szerző:
Torontáli Zoltán - Máriás Leonárd
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A „megélhetési bevándorlók” elleni boxmeccs újabb menetét indította el a kormány. Másképp aligha értelmezhető, hogy a jelek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium drasztikusan csökkentette az unión kívülről érkező munkások kvótáját, és a magyarokhoz (illetve az uniós állampolgárokhoz) viszonyított arányát nem engedné a magyarok kárára változni. Miközben évente több tízezren vándorolnak ki az országból, ez az intézkedés gátat szabhat annak, hogy a helyükre nagyobb számban érkezzenek munkások hozzánk.

Az albán pék, az ukrán bejárónő, a szerb gyümölcsszedő, a vietnámi papucsárus és a kínai büfés – csupa olyan sztereotípia, amellyel végtelenül egyszerűen riogatható a magyar álláskereső, vagy az állását féltő munkás. Aki úgy érzi, hogy az említett bevándorlók, vagy hozzánk dolgozni érkező külföldiek elveszik a lehetőséget a magyarok elől, az könnyen beugratható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezett rendeletével, amely jelentősen csökkentené az unión kívülről érkező dolgozók létszámának kvótáját.

Hol lesz a határ?

Az NGM az új rendelettel egy huszárvágással, mindössze négy paragrafusban szabályozná a külföldiek munkavállalását, amit 2014-ig egy másik rendelet hatszor ekkora terjedelemben és jóval részletesebben szabályozott.

Az új szabály legfontosabb újítása, hogy változna a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható EU-n kívüliek (hivatalos elnevezéssel: a harmadik országból érkezők) legmagasabb létszámának a kiszámítása, és ezzel az eddigihez képest nagyjából negyedére csökkenne az eddigi kvóta:

A rendelettervezet szerint az NGM megnézné, hogy az adott év előtti esztendőben a munkaügyi központokhoz a cégek összesen hány munkahelyre jelentettek be igényt, azaz hány munkást kerestek összesen. Ebből levonná a közfoglalkoztatottak egyre népesebb seregét, és a maradékot elosztaná 12-vel.

Az így kapott érték lenne az a kvóta, amelyet az adott évben (tehát a számolás alapját képező év után) az unión kívüliek száma nem léphet át. Nem átlagban, hanem az év során, bármely időpillanatban.

Egy példa az új szabály szerinti kvótabecslésre, ha ez lett volna hatályban például 2013-ban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint 2012-ben a munkaügyi központokhoz összesen 480 ezer dolgozó iránt jelentettek be igényt, ám ennek 71 százaléka támogatott állásra vonatkozott, vagyis többnyire közfoglalkoztatottra irányult. A „maradék” 139 ezer állás, amiből az új szabály szerint ki kell vonni még a 2012-ben foglalkoztatott EU-n kívüliek számát is, ami az Eurostat adatai szerint 10 400 dolgozó volt. Ha ezt 12-vel osztjuk megkapjuk a 2013-as kvóta értékét, ami 10 708 fő lett volna. Ezt a felső határt 2013 egészében sosem léphette volna át az unión kívülről érkező munkások száma.

A most tervezett rendeletre már régóta megvan a törvényi felhatalmazása Varga Mihálynak: 2014 elejétől élesedett az a jogszabály, hogy a miniszter meghatározhatja a Magyarországon egyidejűleg összesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát. Eszerint akár már tavaly is előírhatott volna ilyen kvótát, de nem találtuk sehol, ezért megkérdeztük az NGM-et, hogy az mennyi volt, de nem kaptunk választ. Kézenfekvő feltételezés, hogy tavaly nem volt kvóta, talán mert megfeledkeztek róla.

 A kvótáról 2014-ig egy a Bajnai-kormánytól örökölt rendelet rendelkezett, amely szintén korlátozta az itt dolgozó harmadik országbeliek számát, és szintén a megelőző év bejelentett munkaerőigényeinek havi átlagán alapult. Az új, mostani rendelethez képest azonban a régi szerint az előző évi munkaerőigényekbe bele kellett számítani a közfoglalkoztatottakra és az unión kívülről érkező munkavállalókra vonatkozó munkaerőigényt. Emiatt értelmezésünk szerint jelentősen csökken az új szabály szerint számított kvóta.

Az NGM azonban a hvg.hu kérdéseire küldött válaszában azt állította, hogy az új rendelet ténylegesen nem vezet be új felső korlátot („létszámstopot”) a Magyarországon foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát illetően.

Miért kell ezt?

