Az OECD 38 tagországában az adósságszolgálat költségei 2024-ben a GDP 3,3 százalékára emelkedtek a 2021-es 2,4 százalékáról, ami jóval magasabb, mint amit a védelmi kiadásokra fordítanak (2,2 százalék), de meghaladják a rendőrségre (1,7) és a lakhatásra (0,7) fordított összeget is – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön kiadott globális adósságjelentéséből.

Ez egyben azt jelenti, hogy a 2021 és 2024 között a kamatköltségek gazdasági kibocsátáshoz mért aránya az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjéről a legmagasabbra emelkedett, miközben pusztán egy év alatt is 0,3 százalékpontos volt a növekedés.

A legtöbb kormányra ugyanakkor hatalmas nyomás nehezedik, hogy növelje a kiadásokat, mivel a zöld átállás, a magasabb védelmi kiadások és a népesség elöregedése ezt egyre sürgetőbbé teszi.

A német parlament például kedden jóváhagyta az infrastruktúra fejlesztésére és a szélesebb körű európai védelmi kiadások támogatására irányuló hatalmas, 500 milliárd eurós tervet, miközben az Európai Unió is 800 milliárd eurót mozgósítana az európai védelmi ipar megerősítésére és a katonai képességek növelésére, amelyből 150 milliárd eurót közös kölcsönfelvétellel javasol gyorsan megteremteni az európai fegyvervásárlások finanszírozására.

Az OECD-tagok kormányai 2024-ben 15,7 ezer milliárd dollár új hitelt vettek fel, ami a törlesztéseket is beleszámítva háromezer milliárd dollár többletadósságot jelentett. Ezzel az OECD államadósságának teljes összege 55 ezer milliárd dollárra emelkedett. A globális államadósság állománya elérte a 65,2 ezer milliárd dollárt, miután az OECD-n kívüli kormányzati hitelfelvétel is enyhén emelkedett.

Az öt legnagyobb kötvénykibocsátó – az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság – 2024-ben az OECD-országok bruttó hitelfelvételének több mint 85 százalékáért volt felelős. Az Egyesült Államok egyedül az összes több mint kétharmadát képviselte.

A párizsi székhelyű szervezet szerint az adósságszint 2025-ben várhatóan tovább emelkedik, és az OECD-országok átlagos GDP-arányos adósságrátája eléri a 85 százalékot, ami több mint 10 százalékponttal magasabb, mint 2019-ben, és közel kétszerese a 2007-es szintnek.

Az államadósságok emelkedése mellett a vállalati adósság is 35 ezer milliárd dollárra nőtt 2024-ben, így a világ teljes adóssága meghaladta a 100 ezer milliárd dollárt.

Noha az adósságpiacok kulcsszerepet játszottak a 2008-as pénzügyi válságból és a Covid-járványból való kilábalás támogatásában, folyamatosan tőkét biztosítva a kormányoknak és a vállalatoknak, szerepüknek azonban a helyreállítás támogatásáról a beruházások és a növekedés finanszírozására kellene áttérnie. Ez azonban kihívás lesz, ugyanis az adósságszintek már most is magasak és a magasabb alapkamatok miatt egyre költségesebbek, a gazdasági növekedés eközben lassul, a geopolitikai kockázatok pedig nőnek.

A magasabb költségek és a magasabb adósságállomány kombinációja azzal a kockázattal jár, hogy korlátozza a jövőbeli hitelfelvételi kapacitást egy olyan időszakban, amikor a beruházási szükségletek minden eddiginél nagyobbak

– áll az OECD-jelentésben.

Bár a központi bankok jelenleg csökkentik a kamatlábakat, a hitelfelvételi költségek továbbra is jóval magasabbak, mint a 2022-es kamatemelések előtt, így az alacsony kamatozású adósságok kiváltása a kamatköltségek további emelkedését vetíti előre.

Aggodalomra ad okot tehát, hogy a pandémiával kapcsolatos hitelfelvételek nagy részét magasabb kamatlábak mellett kell refinanszírozni a következő két évben, miután az OECD-országok és a feltörekvő piacok államadósságának közel fele, a vállalati adósság mintegy egyharmada pedig 2027-re lejár. Az alacsony jövedelmű, magas kockázatú országok szembesülnek a legnagyobb refinanszírozási kockázatokkal, adósságuk több mint fele a következő három évben, több mint 20 százaléka pedig idén jár le – közölte a szervezet.

Mivel az adósság egyre költségesebbé válik, a kormányoknak és a vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy hitelfelvételük támogassa a hosszú távú növekedést és termelékenységet

– hangsúlyozta Serdar Celik, az OECD tőkepiacokért felelős vezetője.

„Ha ezt teszik, akkor nincs miért aggódni… Ha nem így csinálják, ha további, drága adósságot halmoznak fel, anélkül, hogy növelnék a gazdaság termelőképességét, akkor nehezebb idők jönnek.”

Ez utóbbi problémát vetíti előre, hogy a vállalatok 2008 óta egyre nagyobb hitelekkel biztosítják pénzügyi céljaik elérését, például a refinanszírozást vagy a részvényesi kifizetéseket, miközben a vállalati beruházások visszaestek – állítja az OECD.

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

A nemzetközi szervezet jelentése szerint ezek között a feltételek között a nettó nulla károsanyag-kibocsátásra való átállás finanszírozása még nagyobb kihívást jelent. A jelenlegi beruházási arányok mellett a Kínán kívüli feltörekvő országoknak 10 ezer milliárd dollár hiányt kellene felhalmozniuk ahhoz, hogy 2050-re teljesíteni tudják a párizsi klímamegállapodásban kitűzött célokat.

Ha az átálláshoz szükséges további beruházásokat közpénzekből finanszírozzák, akkor 2050-re a fejlett gazdaságokban 25 százalékponttal, Kínában pedig 41 százalékponttal emelkedhet a GDP-hez viszonyított adósságráta. Magánfinanszírozás esetén a Kínán kívüli feltörekvő piacok energiaipari vállalatainak adósságállománya 2035-re megnégyszereződne.

A kötvényállományukat csökkentő központi bankok helyét a külföldi befektetők, valamint a háztartások vették át, amelyek jelenleg az OECD-gazdaságok hazai államadósságának 34 százalékát, illetve 11 százalékát birtokolják, szemben a 2021-es 29 százalékkal és 5 százalékkal – közölte az OECD.

Figyelmeztetett azonban, hogy ez a dinamika nem biztos, hogy folytatódik.

A növekvő geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi bizonytalanságok a kockázatkerülés gyors változásához vezethetnek, ami a nemzetközi befektetések visszaeséséhez vezethet – véli az OECD.