szerző:
Nagy Gergő

Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország fővárosait sokszor úgy emlegetik, mint egymás versenytársait, illetve együttműködő partnereit. Prága, Pozsony, Bécs és Budapest fejlettsége gazdaságilag messze az uniós átlag feletti, Magyarországon és bizonyos mértékben Szlovákiában viszont túlzottan fővárosközpontú az ország gazdasági struktúrája. Pozsony súlya is nagy, de Magyarország esetében kis túlzással élve azt mondhatnánk, hogy Budapest nélkül – leszámítva pár ipari központot – gazdaságunk nem létezne.

Prága, Pozsony, Bécs, Budapest. A négy közép-európai fővárost sokszor emlegetik egy csokorban mint egymás versenytársai a beruházásokért, turistákért folytatott küzdelemben. Más esetekben pedig egymást kiegészítő szereppel bírnak az egykor egy állam, az Osztrák-Magyar Monarchia fontosabb központjaiként funkcionált városok.

A cseh, osztrák, szlovák és magyar fővárosok ugyanakkor nem csak egymással állnak küzdelemben a régiós és nemzetközi porondon, hanem saját országukon belül is. Ahol azonban gyakorlatilag egyből a fő esélyesként indulnak, elviszik a befektetések, képzett munkaerő jelentős részét, és a turizmusból származó bevételek is itt koncentrálódnak. A közép-európai uniós tagállamok fő gazdasági motorjai a fővárosok, a számok alapján az uniós átlaghoz képest is nagy jólétben élő négy település teljesítménye az egyenlőtlen eloszlás miatt azonban komolyan torzítja az egy-egy ország gazdaságáról alkotott képet, nem is beszélve a társadalmi különbségekről. Budapest vízfej-súlya még a többi régiós tagállam fővárosáénál is nagyobb.

Prága, Pozsony és Bécs a top 10-ben

A gazdasági fejlettséget tekintve Budapesten kívül mindegyik régiós főváros befért a legfejlettebb 10 uniós régió közé. A 2010-re rendelkezésre álló régiós – ennél frissebb összehasonlítás egyelőre nincs –, vásárlóerő paritáson (PPS) mért GDP-re vonatkozó Eurostat-adatokból kiderül, hogy Pozsony az uniós átlag 176, Prága 172, Bécs pedig 165 százalékán áll. Érdemes megfigyelni, hogy a cseh és a szlovák főváros már lehagyta Bécset, ráadásul az utóbbi években a két említett város még javítani is tudott pozícióján

A Budapestet is magában foglaló régió hasonló helyzetben, jóval az uniós átlag felett található, a magyar főváros 107 százalékot produkált 2010-ben. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy míg a három másik államban a főváros külön régiót képez, addig Magyarországon Budapest Pest megyével egy statisztikai térséget alkot, a Közép-magyarországi régió fővároson kívüli része pedig "lehúzza" Budapest statisztikai teljesítményét (a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-ben Pest megye az országos átlag 79 százalékán állt). Ha azonban csak Budapest nézzük, akkor már megközelítjük a többi régiós főváros eredményét – az uniós átlag 148 százalékán áll a város –, bár még így is majdnem 20 százalékos az elmaradás a legtöbbször etalonnak tekintett Bécstől.

Az egyes fővárosok országon belül elfoglalt teljesítményéről is elmondható, hogy Magyarországon kívül az osztrák, cseh és szlovák főváros részesedése nagyjából az adott ország GDP-jének negyedét adja. Prága 25,7, Pozsony 27,7, Bécs pedig 26,3 százalékkal részesedik saját államuk gazdasági teljesítményéből. Hazánkban viszont a majdnem 3 millió fős Közép-magyarországi régió részesedése 48,6 százalék, ha csak Budapestet vesszük, akkor is majdnem 40.

Budapest és Szlovákia nagyon kiugrik az országos átlagból

A fővárosok uniós átlaghoz mért nagyobb jóléte egyáltalán nem probléma az olyan államokban, ahol a többi régió is közelíti a nemzeti, illetve uniós átlagot. Ausztriában mindegyik régió fejlettsége – Burgenland kivételével (87 százalék) –, az uniós átlagot jóval meghaladja, Salzburg például a számok alapján Budapest gazdasági fejlettségével van egy szinten (146 százalék). Csehországban már árnyaltabb a helyzet, ott a Brnót magában foglaló délkeleti régió követi a fővárost 72 százalékkal, ezt pedig a Prágát körülölelő közép-csehországi terület követi (70 százalék). A legszegényebb cseh régió az északnyugati, 63 százalékkal. Összehasonlításképpen a gazdasági fejlettség tekintetében Magyarország 2010-ben az EU átlagának 65 százalékán állt. Szlovákiában már jóval nagyobbak a különbségek, a több autógyárat is magában foglaló Nyugat-Szlovákia az uniós átlag 68 százalékán áll, a legszegényebb régió pedig Kelet-Szlovákia, az EU átlagának 49 százalékán.

