Megleckéztette Simicska embere az őt szorongató államot
Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést a rendőrségen a kormány hivatala egy állami cég, az Atev Zrt. 2010 és 2014 közötti gazdálkodásával kapcsolatban. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal azt állítja, az állami vállalat 600 milliót bukott egy romániai ügyleten, de idehaza is furcsa üzleteket kötött. Ezekből rendszerint az állam jött ki rosszul, míg az Atevvel szerződő cég jelentős haszonra tett szert. Az Atev-sztorit feldolgozó sorozatunk második részében azt is bemutatjuk, hogyan harcolnak egymással Simicska Lajos és a kormányzat emberei.
Feszült hangulatú beszélgetés folyt tavaly ősszel az egyik állami vállalat Illatos úti irodájában. A társaság vezérigazgatója október 3-án reggel úgy nyitotta meg tanácskozást, hogy tisztában volt vele, a közgyűlést egyetlen céllal ült össze: őt akarják leváltani.
Az Atev Zrt. fő tulajdonosa, az állami vagyonkezelő még tett egy gesztust Ádor Sándor felé, felajánlva, hogy közös megegyezéssel távozzon, de nem sikerült megállapodni. Ezek után nem volt apelláta, a cégvezetőt kirúgták: egyhavi végkielégítést kapott, és felszólították, 8 napon belül adja át a posztját a frissen megválasztott új vezérigazgatónak. A jegyzőkönyvből nem derül ki, mi volt a baja az államnak Ádorral.
Az állami cégeket átszövő kapcsolati hálót nem ismerő kívülállók meglepődhettek a döntésen. Ádor Sándor ugyanis már az új garnitúra embere volt: a 2010-es kormányváltás után került az Atev élére, és négy évig élvezte a kormányzat bizalmát. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hozzájárult a prémiuma kifizetéséhez, évről évre elfogadta a tízmilliárdos árbevételű Atev üzleti terveit, támogatta hitelfelvételi kérelmeit. Ám a tavalyi országgyűlési választást követően fordulat állt be a Fidesz gazdasági hátországában. A párt egykori pénztárnoka, Simicska Lajos kegyvesztett lett, s mivel az Atev vezérigazgatóját a szolnoki milliárdos ügyvéd, Nyerges Zsolt „emberének” tartották – őróla pedig köztudott, hogy Simicska legfőbb szövetségese –, Ádor is elveszítette a kormányzati körök bizalmát.
A kabinet bekeményített
A kormány a kirúgása után is szokatlan szigorral kezelte a volt vezérigazgató ügyét. Mint arról hétfőn beszámoltunk, a Miniszterelnökség alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatot indított az Atevnél, két hete hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon. A rendőrség cikkünk nyomán azt közölte, hogy feljelentéskiegészítést rendeltek el az ügyben.
A Kehi egy romániai cégvásárlást is felgöngyölített, azt állítva, hogy az ügyletre több mint 600 millió forinttal a piaci értékén felül került sor. Bár ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, a hivatal azt közölte a hvg.hu-val, hogy „a rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható volt, hogy a román cég valós piaci értékével az Atev Zrt. részéről eljárt személyek is tisztában voltak”. A Kehi azt kifogásolja, hogy Ádor irányítása alatt az állami vállalat 2011-ben 5 millió euróért, akkori árfolyamon több mint 1,55 milliárd forintért – a Phoenix-Farm S. A. nevű cég közbeiktatásával – megszerezte a Protan részvénytársaság 76 százalékát. A Protan a vétel évében egyfajta csődeljárás alatt állt, és a 2012-es év kivételével azóta is csak veszteséget termel. Mind a magyar, mind a román cég ugyanazzal foglalkozik: az elhullott állatok tetemeit, a vágóhidak, élelmiszerboltok, vendéglők hulladékát gyűjtik be, majd takarmányt, trágyát, ipari zsírt állítanak elő belőle.
Ádor sem adja fel egykönnyen a harcot. A hvg.hu által múlt héten kikért román cégbírósági adatok alapján a Phoenix irányításáról és a román cégben lévő egyszázalékos részesedéséről sem mondott még le. Pedig a Phoenix élére még az Atev delegálta, ahonnan 10 hónapja kirúgták. Ráadásul Ádor 2012-ben maga is vásárolt magánszemélyként a Phoenix részvényeiből: attól az Atevtől vette meg, amelyet ő vezetett. A Kehi szerint 200 ezer forintot adott a Phoenix egy százalékáért, és ha figyelembe vesszük, hogy az Atev 1,55 milliárd forintot fizetett a cég egészéjért, akkor jogos lehet a kormányzati hivatal megállapítása, mely szerint Ádor áron alul vásárolta meg a román cég egy százalékát (1,55 milliárd egy százaléka 15,5 millió lenne).
