FT: a magyaroknak kulturális változások kellenek, anélkül nincs esélyük

2010. március 11., csütörtök, 15:55 • Utolsó frissítés: 2010. március 11., csütörtök, 16:07
Szerző: hvg.hu

Címkék: nyugdíjrendszer; Bajnai Gordon; szociális háló; FT; Financial Times;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#24)

A Financial Times szerint a volt közép- és kelet-európai kommunista országoknak − köztük Magyarországnak – óriási kulturális változásra van szükségük ahhoz, hogy rendbe tegyék költségvetésüket. A magyaroknak például meg kellene szabadulniuk a gondolattól, hogy az államnak kell gondoskodnia róluk. És az adományok helyett a munkát kellene választaniuk.

A tekintélyes londoni üzleti napilap mai számának cikke Bayer Mihály 76 éves pécsi nyugdíjason keresztül mutatja be, hogy milyen irigylésre méltó is lehet a magyar nyugdíjasok helyzete még a gazdagabb országokban élő társaik számára is. Chris Bryant, a cikk szerzője valamelyik budapesti pályaudvaron (írásában központi vasútállomásnak nevezi) botlott a visszavonult csőszerelőbe, akinek takaros bőrtáskájában némi kenyér lapult, mivel Bayer úr nem engedheti magának a drága fővárosi éttermeket, s bár gazdagnak nem mondható, anyagi helyzetét sokan irigyelhetik még a jómódú államokban is.

Bayer Mihály ugyanis havonta 75 ezer forint nyugdíjat kap, ingyenes egészségügyi ellátás jár számára és támogatják a gázszámláját is. A Financial Times szerint Bayer úr azonban – sok magyar honfitársához hasonlóan – kezdi megérteni a gazdasági válság komolyságát és annak lehetséges hatását a nagyvonalú magyar szociális rendszerre, amelynek köszönhetően viszonylag jól él, amióta 56 évesen – egészségügyi okokból − korengedményesen nyugdíjba ment.

A lap szerint Magyarország nagy teljesítményt mutatott, amikor 2006-ban nekifogott, hogy lefaragja a tarthatatlanul magas 9,2 százalékos államháztartási hiányt, amely tavalyra már 3,9 százalékra süllyedt. A Financial Times szerint ez azért is bámulatos vívmány, mert mindezt a nyugdíj- és a szociális rendszer strukturális reformja nélkül érte el a kormány. A nyugdíjrendszer és a szociális ellátások átalakítása ugyanis egészen mostanáig lehetetlennek bizonyult Magyarországon, ahol az emberek a kommunista érában úgy nőttek fel, hogy még ma sem akarnak megszabadulni az állami gondoskodás gondolatától. Csakhogy 2008 októberében Magyarország arra kényszerült, hogy 20 milliárd eurós hitelt kérjen a Nemzetközi Valutalaptól.

Ezzel kapcsolatban a lap Bajnai Gordon miniszterelnököt is idézi, aki szerint a válság olyan szempontból jól jött az országnak, hogy ráirányította a figyelmet a repedésekre a falon. A Bajnai-kormány eltörölte a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorhatár 2012-től kezdve fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik. Ráadásul a korábbi svájci indexálás helyett a nyugdíjak emelkedését a bruttó hazai össztermék növekedéséhez és az inflációhoz is kötik. Emellett csökkentették a családtámogatási ellátásokat. Ezáltal nemcsak a kiadásokat mérsékli az állam, hanem egyben gyarapítja az aktív munkaerő táborát, amellyel kapcsolatban Magyarország nagyon rosszul áll: a 3 millió magyar nyugdíjas közül sokan a jelenlegi nyugdíjkorhatár alatt mentek nyugdíjba, 2002 és 2007 között átlagosan 59,7 évesen, ami a legalacsonyabbnak számít az OECD-országok között. Részben ez vezetett az OECD-átlaghoz képest 10 százalékkal alacsonyabb, 57 százalékos foglalkoztatási szinthez.

