A március végén zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya a GDP 4,4 százalékát tette ki, a bruttó államadósság a GDP 78,9 százalékán állt - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). 

Az adósságot az első negyedévben 231 milliárd forinttal növelte a nettó adósságfelvétel, és 526 milliárd forinttal csökkentette a forint erősödése - tette hozzá a jelentés. A bruttó konszolidált névértéken számításba vett úgynevezett maastrichti államadósság 22 397 milliárd forint volt március  végén. Az államháztartás nettó tartozása 15 112 milliárd forint - a GDP 53,2 százaléka - volt 2012 első negyedévének végén. A GDP- arányos államadósság 2010 és 2011 második negyedéve között 85,3-ról 77,9 százalékra mérséklődött, a tavalyi harmadik negyedévben 82,8 százalékra szökött fel az év végén pedig 80,6 százalékon állt. 

2012 első negyedévében az államháztartás nettó hiánya 124 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 1,9 százaléka. Ez 2008. harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb hiány, a pénzügyi számlák adatai szerint.  A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye január-márciusban 203 milliárd forintot tett ki, az MNB adatai szerint a helyi önkormányzatok  89 milliárd forint többletet, a társadalombiztosítási alapok nettó  10 milliárd forint hiányt könyveltek el.  

A háztartások megtakarításai az előzetes adatok szerint a március végén zárult egy évben a GDP 5,2 százalékát (1489 milliárd forintot) tettek ki, amiből az idei  első negyedévében 345 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,3 százalékát adta. Az MNB jelentése szerint a végtörlesztéshez kapcsolódó tőketranszfer nélkül számolt nettó megtakarítások  149 milliárd forintra rúgtak, ami a negyedéves GDP 2,3 százalékát érte el az első negyedévben. 

A pénzügyi eszközök közül számottevően csökkentek a forintbetétek és a befektetési jegyek, kisebb mértékben a forint készpénz, az életbiztosítási díjtartalékok és az egyéb követelések tranzakcióból eredően. Ezzel egy időben növekedés volt tapasztalható a devizabetétek és a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok adataiban. A lakossági tartozások a devizahitelek tranzakcióból eredően - elsősorban a végtörlesztés miatt – kiemelkedő mértékben csökkentek, ugyanakkor a forinthitelek – elsősorban szintén a végtörlesztéshez kapcsolódóan – számottevően nőttek - olvasható a jelentésben. 

Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások, az államháztartás és a pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képességére 2011 utolsó és 2012 első negyedévében. 2011 negyedik negyedévében a háztartások piaci árfolyamon számolva 642 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés feltételeit kihasználva, ennek során 174 milliárd forint tőketranszfert kaptak részben a pénzügyi vállalatoktól (122 milliárd forint értékben) és részben az államháztartástól (52 milliárd forint értékben).

Az idei első negyedévben a háztartások piaci árfolyamon számolva 712 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés keretében, ennek során 196 milliárd forint tőketranszfert kaptak a jegybank becslései szerint 144 milliárd forint értékben a pénzügyi vállalatoktól és 52 milliárd forintot az államháztartástól.

Az MNB megjegyzi: korábban azt feltételezték, hogy a tőketranszfert 70-30 százalékban a pénzügyi vállalatok és az államháztartás nyújtják a háztartásoknak, mivel pénzügyi vállalatok a végtörlesztéshez kapcsolódó veszteségeik 30 százalékának megtérítését kérhetik az államháztartástól. Azóta kiderült ugyanakkor, hogy a pénzügyi vállalatok nem tudják a teljes veszteségtérítési lehetőséget kihasználni, így a háztartásoknak nyújtott tőketranszfert összességében 72-28 százalékos arányban oszlott meg a pénzügyi vállalatok és az államháztartás között. 

A háztartások első negyedéves pénzügyi számla adatai a gazdasági események egy részének hatásait csak korlátozottan képesek tükrözni - jegyzi meg az MNB a jelentésben, hozzátéve, hogy a végtörlesztés során a háztartások valószínűleg olyan pénzügyi követeléseiket csökkentették vagy olyan kötelezettségeiket növelték, amelyeket a statisztika nem, vagy csak korlátozottan tud megfigyelni. 

Az banki számlaforgalom alapján az MNB arra a következtetésre jutott, hogy az első negyedévben a háztartások tovább növelték külföldi befektetéseiket, amelyeket csak részben tud megfigyelni a pénzügyi számlák statisztika. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a háztartások 2012 első negyedévében 58 milliárd forinttal növelték külföldi bankbetétjeiket - írja az MNB. 

Megemlíti a nemzeti bank azt is, hogy - mivel 2012-ben a magánnyugdíj-pénztári tagok március végéig nyilatkozhattak arról, hogy kilépnek-e a magánnyugdíj-pénztárból és a kilépők magánnyugdíj-pénztári tagsága 2012. május végén szűnik meg - a kilépéssel járó tranzakciókat majd a 2012 második negyedévére vonatkozó pénzügyi számlák fogják bemutatni. A részletes adatokat az MNB június 2-án teszi közzé.