Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A kisszebeni (Sabinov) járásban lévő falu 1500 lakosának több mint fele roma, utóbbiak túlnyomó többsége a romatelepen lakik. A falat a helyiek azért emelték, mert szerintük az állam nem tudja őket megvédeni a rablásokkal szemben. A helyi romák felháborodtak - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. A község nem roma lakosai azt állítják, hogy a lopások miatt pokol az életük, s mindegyikük helyesli a fal felhúzását. „Itt nem lehet élni. Próbálja ki, és meglátja” – mondta egy nyugdíjas korú helyi lakos a Sme című szlovák napilap tudósítójának. „Semmit se ültethetünk a kertbe, mindent ellopnak” – tette hozzá az idős hölgy.
A község vezetése szerint a két méter magas és 150 méter hosszú betonfal helyén korábban is kerítés volt, ám azt időközben a romák szétszedték. A fal 13 ezer euróba került. Kedden Osztrópatakon járt Ludovít Galbavy roma kormánybiztos, aki a falu vezetőivel és az érintettekkel is tárgyalt. Úgy véli, a fal megépítése törvénysértő lehet. Ezzel nem értenek egyet a község képviselői. A politikusok álláspontja sem egységes az üggyel kapcsolatban. Stefan Kuzma, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) képviselője – aki maga is az Eperjesi régióból származik – megértően nyilatkozott az építménnyel kapcsolatban.
„A betonfal az emberek kétségbeesésének bizonyítéka, nem tudnak védekezni, és az állam sem képes őket megvédeni” – mondta Kuzma. Iveta Radicová, az SDKU alelnöke, volt szociális ügyi miniszter szerint viszont ez nem megoldás.
Berényi József (Magyar Koalíció Pártja), a parlament emberjogi bizottságának elnöke az Új Szónak nyilatkozva elmondta: „Az ilyen ügyeket óvatosan kell kezelni, mert fennáll a diszkrimináció lehetősége”.
Az osztrópataki romák úgy vélik: nem falat, hanem szociális lakásokat kellene építeni, mivel nincs hol lakniuk. A község vezetése szerint, ha rendeződnek a lakásépítésre kijelölt területek ingatlanjogi kérdései, a falu nem fog akadályokat gördíteni a lakásépítés elé. Néhány éve a csehországi Ústí nad Labemben húztak falat a romatelep és a város közé, melyet azonban az Európai Unió nyomására később le kellett bontani.
A község vezetése szerint a két méter magas és 150 méter hosszú betonfal helyén korábban is kerítés volt, ám azt időközben a romák szétszedték. A fal 13 ezer euróba került. Kedden Osztrópatakon járt Ludovít Galbavy roma kormánybiztos, aki a falu vezetőivel és az érintettekkel is tárgyalt. Úgy véli, a fal megépítése törvénysértő lehet. Ezzel nem értenek egyet a község képviselői. A politikusok álláspontja sem egységes az üggyel kapcsolatban. Stefan Kuzma, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) képviselője – aki maga is az Eperjesi régióból származik – megértően nyilatkozott az építménnyel kapcsolatban.
„A betonfal az emberek kétségbeesésének bizonyítéka, nem tudnak védekezni, és az állam sem képes őket megvédeni” – mondta Kuzma. Iveta Radicová, az SDKU alelnöke, volt szociális ügyi miniszter szerint viszont ez nem megoldás.
Berényi József (Magyar Koalíció Pártja), a parlament emberjogi bizottságának elnöke az Új Szónak nyilatkozva elmondta: „Az ilyen ügyeket óvatosan kell kezelni, mert fennáll a diszkrimináció lehetősége”.
Az osztrópataki romák úgy vélik: nem falat, hanem szociális lakásokat kellene építeni, mivel nincs hol lakniuk. A község vezetése szerint, ha rendeződnek a lakásépítésre kijelölt területek ingatlanjogi kérdései, a falu nem fog akadályokat gördíteni a lakásépítés elé. Néhány éve a csehországi Ústí nad Labemben húztak falat a romatelep és a város közé, melyet azonban az Európai Unió nyomására később le kellett bontani.