A négy közép-európai állam közül ebben a tekintetben Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Míg Budapest fejlettsége rendkívül örvendetes, addig a többi magyar régió – a nyugat-dunántúli kivételével – csapnivaló helyzetben van. Nyugat-Dunántúl még valamennyire hozza az egész ország gazdasági fejlettségének átlagát (65 százalék), a többi régió azonban a számok tükrében igen rosszul áll. Négy magyarországi régió – Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Észak-Magyarország – az uniós átlag 50 százaléka alatt található, ebből a csoportból Észak-Magyarország épphogy eléri a 40-et. A Közép-Dunántúl a hazai középmezőny tetején helyezkedik el 57 százalékkal.

A GDP régiós eloszlása ráadásul a 2007 és 2010 közötti időszakban – ami magában foglalja a legsúlyosabb évet, 2009-et – romlott, mivel az érintett térségek több megyéjében is csökkent a bruttó hazai össztermék (PPS alapon). Az érintett térségek: Pest megyében 2008 óta tartott a csökkenés, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 óta tapasztalható visszaesés, több más megyében (például Nógrád) pedig stagnált a GDP bővülése, vagy még mindig a 2007-es szint alatt van (például Veszprém, Vas, Zala, Fejér, Békés). Budapesten mindeközben 9 százalékkal nőtt a GDP. Hozzá kell azonban tenni, hogy a magyar főváros népessége ebben az időszakban, a korábbi migrációs tendenciákkal ellentétben megfordult, megindult az emberek visszaáramlása a városba. Budapest GDP-bővülése azonban nemcsak a nagyobb népesség miatt következett be, hanem a város "jövedelmezősége" is növekedett, azaz úgy fest, a város gazdasága valamelyest függetleníteni tudta magát az országot sújtó válságtól.

Budapest nélkül még itt sem tartanánk

Az önmagában nem túlzottan meglepő, hogy egy ország fővárosában koncentrálódik az adott állam gazdasági ereje, ám Magyarország – és bizonyos mértékig Szlovákia – esetében ez a koncentráció, történelmi okokból kifolyólag is elszakadt a többi régiós országétól. A magyar főváros országon belüli súlya 2007 és 2010 között még nőtt is, bő 3 százalékkal. A gazdasági válság következtében a többi régiós országban is előfordulhatott hasonló, pár százalékos változás, ám mivel Magyarországon Budapest súlya már korábban is igen nagy volt, az arány növekedése tovább erősíti az ország fejnehéz struktúráját.

Magyarország és Szlovákia túlzott főváros-központúsága ráadásul azt is eredményezi, hogy az adóbevételek jelentős része Budapestről, illetve Pozsonyból származik. Magyarországon az országos adóbevételek 35 százaléka származik a fővárosból és környékéről, Szlovákiában viszont ennél is magasabb, 74 százalékos ez az arány. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában tulajdonképpen a félmilliós Pozsony – és az azt körülölelő régió – tartja el az egész országot, de Magyarországon is a Budapestről érkező adóbevételek képviselnek meghatározó összegeket az állami költségvetésben.

Pozsony már Prágánál is fejlettebb
©

A nemzeti fejlettségi rangsorokat tekintve viszont az látszik, hogy az uniós forrásokkal megtámogatott cseh, szlovák és magyar költségvetések csak a fővárosok esetében voltak képesek számottevő növekedést elérni. Míg Prága már 2005-ben is az EU 12. leggazdagabb régiójának számított, azóta pedig a 8. helyig jutott, addig Pozsony ekkor még távol volt ettől a pozíciótól, de 2010-re már a 7. helyre küzdötte fel magát. Budapest és Bécs GDP-je is nőtt ebben az időszakban, de míg Bécs mellett a többi osztrák régió az uniós átlaghoz képest is növelte fejlettségét, addig a cseh, magyar és szlovák régiók többsége "csak" szintet tartott 2008 és 2010 között, vagyis az EU növekedési ütemével haladtak (Csehország azonban jobb helyzetben van, mivel magasabb bázisról indultak). Ez pedig nem elég a konvergenciához, vagyis ahhoz, hogy belátható időn belül az EU fejletlenebb régiói a fejlettebbekhez közelítsenek.

A gazdasági egyenlőtlenségek emellett a társadalmi viszonyokra is rányomják bélyegüket. A fejlett, fővárosi régiókban a munkanélküliség alacsonyabb, az elmaradott térségekben viszont megugrik a gazdaságilag inaktívak és eltartottak száma. Szlovákiában a keleti régió, Magyarországon pedig egyes keleti, déli és északkeleti régiók vannak ilyen rendkívül rossz helyzetben. Ez pedig azt eredményezi, hogy ezeken a területeken tömegek szorulnak, szorulnának az állam támogatására. A szlovák, illetve magyar jóléti állam jelentős leépülésével ugyanakkor egyre kevesebb lett az elesett rétegek, térségek támogatására elkölthető nemzeti forrás (például megvágták a munkanélküli segélyeket). Szlovákia és Magyarország esetében ráadásul az ország fővárosa és egyes régiók között háromszoros a GDP-beli különbség, ekkora eltérést pedig nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Messzemutató, több évtizedre szóló felzárkóztató programokra lenne szükség, mivel e régiók fővárosoktól történő leszakadása úgy tűnik, megállíthatatlan. Csakúgy, mint a fővárosok gazdasági szárnyalása.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!