Nemzeti italboltok jöhetnek a választások után, és az élelmiszerboltokban csak a sör és a bor maradhat – a piacon sokan erre számítanak, és kormányzati körökből is ezzel egybecsengő információk érkeznek, ami alapján az ötlet nem tűnik légből kapottnak.

A dohányboltok után nemzeti italboltok is lehetnek a választások után, a kormány ugyanis a dohánypiachoz hasonlóan állami monopóliummá tenné a szeszes italok árusítását – ma már nagyon sokan biztosra veszik ezt a kiskereskedelmi szektorban, és kormányzati körökből is olyan információk érkeznek, amelyek alapján úgy tűnik, nem légből kapottak a piaci várakozások.

A hvg.hu-nak egy kormányzati terveket ismerő forrás azt mondta, döntés még nem született az italboltokról, de a választások után bevezethetik a rendszert. A döntés hiánya ugyanakkor némi bizonytalanságra utal, és ezzel összhangban volt olyan piaci forrás is, aki miniszterelnökségi forrásra hivatkozva a hvg.hu-nak azt mondta, még latolgatják az ötletet, és a népharagtól tartva nem biztos, hogy meglépik.

Homályos részletek

A kormányzati terv részleteiről emiatt nincs sok konkrétum, nehezen ellenőrizhető információ kering a kiskereskedelem szereplői körében. A legtöbben – kormányzati értesüléseket emlegetve – úgy tudják, hogy az úgynevezett tömény alkoholos italok vagy égetett szeszes italok kiskereskedelmét kötnék koncesszióhoz, a söröket és a borokat továbbra is árulhatnák az élelmiszerboltok. Eszerint a koncesszióhoz kötött italok körébe tartozna a vodka, a gyomorkeserű, a likőr, a vermuth, a rum, a brandy, a whisky és a gin. Abban ellentmondanak egymásnak a piaci információk, hogy a pálinka bekerülne-e ebbe a körbe. A bizonytalanság érthető, a kormány évek óta kitart a pálinkafőzés szabadsága mellett, ami a 2010-ben alakult kabinet első szimbolikus lépései között kapott helyett.

Képünk csak illusztráció
©

Azt is több egymástól független kiskereskedelmi forrás állította a hvg.hu-nak, hogy trafikok is pályázhatnak majd az italárusítási koncesszióra. Volt, aki egyenesen azt állította, hogy az égetett szeszeket „bevinnék a trafikokba”. A nemzeti dohányboltok jelenleg is árulhatnak tömény italokat, a forrás arra utalt, hogy a trafikok megkapnák az égetett szeszek árusításának engedélyét.

Azt nehéz eldönteni, hogy ez mennyire lenne kizárólagos a többi kiskereskedelmi szereplővel szemben, volt ugyanis olyan piaci forrás, aki azt mondta, a dohányboltok szerepelnek a kormány terveiben, de „több koncesszió lesz, mint trafik”, az italboltok száma másfélszerese lehet majd a trafikoknak. Erről a forrás állítása szerint kormányközeli üzleti körökből értesült, és azt is mondták neki, hogy italboltot ugyanúgy lehet majd venni, mint trafikot tavaly (ezzel kapcsolatban a trafikkoncessziók kiosztása után a hvg.hu által is több forrástól hallott megoldásra utalt, melynek lényege, hogy a koncessziós pályázat idején elhelyezkedéstől és várható forgalomtól függően néhány millió forintot ügyvédi letétbe kell tennie a jelenkezőnek, és ha megkapja a koncessziót, a jó kapcsolatokkal rendelkező „közreműködő” viheti a pénzt).

Az italárusítási engedélyekre a boltokon kívül a szórakozóhelyeknek, kocsmáknak is kellene pályázniuk, nekik olyan italmérési engedélyük lenne, amely alapján a nyitvatartási időn belül meghatározott ideig szolgálhatnák ki a vendégeket, akik helyben fogyaszthatnák el az alkoholt (a helyben fogyasztást egyébként jelenleg is előírja a törvény). Erről nem csak vendéglátósoktól, hanem önkormányzati képviselőktől is hallottunk.

Régi tervek

Az elmúlt másfél évben, 2012 ősze óta időről időre többször is felröppentek már a nemzeti italboltokról szóló hírek. A sajtóértesülések előtt Lázár János már 2012 októberében határozottan utalt arra, hogy nem bánná, ha az alkoholárusítás a jelenleginél jóval szabályozottabb keretek között zajlana.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a szerencsejátékgépeket betiltó törvényről szóló parlamenti vita során azt mondta, azzal sem ért egyet, „hogy Magyarországon korlátlanul lehessen kocsmát nyitni, és ma sok helyen több kocsma van, mint ahány munkahely”. Azt is hozzátette, polgármesterként igyekezett is ez ellen határozottan föllépni. Eszerint a szándék valószínűleg meglenne az alkoholpiac korlátozására, és valószínűleg az sem véletlen, hogy a nemzeti italboltok tervéről beszélő egyik forrás azt mondta, hogy értesüléseit Lázár környezetéből hallotta. Érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti dohányboltok koncepciója is lényegében Lázár János és tanácsadói műve.

