Napi rendszerességgel térnek be ügyfelek a budapesti agglomeráció egyik kisvárosának postahivatalába, hogy a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapba (Magyar Posta Takarék) tegyék a pénzüket. A posta és az ingatlan egyaránt bizalomgerjesztő hívószó. Ha valaki azt gondolja, hogy nevéből következően az alap az állami postáé, akkor ebben a hitében a postáskisasszony sem ingatja meg.

Amikor azt kérdeztük, hogy a befektetési jegy vásárlásához szükséges értékpapírszámlát melyik pénzintézetnél vezetik, a válasz az volt, hogy „nálunk”, hiszen „ez a termék a miénk”. Holott ez utóbbi egyáltalán nem így van. Ha pedig valaki azt gondolja, hogy miután ingatlanalapról van szó, bizonyára többségében kézzelfogható épületek garantálják, hogy a kisbefektetők pénzéből összeállt vagyon nem száll el, akkor annak is csalatkoznia kell. Az alap vagyonának ugyanis alig a negyede ingatlan.

A Magyar Posta Takarék alapkezelője az FHB-csoporthoz tartozó Diófa Alapkezelő. A Magyar Posta csak annyiban érintett, hogy a befektetési jegyeket forgalmazó Magyar Posta Befektetési Zrt.-nek (MPB) felerészben tulajdonosa. Ebben a minőségében pedig az állami cég természetesen az MPB rendelkezésére bocsátja postahivatalait, dolgozóit.

A postások pedig lelkesen kínálgatják az FHB-csoport befektetési jegyeit és kötvényeit a csekküket befizető anyukáknak és apukáknak, a nyugdíjukat felvevő nagymamáknak.

Az MPB jutalékot kap ugyan a forgalmazásért, de bármennyire sikeresek is a Magyar Postáról elnevezett alapok, maga a cég 2015-öt 281 millió forint mínusszal zárta, és már harmadik éve volt veszteséges, amit az idei első negyedévben további 44 millió forinttal fejelt meg. Igaz, ezért elvileg nemcsak az állami tulajdonosnak fájhat a feje, hanem üzlettársának, az MPB 50 százalékát birtokló FHB Invest Kft.-nek is.

Csakhogy a veszteségek miatt a Magyar Postának az utóbbi három évben már 750 millió forintot kellett betennie az MPB-be, az  FHB Investre viszont ebből a teherből eddig csak 200 millió forint hárult. Azt pedig nem tudni, hogy az FHB-cég mennyit fizetett a Magyar Postának az 50 százalékos részvénycsomagért. Amikor a szocialista Tóth Bertalan első fokon nyert a közérdekű adatigénylési perében, az FHB inkább fellebbezett, nem adta ki az információt.

Úgy tűnik, a kormány által ösztökélt stratégiai együttműködésből az állami posta sehogyan sem tud jól kijönni.

Mindeközben a magánérdekeltségeknél szépen gyűlik a pénz.

A Spéder Zoltánhoz és Lantos Csabához köthető bankcsoport több módon is profitál az együttműködésből. A Diófa Alapkezelőnek eleve komoly bevételei vannak a kezelt vagyon után, amelyet zömében a postások gyűjtenek össze. A Diófa szabályzata szerint ez a jutalék akár a 3,5 százalékot is elérheti (az OTP-nél ez legfeljebb 2 százalék). A Magyar Posta Takarék esetében tavaly 1,68 százalék volt a jutalék, de vannak a Diófának olyan alapjai is, amelyeknél 2-3 százalékot is elért ez az arány. Tehát az alapkezelő az immár 400 milliárd forintnyi vagyon után évente 10 milliárd forintot is bezsebelhet.

A Diófa tevékenysége 2015-ben 737 millió forint profitot termelt. Ezt a hasznot tulajdonosként nemcsak a cégcsoport zászlóshajója, a budapesti tőzsdén jegyzett FHB Jelzálog Nyrt. élvezi, hanem Lantos vagyonkezelő cége is. Állami közreműködéssel a Takarékbank alapjainak vagyona is a Diófához került.

A Diófa Alapkezelő prosperálásának haszonélvezője a leányvállalata, a Diófa Ingatlankezelő is. Teljes ingatlanportfóliójának bérletidíj-bevétele után több mint 8 százalékot kap, ami évente újabb egymilliárd forint bevétel, és természetesen ez a cég is nyereséges. A posta tulajdonostársa, az FHB Invest pedig egyenesen szárnyal: 2015-ben 3,6 milliárd forint profitot ért el, bár nem egyedül a befektetési jegyek forgalmazásából. Mindez mérsékli a tőzsdei FHB-cég veszteségeit.

