Mol az INA-ban: Megoldást kell találni
Mit jelent a Molnak az INA? Mit jelent a játszmájuk a régiós piacon? Mi adhatja ki a megoldást? Csupa többváltozós kérdés, melyekben valamilyen választ kell adni. Lehetőleg gyorsan. A hvg.hu útikalauza laikusoknak.
Mit jelent a Molnak az INA?
Az INA elég nagy tétel a Mol-csoport mérlegében: a horvát olajtársaság adja a magyar csoport üzemi eredményének 30 százalékát, a kitermelésből származó eredményének a 40 százalékát. De a társaság jövedelmezőségével több probléma is van. Egyrészt a veszteséges gázüzletág még mindig a cég nyakán van, a kitermelési oldalon pedig súlyos érvágás érte az INA-t, miután szíriai kútjaiból a kitermelés a polgárháborús helyzet miatt leállt, az Adriai-tengeren folyó offshore kitermelés csökkent. A Mol jövedelmezőségét – bár az INA nyereséges – ezek az ügyek rontják. Ma egy olajcég értékét igazából az upstream, vagyis a kitermelési oldal, illetve a menedzsmentjogok adják meg: ha itt visszaesik a kitermelés, illetve a menedzsmentjogokat elveszik, akkor a cég értéke is csökken.
A számokon túl érdemes az INA potenciálját is számításba venni. A Mol bevásárlása az INA-ban azt a célt szolgálta, hogy a régióban nőjön a súlya, és a működése is méretgazdaságosabb lehessen. A tengeri kijárattal is rendelkező Horvátország olajcége erre jó lehetőséget biztosított. Az INA ráadásul komoly kitermelés-potenciállal rendelkezik Szíriában és az Adriai-tengeren is. Az úgynevezett upstream (feltárás, kitermelés) portfólió erősítése pedig a Mol stratégiájának a része, erre építették fel az utóbbi évek irányait is. A Mol-csoport olajkitermelése jelenleg 150 ezer hordó/nap, míg a finomítói kapacitások 450 ezer hordó/napra tehetőek, vagyis van még hely befogadni kitermelői kapacitásokat. Mivel a finomítói kapacitások túlságosan nagyok, a Mol épp pénteken jelentette be, hogy a mantovai finomítót terméklogisztikai központtá alakítja át.
Ki vehetné meg a Mol INA-csomagját?
A Mol jelenleg az INA-ban 49 százalékos tulajdonrésszel bír és a vállalat irányítását is a magyar cég adja (ezért is tarthatja nyilván az INA eredményét a Mol a könyveiben). A cég INA-részesedésének értékét 1-1,4 milliárd dollárra teszik elemzők (más vélekedések szerint akár 3 milliárd euró is lehet a pakett értéke). Ha a politikai kockázatok, esetleges veszteségek miatt bármennyire is szóba kerülhet az INA-pakett esetleges eladása, attól jelenleg szinte biztos, hogy nem lehet jó áron megválni. Kétséges az is, is hogy visszajönne-e a Mol befektetett pénze. Európában finomítói túlkapacitások vannak (gyenge a kereslet, az autók hatékonysága növekszik) – a régióban ráadásul az orosz Zarubezsnyeft épp most újított fel egy finomítót, nem messze az egyik INA finomítójától, ezzel előnyre tehetett szert az elavultabb sisaki létesítménnyel szemben –, vagyis nem sokan vinnék a két finomítóval is rendelkező INA-t. Ráadásul a mostani "háborús", multiellenes környezetben sem vonzó a vállalat. Nincs garancia arra, hogy egy új befektetővel más lenne a horvát kormány viszonya.
