Újabb és újabb rendvédelmi szervezetek kerülnek Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen alárendeltségébe, legutóbb a szeptember elején felállított Terrorelhárítási Központ. Korábban már megszerezte az Alkotmányvédelmi Hivatallá (AH) átkeresztelt Nemzetbiztonsági Hivatal, valamint a titkosszolgálatokat és a rendőrséget technikai eszközökkel kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felügyeletét. A múlt héten pedig kiderült, hogy miniszteri biztosként Bolcsik Zoltánnak legkésőbb 2011 januárjáig létre kell hoznia a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ), amely a rendvédelmi szervek belső elhárításával foglalkozó Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára (RSZVSZ) épül majd. Ezzel a belügyminiszter közvetlenül, egy kézben fogja össze a nemzetbiztonság és a bűnüldözés főbb szervezeteit.

A titkosszolgálatok 1989-ig tartoztak a Belügyminisztériumhoz, utána a kormányok mindig szigorúan ügyeltek arra, hogy elválasszák a rendőrségi és a nemzetbiztonsági szervezetet. Nem biztos, hogy szakmailag ez a legmegfelelőbb megoldás volt, de komoly politikai indokok szóltak a szétválasztás és amellett, hogy a nemzetbiztonság külön miniszteri felügyeletet kapott. A korábbi állapot visszaállításáról a tavasszal hatalomra került Fideszben is viták folytak, nemzetbiztonsági ügyekben illetékes fideszes politikusok, Kövér László és Demeter Ervin végig ellenezték a belügyminiszter alatti centralizációt. Pintér ragaszkodott azonban a szolgálatokhoz, s ebben végül Orbán Viktor miniszterelnök az ő javára döntött.

Pedig Demeter még – a Fideszben szokatlanul – azt is megengedte magának, hogy a döntés után nyilvánosan kritizálja ezt a megoldást. „Nem titok, én azok táborába tartozom, akik másfajta struktúrát tartanak optimálisnak” – mondta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának Martonyi János külügyminisztert, a polgári hírszerzési feladatokat ellátó Információs Hivatal (IH) felügyelőjét meghallgató ülésen. Nyomatékul hozzátette: még szerencse, hogy a bizottságnak csak a miniszter alkalmasságáról kell szavaznia, s nem a szervezeti megoldásról, „mert akkor nehéz helyzetben lennék”.

„A nemzetbiztonság akkor működik jól, ha világosan el van különítve a bűnüldözéstől, s ha ez érvényesül a belügyminiszter irányítása alatt, akkor ez a felállás működőképes lehet” – mondta a HVG-nek Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa, aki egyébként 1990 előtt mind az állambiztonságnál, mind a rendőrségnél dolgozott. A kutató szerint eddig együttműködési nehézségek voltak a rendőrség és a titkosszolgálatok között. „Így talán nem ül rá érthetetlen módon a nemzetbiztonság az információkra” – mondta. A szakszolgálat belügyminiszteri felügyelete pedig azért bölcs döntés Finszter szerint, mert „a szervezet kapacitásának mintegy négyötödét már most is a bűnüldöző szervek használják”.

A teljes cikk a HVG Társadalom rovatában olvasható.