülnek. A betegséggel élők komplex rehabilitációját végző Főnix Ház vezetőjének, dr. Váradi Enikőnek az írása a szkizofrénia világnapja alkalmából.

A mentális betegségek között a szkizofrénia az, amelyhez a megismerésében és kezelésében történt hihetetlen mértékű tudományos eredmények ellenére mind a mai napig múltban gyökerező előítéletek társulnak, és ezek az előítéletek sokszor megakadályoznak bennünket abban, hogy a szkizofréniával élő páciensben a segítségre szoruló embert lássuk. Miközben a szkizofréniával élő pácienst zavartnak, dilisnek, őrültnek, kiismerhetetlennek és beszámíthatatlannak tartjuk, nem vesszük észre, hogy szélsőséges tévhitekkel bástyázzuk körül magunkat velük szemben, és megismerésük helyett ezekkel a falakkal zárkózunk el és rekesztjük ki őket.

Leggyakoribb tévhiteink közé tartozik, hogy ezek a betegek kiszámíthatatlanok, erőszakosak, veszélyesek, sőt kriminálisak lehetnek, legjobb őket bezárni, korlátozni. Széleskörű vizsgálatok adatai azonban cáfolják ezt a feltevést: szkizofrén betegek körében nem gyakoribbak az erőszakos cselekmények, mint az átlag lakosságban, mi több az estleges agresszió előfordulása ugyanúgy a személyiségjegyekkel és a szerhasználattal mutat összefüggést, mint mindannyiunknál.

Másik, a viszonyulásunkat jelentősen meghatározó hiedelmünk, hogy a szkizofrén betegek nem gyógyíthatók, a pszichiátrián is csak nyugtatózzák, szedálják őket.

©

Érthető, ha a tehetetlenségünk élménye és az ilyen feltevések mentén eleve „leírjuk” a szkizofréniával élőket, miközben saját hozzáállásunk teljesíti be mintegy önmegvalósító jóslatként magát: ezek a betegek valóban rosszabb esélyekkel jutnak – nem csak pszichiátriai – kezeléshez, általános egészségi állapotuk az átlagos népességnél, sok egyéb mentális betegségcsoporténál is rosszabb. Ennek következtében életminőségük, egzisztenciális helyzetük a betegség előrehaladtával jelentősen romlik. Ezek a körülmények komoly szociális és gazdasági terhet jelentenek nemcsak a betegeknek és a családjuknak, hanem milliárdokban mérhető tételeket az államnak is.

A hiedelmek sokba kerülnek

A mai gyógyszeres terápiás lehetőségek birtokában már eddig is jelentős változás következett be a szkizofrénia kezelésében, az egészségügyi-pszichiátriai ellátórendszerben a komplex rehabilitációs programok hiánya miatt azonban nem kapnak kellően hatékony segítséget a betegséggel élő páciensek, annak ellenére, hogy a tudományos vizsgálatok ezeknek a komplex terápiás programoknak nemcsak a klinikai hatékonyságát, hanem a betegségből következő gazdasági költségeket, szociális terheket csökkentő hatását is igazolják. Ily módon a betegséggel kapcsolatos szemléletformálás, az attitűdök, hiedelmek és tévhitek megváltoztatásra irányuló ismeretterjesztés nemcsak a páciensek, hanem az egész társadalom terheit csökkentheti. A szkizofrénia világnapja egy olyan alkalom, amelyet meg kell ragadnunk a személéletváltás elősegítésére, ehhez szeretnénk hozzájárulni az alábbi információkkal.

Mi ez?

A közgondolkodásban ismert tudathasadás elnevezésben szereplő „szkízis” azaz hasadás kifejezés a közhiedelemmel ellentétben nem a többszörös személyiségre utal. A szkizofréniával élők ugyanúgy egyetlen személyiséggel rendelkeznek, így is élik meg saját magukat.

A probléma esetükben az, hogy az állapotuk következtében a valósággal való kapcsolatuk sérül.

A szkizofrénia a mentális-pszichés működés olyan fiatal felnőttkorban fellépő, krónikus lefolyású zavara, melyben az érzések, gondolatok és cselekedetek közötti összhang tartósan vagy ideiglenesen megbomlik.

A szkizofrénia legismertebb, leglátványosabb és legstigmatizálóbb jelensége a pszichotikus epizód. Pszichotikus állapotban a beteget hallucinációk, téveszmék kínozhatják, azaz a valóságban jelen lévő dolgokhoz képest mást érzékel vagy gondol. A súlyos pszichotikus állapotban lévő személy érzéseinek és gondolatainak zűrzavarában átmenetileg akár teljesen elvesztheti a valósággal való kapcsolatát, viselkedése bizarrá válhat. A pszichózis jelentőségét a betegségben a személyiség funkcióinak ideiglenes szétesésén túl az adja, hogy ismétlődése az agyi funkciók súlyosbodó károsodását okozza. Mindezek miatt nemcsak a pszichózis megszüntetése, hanem megelőzése is a terápia alapvető célját képezi.