Kisebb-nagyobb megbízások még oly módon is beesnek az FHB-csoporthoz és üzleti köréhez, hogy a postával közös MPB kiszervezi egyes tevékenységeit, amelyek szintén a bankcsoportnál landolnak. Az MPB teljes könyvvezetését és tb-adminisztrációját például az FHB Jelzálogbank végzi, az informatikai és kommunikációs munkák jelentős részéért is olyan vállalkozásoknak fizet, amelyek hagyományosan az FHB-csoport partnerei.

Sem a postának, sem az államnak nincs köze a biztosnak vélt befektetéshez

A Diófa befektetési szakemberei azt sem bízzák a véletlenre, hogy ki járjon jól a tevékenységükkel. A Magyar Postáról elnevezett ingatlanbefektetési alapjuk a saját kezelésükben lévő más alapok befektetési jegyeiből is bevásárol. Ez a vagyon mintegy 10 százaléka.

Tehát a postahivatalban egy nyugdíjas például úgy gondolkozhat, hogy bízik az állami postában és abban, hogy az ingatlanok értékállók és jól jövedelmeznek. Ezért úgy dönt, hogy vesz például 50 ezer forintért a Magyar Posta Takarék befektetési jegyeiből. Valójában azonban ehhez a befektetési jegyhez, pontosabban a befektetés biztonságához semmi köze nincs az állami postának – és még annyi sincs az államnak. Ellenben a példánkban szereplő nyugdíjas befektetésének csak töredékéből vesz ingatlant a Diófa, miközben a pénz tizede a hozzá tartozó más alapokat, így a Torony Ingatlan Befektetési Alapot és a Diófa Ingatlan Alapot hizlalja.

A teljes képhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy a Diófa mostanság valóban vásárol ingatlanokat a Magyar Posta Takarék portfóliójába, és egy-egy befektetés előkészítése valóban hónapokba telhet. Néhány hete a kispesti Europark üzletközponthoz jutott hozzá, a napokban egy zalaegerszegi bevásárlóközpont, márciusban pedig a lágymányosi Infopark egyik irodaépülete lett az övé. Az is igaz, hogy a hazai piac másik két nagy ingatlanbefektetési alapjának, az Erstének és az OTP-nek a portfóliójában is vannak bankbetétek és értékpapírok, nem csak ingatlanok. A jogszabályok sem tiltják, hogy egy ingatlanalapban más is legyen, mint telkek és épületek – válaszolta érdeklődésünkre a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára, Temmel András

Az viszont ugyancsak mérsékelheti a bizalmat, hogy miközben az OTP forintra-fillérre közli az alapjában lévő ingatlanok forgalmi értékét, a Diófánál ez egyáltalán nem derül ki. Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, Tóth Balázs kérdésünkre azt mondta, ők maximális átláthatóságra törekszenek, mert a befektetők bizalmát ezzel és a jó hozammal lehet elnyerni.

Ehhez képest a kormánypárti parlamenti többség éppen az üzleti érdekekre hivatkozva szűkíti folyamatosan azoknak az adatoknak a körét, amelyek a nyilvánosság számára is megismerhetők. Holott inkább azt a kérdést kellene feltenniük, hogy

miközben a magánszférából érkező stratégiai partnereik megtollasodnak, miként történhet meg, hogy az állami posta érdekeltségeinél csak a veszteségek halmozódnak.

Ez nem csak az MPB-re jellemző. A napokban elkészült éves jelentés szerint az FHB Kereskedelmi Banknál is csaknem 2 milliárd forint volt tavaly a veszteség. Ez az a bank, amelybe még 2014 őszén szállt be a Magyar Posta. A 28 milliárd forintos vételárral éppen akkor jutott forráshoz az FHB-csoport, amikor a devizahiteleseknek hasonló nagyságrendben kellett kifizetnie a banki elszámoltatásból fakadó tartozásait.

Kérdéseket azonban már nem tehet fel az állami tulajdonos. Ezeknél a „stratégiai” üzleteknél ugyanis az állami szereplő gyakorlatilag eleve lemond a döntési lehetőségeiről. A felesben közös, például biztonsági és oktatási cégek tetején többnyire az FHB kipróbált vezetői ülnek, és az irányítási jogok is sokszor az ő birtokukba kerülnek – a pénzzel együtt.