Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Korábban Orbán volt az, aki felmentette őt az Innovációs Hivatal éléről. Most úgy tűnik, Pálinkás József menesztése mögött milliárdokra vágyó üzleti körök elégedetlensége húzódik meg, mert Pálinkásék valóban szakmai alapon bírálták el a különböző pályázatokat.
Korábban megírtuk, hogy Orbán Viktor tényleg felmentette tisztségéből Pálinkás Józsefet, az Innovációs Hivatal elnökét. A sajtó akkor Pálinkás CEU melletti kiállását valószínűsítette a leváltás mögött, az exelnök korábban ugyanis azt mondta, reméli, hogy az intézmény Budapesten marad, hiszen értékes kutatások folynak ott.
A G7 cikke viszont egész más dolgokat pedzeget, szerintük főleg pénzügyi dolgokhoz lehet köze Pálinkás József menesztéséhez, akinek másfél hete bejelentett leváltása egy 26 milliárdos kiírás elnapolásával esett egybe.
A lap azt írja, a 26 milliárd forintra vállalkozások pályázhattak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH). A kiírás rendben megtörtént, a bírálatok is beérkeztek, így már csak ki kellett volna hirdetni a győztes cégeket, június 20-án ezt mégis elhalasztották. Aztán aznap megjelent a Magyar Közlönyben, hogy Pálinkást felmentették az Innovációs Hivatal éléről. A G7 mindebből azt gyanítja, hogy az igazi indíték tehát nem a CEU melletti kiállás, hanem a hasonló pályázatokra és a velük járó milliárdokra vágyó üzleti körök elégedetlensége volt.
A lap azt írja, a Pálinkás vezette hivatal nagy újdonságot hozott, hiszen olyan irányba terelte a rendszert, hogy a magas színvonalú kutatások, innovációs ötletek kapjanak több támogatást, nyilvános pályázati rendszerben. A kormányt viszont, úgy tűnik, sem a kevés innovációra költött pénz, sem a kutatás színvonala nem érdekli, egyedül az fontos, hogy az uniós forrásokat minél gyorsabban kiosszák - olvasható a cikkben.
Pedig a hivatal nyugati példák alapján újította meg a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát, és valóban szigorúbban kezdte ellenőrizni a projektekben vállaltak teljesítését. Ezzel ugyan valószínűleg értelmesebb kezdeményezéseket kezdtek finanszírozni, de közben sok ellenséget is szereztek: a kutatók egy része vélhetően jobban kedvelte a korábbi, lazább ellenőrzést, és az sem tetszett nekik, hogy egy új dologra, a cégekkel közös munkára próbálják rávenni őket.
Néhányan valószínűleg azt sem vették jó néven, hogy a megszerezhető milliárdokat már nem volt olyan könnyű elnyerni és elkölteni, mint korábban. A pályázatokat a lap által megkérdezettek szerint valóban szakmai alapon bírálták el: bevezették például az anonim értékelést, amit testületi értékelés követ, de külföldi szakértőkkel is dolgoztak. Mindez a G7 szerint nagyban csökkenti a kézi irányítású pályázati eredmények esélyét, ez pedig gyaníthatóan sokaknak nem tetszett.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.