Egyébként tavaly októberben – még aznap, amikor kirúgták –, Ádort leigazolta egy magántulajdonban lévő agárcég, a Proteinker Kft. Ennek a társaságnak – mint alábbi ábránkon is látható – több áttéten keresztül, de kimutatható kapcsolata van Simicskáék mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozásaival, üzletfeleivel.
A visszavágó
Alig telt el két hónap, az Atev képviselői ismét szembetalálták magukat Ádor Sándorral.
Ugyanis az állami vállalatnak volt egy kisebb részesedése (18,5 százaléka) egy szikszói üzemben, az évi 2-3 milliárdos bevételű Szatev részvénytársaságban. 2014. december 12-én összehívták a cég tulajdonosait a borsodi városba, hogy a vállalat új vezetőiről döntsenek: itt azonban kevesebb mint fél óra alatt „leforrázták” az állam képviselőjét. Az ülésen megjelent Ádor is, akiről kiderült, hogy a többségi tulajdonost, a Proteinkert képviseli. A Szatev elnöke, Bartha Ferenc rögtön az elején feldobta, hogy Ádor vezesse az ülést. Ezt követően Bartha távozott az elnöki székből, Ádor pedig egy huszárvágással saját magát javasolta az igazgatóság élére. Hiába ellenezte ezt az állami vállalt képviselője, mivel nem volt többsége, a Proteinkert képviselő Ádor leszavazta. Még a Szatev alapszabályát is megváltoztatták, és szigorú szabályokat vezettek be, hogy legközelebb ki, milyen feltételek mellett szavazhat.
Erre az állami vállalat összeférhetetlenséget jelentett be, és vissza akarta hívni a tisztségéből az új elnököt, Ádort, de a többségi tulajdonos hajthatatlan maradt. Az ügyet az idén június 8-i Szatev-közgyűlésen megint elővették, de ekkor az Atev képviselője már nem is szavazhatott. A jegyzőkönyv szerint a kisebbségi tulajdonosnak problémái adódtak a regisztrációval – azaz a szigorúbb szabályokkal –, így nem kapott szavazólapot. Ugyan a kedvükért napirendre vették az összeférhetetlenség kérdését, de az Atev képviselőjének jogi kioktatásban volt része, miért nincs szó semmiféle összeférhetetlenségről. Az ügy jogi vitába torkollott: az állami Atev a Miskolci Törvényszékhez fordult, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, hogy megakadályozza a közgyűlési döntések cégbírósági bejegyzését, hivatalossá tételét. Cikkünk megjelenéséig nem volt nyoma a cégbírósági adatokban, hogy jogerős döntés született volna.
A helyzet pikantériája, hogy a Szatev is hasonló termékeket állít elő, mint az Atev, több téren vetélytársa az állami vállalatnak. (A szikszói székhelyű cég egykor az Atev üzeme volt, de 1994 áprilisától önálló, többségi magántulajdonú részvénytársaságként működik.)
Megkerülő hadművelet
Ha összejön a Proteinker terve, akkor az államnak rövidesen még kevesebb beleszólása lehet a Szatev ügyeibe, mint eddig.
Tavaly szeptemberben – két héttel azelőtt, hogy Ádor kirúgták volna az Atevtől – a Szatevnél úgy döntöttek, hogy megemelik az alaptőkét, és 300 darab, összesen 300 millió forintnyi új részvényt vezetnek be. Ilyenkor az eredeti tulajdonosoknak joguk van ebből vásárolni: érdemes figyelembe venniük, hogy a részvénycsomag átrendezése rendszerint együtt jár a szavazati arányok megváltozásával is.
Tehát a magántulajdonú Proteinkernek és az állami Atevnek döntenie kellett arról, hogy a 300 milliónyi új részvényből mennyit jegyez le. Csakhogy az Atev 2014. szeptember 12-én úgy döntött, hogy egyáltalán nem akar vásárolni. A helyzet pikantériája, hogy az erről szóló nyilatkozatot Ádor Sándor vezérigazgató írta alá, akit két héttel később menesztettek. A Szatev vezetősége október 2-án (tehát az Ádor kirúgása előtti napon) ki is adott egy nyilatkozatot, lehetővé téve, hogy a Proteinker új jogosítványait bejegyezzék a cégbíróságon. Amint megtörténik a részvények kinyomtatása és bejegyzése, tovább nőhet majd a többségi tulajdonos szavazati aránya is. És ahogy csökken majd a Szatev új alapszabálya szerint 18,5-ről 7,4 százalékra az Atev részesedése, úgy húzhat majd kevesebb bevételt az állam a Szatev osztalékából is.
Tudatosan, vagy sem, Ádor ezzel a döntésével lehetővé tette, hogy a többségi tulajdonos, a Proteinker az állami vállalat rovására tovább növelje a részesedését a Szatevban. Majd októberben átvette a Proteinker, decemberben pedig a Szatev irányítását.
