Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Nem látszik megalapozottnak a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által rendre fennen hangoztatott optimizmus a külföldi beruházásokkal kapcsolatban, ha megnézzük az ilyen befektetések hazai állományát – írja a G7.hu, amely szerint a külföldi tőkeállomány jóval lassabban nő, mint a gazdaság, a GDP. Vagyis hiába jelenti be a miniszter az újabbnál újabb akku- és autógyárakat, ezek nem elegek ahhoz, hogy dinamizálják a gazdaságot, pláne, hogy még nem is termelnek (és az is kérdéses, mennyire fognak majd termelni, ha végre beindul a gyártás, elég csak a CATL gyára második ütemének utóbb letagadott felfüggesztésére (borítóképünkön az épülő debreceni gyár) vagy a BYD-val kapcsolatos, a tömegtermelés elhalasztásáról szóló hírekre gondolni).
A lap szerint ha a GDP-hez viszonyítjuk a külföldi működőtőke-állomány nagyságát, akkor az látszik, hogy
pont Szijjártó minisztersége előtt volt a csúcson, 80 százalék körüli értékkel, azóta azonban jelentős mértékben csökkent, jelenleg 50,9 százalékon áll.
Ez ugyan egybevág azon kormányzati célokkal, hogy egyes szektorokban növeljék a hazai tulajdont, de önmagában nem indokolna ekkora csökkenést a G7 szerint, a nemzetközi vállalatok például máshol használhatják fel az itt megkeresett nyereséget, ha kedvezőtlennek ítélik a befektetési lehetőségeket.
További megállapítások a cikkből:
- a keleti nyitás ellenére a külföldi közvetlentőke-állomány meghatározó részét európai és amerikai befektetők adják, Kína részesedése még tavaly is 2 százalékos volt;
- az osztrák befektetések aránya nem változott;
- a német befektetések nagyon csökkentek: 20,1-ről a GDP 10,2 százalékára 2023-ig (miközben maga a befektetési abszolút értéke nőtt);
- az amerikai tőke viszont szinte menekül: 14,1-ről 4,8 százalékra csökkent az aránya, abszolút értéke pedig 4,6 ezer milliárdról 3,6 ezer milliárd forintra.
A lap emlékeztet, hogy a külföldi tőke kulcsszerepet játszott a rendszerváltás után a gazdaság átalakításában és az állami pénzügyek egyensúlyának megteremtésében, és a magyar gazdaság is akkor tudott viszonylag erős növekedést produkálni, amikor a beáramló külföldi tőke – majd az uniós pénzek – erős hátszelet adtak ehhez, de ez az utóbbi években már nem volt jellemző egyáltalán.