Kétfajta vevő ugyanakkor mégis szóba jöhetne: egy "nehézsúly" játékos, döntően orosz szereplő – a Rosznyeft – már szóba került, ezt az értesülést később cáfolták, míg a Gazprom leánya, a Gazpromnyeft olajvállalat már jelen van Boszniában. Vagy egy olyan pénzügyi befektető, aki vállalja a kockázatokat. Az orosz olajcégeknek ugyanakkor most otthon kell a finomítói kapacitásokat bővíteniük, így nem biztos, hogy az oroszok ráugranak a Mol tulajdonában lévő INA-csomagra. Emellett Brüsszelnek is komoly problémái vannak az EU-ban történő orosz energiaipari nyomulással. A második opciót végiggondolva, nem biztos, hogy egy pénzügyi befektető kellően gyors és biztos megtérüléssel számolhatna.
Szóba jöhetne még a horvát állam vásárlóként, de neki nincs pénze a pakett megvásárlása, emellett ők minden bizonnyal nem is szeretnének hatalmas összegeket a cég fejlesztésére fordítani, azt rábíznák egy szakmai partnerre, csak az irányítást szeretnék átvenni. Ez pedig nem olyan játszma, amely mindkét félnek megérné. A horvát kormány esetleg hitelből vehetné meg a Mol INA-pakettjét, de az Európai Bizottság (EB) azt sem nézné jó szemmel, ha Horvátország államadóssága növekedne. Egy EBRD vagy EIB-hitelhez is a Bizottság hozzájárulása szükséges. Még akkor is, ha 2 év múlva továbbértékesítenék a pakettet egy másik szakmai befektetőnek.
| Mi a bajuk a horvátoknak Hernádival? |
| A magyar-horvát kapcsolatok megromlásának közvetlen előzménye, hogy a zágrábi megyei bíróság múlt pénteken elrendelte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának előzetes letartóztatását, ennek alapján pedig a horvát rendőrség kiadta a nemzetközi és európai körözést a magyar üzletember ellen, pénteken pedig már az európai elfogatóparancs is megérkezett, igaz, formai hibával. A horvát államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája, az USKOK ugyanis gyanúsítottként kívánja kihallgatni Hernádit a korábbi jobboldali kormányfő, az első fokon korrupció miatt tíz év börtönre ítélt Ivo Sanader ügyében. |
Az INA 2003-as privatizációjakor az OMV is a ringben volt még, ám akkor a Mol elhalászta az osztrák társaság elől a horvát cég 25 százalékos plusz egy részvényes pakettjét. Az osztrák olajvállalat most is szóba jöhetne akár, ám az OMV stratégiaváltáson megy keresztül, melynek része az is, hogy a cég kivonul a régióból, a finomítási és kiskereskedelmi tevékenységek helyett a cég inkább a kutatásra és kitermelésre fókuszál. A horvátországi kúthálózat, melyre mellesleg az INA is pályázott, a schwechati finomító hatókörén kívül esett, ezért sem volt igazán kifizetődő az osztrákoknak a horvátországi leány működtetése. Vagyis a Mol régiós nagy vetélytársa, még ha túl is lépne a két cég a korábbi ellenségeskedéseken, minden bizonnyal már nem lenne érdekelt az INA megvásárlásában.
Ha a nyugati cégek távoznak a régióból, miért éri meg a Molnak maradni?
A jelenlegi piaci környezet kevésbé kedvez a feldolgozói és kiskereskedelmi szegmensnek (finomító, kúthálózat), így a régióban az összes olajipari cég a kitermelés irányába fordul, így tett a Mol is. Az INA pont ezen része az értékes, bár a cég még "félkész" állapotban van – további racionalizálásra, fejlesztésre lenne szükség –, a Molnak ezért is fontos az INA megtartása. A horvát vállalat nélkül, bár továbbra is nagy régiós cég marad, elveszíti a nagyobb kitermelésben rejlő lehetőségeket. Bár ott van a Mol nagy iraki kurdisztáni projektje, melytől sokat remélnek, ám az a projekt folyamatosan egyre csak kitolódik, 2017-nél előbb nem valószínű, hogy elindulhat a kitermelés.