Ha helytálló az értelmezésünk, az NGM a jelenlegi unión kívüli dolgozók számának közelébe csökkentette a kvtótát, de a tényleges szám valószínűleg még mindig nem ütközik az új engedélyezett számba. A hvg.hu által megismert (egyébként nem publikus) hivatalos felmérés szerint 2013-ban az első negyedévben 8800, a másodikban 9 ezer, a harmadikban 6 ezer, a negyedikben pedig csak 5800 unión kívüli dolgozott az országban. A fenti számok átlaga mindössze 7400 körül volt 2013-ban, és 7100 körül 2014-ben, ami a foglalkoztatott magyar állampolgárok számának csupán 0,17 százaléka. Ahogy az alábbi grafikonról is leolvasható, a külföldiek munkavállalása miatti „nemzeti kiszorulás” listáján Magyarország a sereghajtók között van.

A létszámkorlát értelme (a magyar munkahelyek védelmének kommunikálhatósága mellett) mindössze az lehet, hogy ha a hazai cégek munkaerőigénye a jövőben megugrik, akkor a foglalkoztatottakon belül ne lehessen egy bizonyos mértéknél nagyobb a harmadik országból érkezők aránya. Ez azért is furcsa, mert eközben évente 10 ezrek hagyják el az országot, és mennek el főleg Nyugat-Európába.

Az új kvótát előíró rendelettervezettel van még egy bökkenő. A minisztériumtól napokig nem kaptunk választ arra a kérésre, hogy segítsenek értelmezni, egyáltalán mit jelent a rendelet. A két oldalas szöveg értelmezése ugyanis a hvg.hu által megkeresett munkaerőpiaci szakértőknek is komoly gondot okozott. Az egyikük nagyjából csak annyit írt megkeresésünkre, hogy amellett, hogy az egész homályos, értelmetlen is.

Az NGM kérdéseinkre küldtött válasza szerint a változás pusztán annyi, hogy a létszám korábban miniszteri közleményben és nem miniszteri rendeletben jelent meg, azonban a munkaügyi központok által a munkavállalási engedélyek, illetve az összevont tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a szakhatósági állásfoglalás kiadása során erre a kvótaszámra figyelni kellett. Ugyanezen kötelezettség fennáll 2015. április 1-jétől a kormányhivatalok számára is.

Az elmúlt években kiadott munkavállalási engedélyeket elnézve, az NGM most éppen azoktól próbálja látványosan megvédeni a magyar munkaerőpiacot, akik felől évek óta egyáltalán nem nehezedik rá nyomás (a korábbi évek magas számai az ábrán főleg a Romániából érkező munkavállalókat mutatta, de ők már nem EU-n kívüliek).

©

Az elmúlt évekre számított kvóták eszerint nagyjából közelítenek az elmúlt években kiadott munkavállalási engedélyek számához is.

Más országok is kvótáznak

2013-ban az Európai Unió országaiban összesen 15,3 millióan éltek „idegen” állampolgárként. Ezen belül 6,9 millióan uniós állampolgárok voltak, 8,4 millióan pedig kívülről érkeztek. A nem uniós állampolgárok foglalkoztatását tekintve Csehország, Ciprus és Lettország járt az élen, ezekben az országokban 70 százaléknál magasabb volt azoknak az aránya, akik alkalmazottak voltak.

Svájc idén összesen 2 ezer fővel csökkentette a nem uniós országokból érkező munkavállalók kvótáját. Az alpesi országban idén legfeljebb 2500-an kaphatnak öt évre szóló tartózkodási engedélyt azok közül, akik határozatlan idejű munkaszerződést tudnak kötni a munkaadójukkal, vagy már legalább egy éve az országban dolgoznak. Ezen kívül összesen 6500 unión kívüli szakembert engednek be a munkaerőpiacra, többet azonban nem.

Az unió a 2004-es keleti bővítés kapcsán nem nyitotta meg a keleti tagállamok előtt automatikusan a munkaerőpiacát, csak Svédország, Írország és az Egyesült Királyság engedte be azonnal és korlátozás nélkül az új uniós állampolgárokat. A magyarok szempontjából fontos Ausztria csak korlátozásokkal, Németország pedig kezdetben egyáltalán nem nyílt meg, a sorompót csak 2011 májusától engedték fel a kelet-európaiak előtt.

Olaszország 1998-ban, a bevándorlási szabályok bevezetésekor hozta létre a saját kvótarendszerét. A munkaügyi hivatal minden évben tájékoztatja a kormányt az országban dolgozó külföldiek (és unión kívüliek) számáról, a kabinet pedig ezt mérlegelve évente határozza meg a foglalkoztatási kvótát.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!