Orbán Viktor és Lázár János a Parlamentben
©

Először a Népszava írt arról 2012 novemberében, hogy a kormány a dohánykereskedelem államosítása után állami monopólium alá vonná az alkoholpiacot is, és a 15-20 százalékosnál nagyobb alkoholtartalmú italokat csak koncessziós díjat fizető boltokban lehetne árusítani. A forrásokra nem hivatkozó értesülés nem volt alaptalan, ugyanis tavaly májusban a Magyar Narancs hosszan idézett is egy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számára készült szakértői feljegyzésből, amely utal arra, hogy a szeszforgalom újraszabályozásáról született kormányzati ötletet a tárcának küldték kidolgozásra.

Az NGM szakértői feljegyzése utalt arra, hogy a kormányzati ötlet szerint a boltokból tiltanák ki az alkohol árusítását. Mint a tárca az idézett dokumentumban fogalmazott, „a kereskedelem jelenlegi helyzetében nem tartjuk kedvezőnek az előzetesen számunkra kidolgozásra javasolt, kiskereskedelmi egységekből való teljes kitiltást, mert annak a kívántnál nagyobb mértékű munkaügyi, vállalkozási és egyéb szempontú hátrányos következményeivel kellene számolni”.

A minisztérium emellett javasolta a kormánynak, hogy az alkohol nagybani forgalmazása „legyen valamilyen koncessziós alapú nemzeti szabályozás része”, a kiskereskedelem és a vendéglátás számára pedig „az állam által engedélyezett csatornákon keresztül juthatnának el a termékek”. A tárca javaslata arról is szólt, hogy a forgalmazásban nemzeti kvótát is bevezethetnének az elmúlt évek adózott hektoliterfok összege alapján. Emellett azonban az NGM arra is figyelmeztette a kormányt, hogy figyelembe kell venni a házi pálinkafőzés fenntartásának igényét, valamint azt, hogy a 150 milliárd forintra tehető éves szeszforgalom után befolyt 55-65 milliárd forint jövedékiadó és 40 milliárd forint áfa „lényegesen ne csökkenjen”.

Az értesülést a tárca akkor azzal ütötte el, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban „sem fekete-fehér, sem színes változatban nem készül előterjesztés az alkoholtartalmú italok kereskedelmének újraszabályozására”. A tagadás ellenére a Figyelo.hu tavaly júliusban arról számolt be, hogy számos piaci szereplő a szeszesital-forgalmazás állami monopóliumának jövő évi bevezetésével számol.

©

A portál akkori értesülései szerint az új rendszerrel kapcsolatban két változat is szóba került. Az egyik szerint a tömény szeszes italok nagykereskedelmét államosítanák, és pályázni lehetne az értékesítési koncesszióra. A koncessziót a pályázat nyertese vásárolhatná meg határozott időre, a többi nagykereskedő cég viszont megszűnne. A másik változat a szeszes ital kiskereskedelmének szabályozásáról szólt. Eszerint a nemzeti dohánybolti rendszerhez hasonlóan csak a koncessziós pályázaton nyertes vállalkozók árusíthatnának töményt.

Kinek fájna?

A kiskereskedelmi szektor szereplői rettegnek attól, hogy végül a tömény italok kiskereskedelmét állami monopóliummá tevő változat valósul meg. Ha ez együtt jár majd azzal, hogy a jelenlegi körülbelül 40 ezer élelmiszerboltból és élelmiszer jellegű vegyesboltból a sör és a bor kivételével kitiltják az alkoholt, az nagyon sok kisboltot tönkretehet, a bevételkiesés alapján pedig az élelmiszerláncoknak lehet a legnagyobb érvágás.

©

A tömény italok kiskereskedelme ugyanis nagy üzlet, sokkal nagyobb, mint a dohánykereskedelem. A trafikpályázat meghirdetése idején a dohánytermékek kiskereskedelmén 4 százalék körüli árrés volt, ez tavaly júliustól emelkedett 10 százalékra. Az égetett szeszek többségét viszont nagyjából 20-35 százalékos árréssel tudják forgalmazni az élelmiszerláncoknál, a kisebb boltoknál ennél nagyobb, akár 100 százalékos árrés is előfordulhat.

Az égetett szeszes italok forgalma a Nielsen piackutató adatai szerint 2012. december-2013. novemberben mintegy 64 milliárd forintot ért el. A magyar fogyasztók a tömények közül leginkább a vodkát, a gyomorkeserűt, a pálinkát és a whiskyt isszák.

Meg kell jegyezni, a Nielsen gyűjtése összesen 19 249 élelmiszerboltra terjed ki. Az alkohol kiskereskedelem legnagyobb forgalmi részesedést elérő szereplői a különböző italtípusoknál jellemzően a 2500 négyzetmétert meghaladó területű Tesco, Auchan és Interspar hipermarketek, valamint a szupermarketek és a diszkontok.

©

Az, hogy egy nemzeti italbolt rendszer leginkább az élelmiszerláncoknak fájna, jól látható a 2012. december és 2013. november közötti forgalmi adatokból. A whisky forgalom 62 százaléka a hipermarketekben csapódott le. Ha ehhez hozzávesszük a szupermarketeket és a diszkontokat (a szegmenst szintén az élelmiszerláncok uralják), akkor a whiskyforgalom 90 százalékát itt találjuk. A vodka esetében ezeknek a bolttípusoknak a részesedése a forgalom közel 50 százaléka, a gyomorkeserűnél pedig közel 70 százalékos az arányuk. A legális pálinkaforgalom nagyjából 65 százalékát is ezekben a boltokban bonyolítják le, azonban a szabad pálinkafőzés miatt ennek a terméknek gyorsan és folyamatosan csökken a forgalma.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!