Ráadásul a régióban nincs is nagyon más olyan olajipari cég, amelyet a Mol az INA esetleges eladása után kapott összegből meg tudna vásárolni. A magyar cég már így is jelentős készpénzállományon ül, vagyis nehezen tud helyet találni a már meglévő forrásainak is. A Mol még nem egy Magyar Telekom szintű vállalat, tehát nem a már megszerzett piacokon elért stabil eredményeiből termeli a profitot, hanem a terjeszkedést követően kellene megteremtenie ennek lehetőségét. Mindemellett a befektetők egy része is elfordulhat a Moltól, mivel pont az upstream (kitermelés) felé forduló stratégia miatt választották a magyar olajcéget, az INA elvesztése tehát még ezen keresztül is megüthetné a Molt. .
Oké, de akkor mégis miért zajlik ez az egész hercehurca?
Az az érdekes az egész történetben, hogy egyik érintett félnek sem érdeke az, hogy a Mol kiszálljon az INA-ból: a horvátok nehezen találnának új partnert a cég fejlesztésére, a Mol pedig egy fontos, upstream portfóliót is biztosító csoporttagtól kellene, hogy megváljon, ami kétségkívül komoly veszteség lenne. Ennek ellenére az INA nem a Mol-csoport ékköve, ennél fontosabb a szlovákiai és magyar olajipari pozíció.
Fontos megemlíteni, hogy ha horvátok igazán kenyértörésre akarták volna vinni a dolgot, akkor megtehették volna a jogi lépéseket a Mol irányítói jogainak elvétele irányában, és az igazgatótanács legitimitását is megkérdőjelezhették volna. A horvátok ugyanakkor aggódhatnak a nemzetközi jogi következmények és esetleg a Mol részére fizetendő kártérítés miatt is, így ezt még nem lépték meg. Ehelyett inkább Hernádira koncentrálnak a horvátok, a magyar kormány pedig fel is lép a cég és a vállalat vezetője védelmében.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor olyan véleménnyel is találkoztunk, hogy a kormánynak nem feltétlenül jön rosszul a Hernádi-ügy. A Mol esetében a menedzsment a szórt tulajdoni szerkezet miatt rendkívül erős befolyással bír, ami a magyar kormány számára – mely a cégben 24 százalékos tulajdonos – nem biztos, hogy a legjobb hír. Bár a cégvezér a helyén van, elképzelhető, hogy lesz idő, amikor a kormánynak lesz elegendő támogatottsága Hernádi leváltásához.
Egyfelől tehát az ügyben szinte minden érintettnek van vitás ügye a másikkal, mégis nagyrészt egymásra is vannak utalva. Egymás tesztelése folyik, a felek elmennek a falig, és akkor majd kiderül, hogy ki bírja jobban az ütéseket. A Hernádi ellen kiadott nemzetközi körözés és európai elfogatóparancs a cég vezetőjének mozgásterét komoly mértékben korlátozza. Bár egyik forrásunk szerint a cégben minden úgy működik, mint korábban ("business as usual"). Azért az nem normális, hogy a vállalat elnök-vezérigazgatója fent van az Interpol keresett bűnözőinek a listáján. Ezt a helyzetet sokáig nem lehet fenntartani. Megoldást kell találni.
| Adria LNG |
| Egyesek a horvátországi Krk szigetén tervbe vett cseppfolyós földgáz (LNG) terminál építését is megemlítik a horvát-magyar egymásnak feszülésben, ám azt érdemes tudni, hogy a terminál megépítését nemzetközi konzorcium intézi, német és olasz többségi tulajdonú partnerekkel, a horvátok mellett. A terminállal elviekben megvalósítható lenne a régió földgázellátásának részbeni diverzifikációja, a horvátok uniós pénzt is szeretnének kapni a projektre, mely idén indulna, 2017-nél előbb a terminál ugyanakkor nem készülne el. Az építkezés megindulásáról egyelőre síri csend honol, az oroszok viszont már gőzerővel haladnak a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításával, mely Ukrajnát elkerülve hozhatná a gázt Európába. A Mol-INA történet azonban szakmai vélemények szerint inkább az olajról szól, a földgáz csak egy mellékszál lehet a régiós energiapiaci kirakósban. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