A cikk Barcza Györgyöt , a K&H elemzőjét is idézi: „Nem csak az elérhető állások számán múlik a dolog, hanem a hajlandóságon is. Ha a minimálbér túl közel van a potenciális szociális segélyhez, akkor minek dolgozzanak az emberek?” Balassy László, a Citibank ügyvezetője is úgy nyilatkozott, hogy nagyon sok mindent kell még tenni az emberek motiválása érdekében, hogy a segély helyett a munkát válasszák. A bankvezér szerint a kormányzat egyelőre még a fordított utat támogatja.

Vagyis nem csak fiskális lépésekre, hanem legalább annyira kulturális változásra is szüksége van Magyarországnak − vonja le a konkluziót a lap.

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#24)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

24 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2010. március 12., 12:15

na, és miért erősödik a jobbik?

odakinn még lemaradtak egy brossúrával ...

2010. március 12., 09:53

Agricola

A Financial Times cikke alapján az derül ki: túl jól élünk Magyarországon, miként Bayer Mihály korkedvezményes nyugdíjas, aki havonta 75 ezer forint nyugdíjat kap, ingyenes egészségügyi ellátás jár számára és támogatják a gázszámláját is.

A magyarok számára példakép kellene hogy legyen Iván Gyenyiszovics, Szolzsenyicin kisregényéből, aki majdnem elégedett tudott lenni azzal, hogy a lágerben végzett napi embertelenül kemény munka után annyi élelemhez juthatott, hogy aznap nem halt éhen.

Az alacsony foglalkoztatási ráta, korkedvezményes (és rokkant) nyugdíjaztatások ügyében a Financial Times a „kocsit fogja aló elé”, valószínűleg egyoldalúan elfogult magyarországi „súgóktól” kapva a sugallatot.

Eszébe sem jut, hogy a rendszerváltás „nagy vívmánya” volt az, hogy a foglalkoztatottak száma másfél millióval csökkent.
A munka világából kiszorítottak hatalmas tömegei munkanélkülivé váltak, nagyon sokan a korkedvezményes- vagy rokkant- nyugdíjaztatásban kerestek menedéket.

Mérhetetlenül naív politikai elitünk a mérhetetlenül jóságosnak képzelt külföldi befektetőktől várta a mindent meggyógyító orvosságot, bagóért privatizálva a nemzeti vagyon túlnyomó részét. Az önérdek józan képviselete helyett a külföldi befektetők alázatos helytartóinak szerepét játszották el.

Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért a foglalkoztatási ráta sok-sok éve gyakorlatilag nem javul

2010. március 12., 08:58

tristan

@szabi és @ponty úr hsz-ében sok igazságot látok.Az FT cikkben tényleg sok gagyi dolog van,viszon a társadalomnak szüksége van változásokra.Magam 23 élek/dolgozom külföldön.Volt szerencsém összességében 3 pol.rendszert is megismerni!Szoc.Magyarország,kapit.Németország és a rendszerváltás után egy nem tudom minek nevezhetö rendszert Magyarországon.Elsösorban a mentalitáson kell változtatnunk.Visszatérni a földre.Onnan elszálltunk véleményem szerint.Egy példa gyerekkoromból: a 80-as évek elején dolgoztak néhányan falunkból ha jól emlékszem Tunéziában.Az egyik ott ténykedö falubeli hazahozott egy videómagnót magával és azt mint ertékes tárgyat kiállították a falusi vasboltban.Mindenki ámult-bámult pedig szerintem sokan nem is tudták mi az.Én is ott áltam a kirakat elött gyermekként és figyeltem a felnötteket.Egyikük megszólalt:"vagyonba kerülhetett egy ilyen "gép"!Biztos sokat kereshet a Józsi ott afrikába! Mondta egyikük irigykedve.Majd hozzáfüzte:"..ha én is annyit keresnék akkor elkezdek dolgozni rendesen" Azóta eltelt 30 év,ez az élmény végigkísér egész életemen.Eldöntöttem hogy nem ilyen mentalitású leszek.Most külföldön ülök egy irodában,elismert dolgozó vagyok és rengeteget dolgozom.Mielött követelek leteszek az asztalra valamit.Egy referenciát ami ha megfelel követelhetek.Tehát nem fordítva.Mi magyarok szentül meg vagyunk gyözödve arról hogy tehetségben/észben messze felülmúljuk más országok lakosait.A külömbség csupán annyi,hogy "ott" a tehetség egy nyersanyag ami mindaddig semmit nem ér,amig egy kész termék lesz belöle.Szégyelem magam amikor kiröhögjük az un.német"szakidiótát".Mert ugyebár szakmáján kívül nem tud(állítólag)semmit,inteligenciaszintje alacsony,egyszerü.Hát örülnék ha országunk rendelkezne hasonló beállítottságú emberkékkel.

