Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Soha nem tudhatnánk meg, ki mennyit adott stadionépítésre, ha az Országgyűlés elfogadja az adózás rendjéről szóló törvény most benyújtott módosítóját, amelyet ráadásul kivételes tárgyalásban (amihez elég a kormánypártok szavazata), tehát holnap már el is fogadhatnak. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat szerint adótitoknak minősülnének az adókedvezmények és jóváírások, illetve azok a támogatások és felajánlások, amelyeket az adózók nyújtanak egy a kormány által meghatározott célra. Itt titkos lehet tehát az is, ki ajánlott fel és mennyit, illetve hogy ki mekkora adókedvezményben részesült.
Az adókedvezmények titkosítása különösen fontos lehet például azoknál a megállapodásoknál, amelyeket – jellemzően nagy cégek – kötnek az adóhivatallal. Ezek alapján a társaság nem köteles például a törvényben meghatározott, 500 milliós adóalap fölött 19 százalékos társasági adót, beéri a NAV kevesebbel is. Maguk a megállapodások persze most is titkosak.
Ami pedig a felajánlásokat és támogatásokat illeti: a cég mostantól nem lesz köteles beszámolni arról, hogy egy adott célra, például a látványsportok támogatására mennyit „tesz félre” az adójából. Méghozzá már ebben az adóévben is, hiszen a törvény a kihirdetése utáni ötödik napon már hatályba lép. A titkolózás alól kivételt az állami tulajdonban levő cégek képeznek, de esetükben is csak az adókedvezmény vagy felajánlás éves összesített összegét kell közölni.
Nem lesz továbbra sem adótitok az, hogy ki mennyi támogatást kapott – más kérdés, hogy a tao-kedvezmény rendszere nem az NGM, hanem az Emmi felügyelete alá tartozik, és már most is csak egy éves összesített mértéket köteles közölni, a részletes bontást nem. Ez egyébként a jövőben sem változik.
A javaslat indoklása egyszerű: mivel ezek a pénzek kikerülnek az államháztartás köréből, egyben – ahogy az Magyar Nemzeti Bank esetében igyekeztek törvényesen is bebetonozni – „elveszíti közpénz jellegét”.
A támogatások esetében ugyanakkor megjegyzik: a cégeknél az éves beszámolóban így is fel kell tüntetni, összesen mennyi adókedvezményt vagy jóváírást vettek igénybe, vagyis ez most is nyilvánosan elérhető adat.