Köz- és magánérdekek hálójában
A 2014-es konfliktus előtt, Ádor vezérigazgatósága idején a két cég még szorosan együttműködött a piacon.
2011 őszén Ádor Sándor átcsábította a Szatev romániai származású vezérét, Bartha Ferencet az állami cég külgazdasági főigazgatójának, majd megtették a felvásárolt Protan elnökének. Mindezt úgy, hogy Bartha közben a Szatev elnöki tisztét is betöltötte.
Alábbi ábránk azt mutatja, hogy az állami és a magántulajdonú cég Ádor vezérigazgatósága idején vezetői szinten mennyire összefonódott.
Mivel a Kehi korábban jelezte a hvg.hu-nak, hogy nemcsak a romániai terjeszkedést vizsgálja, hanem az Atev magyarországi tevékenységét is, újra megkerestük a hivatalt, hogy melyik ügyre alapozták a feljelentésüket. A Kehi válasza szerint az Atev sajátos viszonyban állt a Szatevvel és egy szállítmányozó céggel.
A hivatalos indoklás szerint az Atev részben azért vásárolta meg a román céget, mert így akarta biztosítani a magyar vállalat nyersanyag-utánpótlását. Ádor 2011-ben az adásvétel után egy interjúban azt mondta, a magyar vállalat sokkal többet tudna termelni, mint amennyi alapanyag Magyarországon keletkezik, viszont Romániában még mindig illegális lerakókba hányják az állati tetemeket. Csakhogy közvetlenül a Protan megszerzése előtt – közölte a Kehi a hvg.hu-val – az Atev kötelezte magát arra, hogy tonnánként 20 forintos áron havi 400 tonna Romániából származó terméket engedjen át a Szatevnek.
Egy másik magáncég is gyümölcsöző kapcsolatban állt az Atevvel. Az állami vállalat tartozásai ellenében 2013-ban nettó 720 euró/tonna áron eladásra kínált – a feldolgozásra egyébként kapacitással nem rendelkező – a Ti-Tó Trans Kft.-nek úgynevezett haemoglobin vérterméket, amit a szállítmányozó cég – a Kehinek elküldött számlák alapján – továbbértékesített egy német társaságnak tonnánként immáron 820 euróért. Viszont ezzel a német céggel közvetlenül az Atev is szerződött, a szállítmányozó cég közbeiktatása nélkül: 2013-ban nekik is adott el vérterméket, de nem 720 – mint a Ti-Tónak –, hanem már 805 euróért. A Kehi megállapítása szerint az Atev és a Ti-Tó Trans ügyletében nettó 1,1 millió euróról – közel 325 millió forintról – állítottak ki számlát, és a szállítmányozó cégnek a továbbértékesítés után 160 ezer euró, hozzávetőlegesen 46,6 millió nyeresége lett. A Ti-Tót alig négy évvel ezelőtt az erdélyi származású Göthér József alapította, ő a cég egyedüli tulajdonosa.
Akárhogy is történt, 2013-ban az előző évhez képest a Ti-Tó Trans megduplázta az árbevételét. Göthér a cég 2013-as nyereségéből 20 millió forintnyi osztalékot vett fel. Nemcsak a szállítmányozó cég bevételei ugrottak meg, tulajdonosának karrierje is felívelt. 2014. december 12-én, azon a napon, amikor Ádor Sándor a Szatev igazgatóságának elnöke lett – és összekülönbözött az Atev képviselőjével –, Göthér József bekerült a szikszói cég igazgatóságába Ádor javaslatára.
Az Atev és a Szatev, illetve a Ti-Tó Trans ügyéről szerettük volna megkérdezni Ádor Sándort is, de a céges, illetve a magán e-mailcímre egy hete elküldött leveleinkre cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kiebrudalták Nyerges egyik emberét egy állami cég éléről
Újabb pozíciót vesztett a Nyerges-Simicska tandem, ezúttal az állami tulajdonú Atev Zrt., információnk szerint a Nyerges Zsolt érdekkörébe tartozó vezérigazgatója távozott pizíciójából.
Súlyos botrány: balos román oligarchát pumpált a magyar állam?
Ritkán fordul elő mostanság, hogy egy botrányos ügynek következményei lesznek. A hvg.hu most rábukkant egyre: tavaly kirúgták az egyik, Romániában terjeszkedő állami vállalat igazgatóját, vizsgálatot rendeltek el, majd a Miniszterelnökség hivatala hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A 2011-ig visszanyúló történet rendkívül zavaros: szerepelnek benne offshore cégek, egy – a titkosszolgákkal is jó viszonyt ápoló – román oligarcha. Az ügyben milliárdos összegű magyar közpénzt mozgattak meg. Az „elszámoltatás” összefüggésben állhat a Simicska–Orbán-háborúval is.