2010. március 12., 08:36

kibekkelő

1) Az Antall kormány alatt idejövő nyugati magasszintű üzleti kultúrára a bennszülötteket megtanítani akaró és magát az országra ráerőszakoló tanácsadók (akik a megszerzett tőke 35%-át rögtön tanácsadói díjként el is vitték) tették első izben tönkre az országot az erőltetett privatizációval és a vadkapitalista modellnek a fejekben való elültetésével.
2) Manapság olyan pénzügyi szemlélet uralkodik, amely a profitnál semmit sem tart fontosabbnak. Azt elfelejtik, hogy az emberek szerte a világban élni, megélni jőt fokról-fokra jobban szeretnének élni. Ez a modell, amelynek hatalmas bukását e válság kapcsán is látjuk, csak befektetői érdekeket néz, meg van a lehengerlő média támogatottsága (saját média birodalma) és hozzájárult, hogy ma elképesztő jövedelmi különbségek alakultak ki.Arányaiban nálunk is.
Ez lefordítva annyit jelent, hogy abnormális egy idióta futballista több milliárdos keresetét azzal magyarázni, hogy melyen nézettséget hoz, vagy egy banki alkalmazott nálunk többet keres miont egy tapasztalt szakorvos stb. Ez nem demagógia, hanem realitás. Mások voltak a dickensi körülmények és mások a maiak.
3) A magyar férfi nyugdíjas 65 évben vonulna vissza és átlagban 69 évesen meg is hal. 4 évre fizet?
A korkedvezményes nyugdíjak valóban röhejesek, de ez az 1 ). pontban egyik következménye: nincs munkalehetőség Magyarországon. A modell nyugati beszállítóvá tette országunkat.
4) Az angol szociális háló messze pazarlóbb és jobb a honinál: másként nem özönlelének a "menekültek" oda.
5) Az a baj, hogy a nyugati emberek mindig is mint harmadik világbelieket fognak kezeelni, értem ez alatt, hogy sem kultúránk, sem történelmünket nem is akarják megismerni, mélyebben elemezni. Viszont a brain drain előnyeit kiélvezik.

2010. március 12., 05:36

Ponty úr

Egyetértek, a cikkben hozott pálda meglehetősen gagyi. Ettől függetlenül az alap tények még igazak, legalacsonyabb nyugdijkorhatár, kamu leszázalékoltak, meg nyugdijasok tengere akik az allamtól várják a jólétet. Csak azt ne felejtsük el, hogy nem az állam fizeti a nyugdijukat, hanem az aki dolgozik...
És a mentalitásbeli problémák látszanak a hozzászólásokban is. Nekünk nem egy fejlett európai gazdasággal kell összehasonlitani magunkat, vagy versenyezni. Hol van a mi gazdaságunk teljesitmánye az övéktől? A mi gazdasági versenytársaink Románia, meg Ukrajna, hogy Kinát ne is emlitsem. Ezekhez képest kellene megnézni a szociális rendszerünket, és fel kellene ébredni végre!

További 19 hozzászólás megtekintése »