Fontos megjegyeznünk azonban, hogy hasonlóan a lázas állapothoz, amely sok különféle betegség kísérőtünete lehet, a pszichotikus állapot sem csak szkizofréniában fordul elő, találkozhatunk vele egyéb pszichés zavarok súlyosabb formáinak kísérőjeként is (pl. depresszió, bipoláris zavar, személyiségzavarok bizonyos csoportja, alkohol – és drog okozta állapotok, ún. organikus pszichés zavarok, vagy akár súlyosabb testi betegségek).

©

Mit lehet tenni?

Az idegtudomány kimagasló eredményeket ért el a pszichózisok kezelésében az elmúlt évtizedekben, aminek következtében ez az állapot mára már nagyon jól kezelhető célzott gyógyszereléssel. Az új generációs korszerű készítmények rendkívül hatékonyak a megbomlott egyensúly helyreállításában, folyamatos használatuk pedig megkerülhetetlen a megelőzésben. Az elhúzódó zárt intézményi kezelés, a gyógyszer-mellékhatások okozta tompultság és súlyos korlátozottság ma már a múlté: A szkizofréniával és más, egyéb pszichotikus zavarral élők állapota – sok más krónikus betegséghez hasonlóan – ambuláns keretek között gondozhatóvá, javíthatóvá vált.

Mégis azt látjuk, hogy sok szkizofréniával élő ember elveszíti munkáját, társas kapcsolatait, izolálódik, és ennek következtében a társadalom perifériájára szorul.

A szkizofrénia kialakulása mai tudásunk szerint nem vezethető vissza egyetlen okra, genetikai tényezők és környezeti hatások által meghatározott idegfejlődési zavarról van szó, melynek akut fellángolását jelenti a pszichotikus epizód, kórlefolyását azonban az említett idegfejlődési zavarból adódó egyéb tünetek határozzák meg. Ez a tudományos felismerés paradigmaváltást hozott a szkizofrénia kezelésében, amelyet a szakirodalom kognitív fordulat néven emleget.

A neurokognitív károsodások miatt a szkizofréniával élő pácienseknél nehézséget jelenthet a mindennapi életvitel. A napi rutin feladatok ellátása, mint például a bevásárlás, főzés, ügyintézés problémássá válhat, egy átlagos beszélgetés vagy egy-egy esemény követése is megterhelő lehet számukra, nem beszélve telefonszámok, időpontok, információk észben tartásáról.

A sorozatos kudarcok, a képességcsökkenéssel járó stressz, a folytonos nehézségek a beteget passzivitásba hajthatják, motivációját csökkenthetik.

A nehézségek mögött tehát nem a beteg hanyagsága, vagy lustasága áll.

A korszerű kezelés fókuszában a pszichózis gyógyszeres kezelésén és megelőzésén túl a neurokognitív és szociális készségek fejlesztése áll, mely számos különböző, nem gyógyszeres terápiás lehetőséget foglal magában. A szkizofrénia tüneteinek, a kognitív zavarok és háttérfolyamatainak sokszínűsége miatt egyetlen rendelkezésünkre álló kezelési módszer sem elegendő önmagában, ám a fejlesztést célzó módszerek egyénre szabott és komplex alkalmazása lehetővé teszi az érintettek teljes funkcionális felépülését és társadalmi reintegrációját.

A legújabb preventív szemlélet szerint a szkizofrén betegek komplex rehabilitációját nem lehet elég korán elkezdeni: az első pszichotikus tünetek megjelenését követő korai intervenció, beavatkozás vezet a legjobb terápiás eredményhez.

A betegség korai fázisában megkezdett rehabilitációs folyamat a szkizofréniával élők többségénél megakadályozza a hallucinációk és téveszmék újbóli megjelenését, a társas érintkezéshez és az önálló életvitelhez szükséges kognitív funkciók személyre szabott fejlesztése pedig a pácienseket hozzásegíti ahhoz, hogy legalább részmunkaidőben visszatérhessenek a munka világába vagy tanulmányaikhoz. Az időben történő célzott, komplex kezeléssel megelőzhető, hogy teljesen kiszoruljanak a társadalomból.

Váradi Enikő

Küldetés a korai intervenció

A XVI. kerületben működő Főnix Ház egy integrált nappali intézmény, amely a felnőtt pszichotikus betegek, kiemelten a szkizofréniával élők komplex rehabilitációját végzi ambuláns formában. Pszichiáter, pszichológus, szociális munkás és mentálhigiénés szakemberekből álló team segíti a betegek egyéni rehabilitációját. A betegek személyre szabott program keretében kognitív fejlesztésen, szocioterápiás csoportfoglakozásokon illetve egyéni terápián vesznek részt. Az országban egyedüliként alkalmaznak szisztematikus kognitív fejlesztést a betegek rehabilitációjában. Az intézmény küldetése a korai intervenció, a rehabilitációs folyamat minél korábbi megkezdése annak érdekében, hogy a pszichotikus epizódot követően az érintettek minél hamarabb és a lehető legjobb életminőség fenntartásával visszatérhessenek a hétköznapokhoz és teljes életet tudjanak élni. Az intézmény a +36 1 407 2216 telefonszámon érhető el.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!