Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács hétfőn fogadta el, és kedd reggel tette közzé azt a nyilatkozatot, amelyben a pénteken esedékes Trump–Putyin-csúcstalálkozó előtti legfontosabb alapvetéseket rögzítik. A dokumentum alján azonban jelzik: Magyarország – tehát Orbán Viktor, aki kormányfőként részt vesz az Európai Tanácsban – egyedüliként nem csatlakozik a nyilatkozathoz.
„Mi, az Európai Unió vezetői, üdvözöljük Donald Trump elnök erőfeszítéseit, amelyek célja Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának befejezése, valamint Ukrajna számára az igazságos és tartós béke és biztonság elérése” – kezdődik a nyilatkozat, amellyel Magyarország nem ért egyet.
A dokumentum kiemeli: a békének tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, különösen a függetlenség, a szuverenitás és a területi integritás elvét, illetve azt, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Hozzáteszik, az ukrán népnek jogában áll szabadon dönteni a jövőjéről, a békéről nem lehet Ukrajna nélkül dönteni, és érdemleges tárgyalásokra csak a tűzszünet után kerülhet sor.
A közlemény végén leírják azt is, hogy az Európai Unió az Egyesült Államokkal és „más hasonló gondolkodású partnerekkel” közösen továbbra is fenntartja Ukrajna támogatását és az Oroszországgal szembeni szankciókat. Majd hangsúlyozzák, az önmagát hatékonyan megvédeni képes Ukrajna a jövőbeli biztonsági garancia szerves része.
„Az Európai Unió hangsúlyozza Ukrajna veleszületett jogát, hogy a saját sorsáról maga döntsön, és továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az EU-tagság felé vezető úton” – zárják a közleményt.
Kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a Kormányzati Tájékoztatási Központot azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen kifogásai voltak a magyar kormánynak az uniós vezetők által elfogadott nyilatkozat ellen. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Frissítés: Orbán Viktor a Facebook-oldalán magyarázta meg, hogy miért maradt ki Magyarország a nyilatkozat aláírói közül: szerinte egy olyan tárgyalásnak szabna feltételeket a nyilatkozat, amelyen az Unió nem vesz részt, így a kispadról utasításokat osztogatni nem jó megoldás. Helyette EU–Oroszország-csúcstalálkozót kellene szorgalmazniuk a vezetőknek.
Amint arról korábban beszámoltunk, pénteken találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök Alaszkában. Bár felmerült a lehetősége, jelenleg úgy néz ki, hogy sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, sem az Európai Unió nem vesz részt a tárgyalásokon.
Hétfőn Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is arról számolt be, hogy a békét Ukrajna támogatásával és Oroszországra helyezett nyomással lehet elérni. Hozzátette azt is, hogy a Külügyek Tanácsa további szankciók elfogadásán dolgozik.
A pénteki csúcstalálkozó előtt több nemzetközi találkozó is várható. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere például már egyeztetett az orosz miniszterelnök-helyettessel, szerdán pedig Friedrich Merz német kancellár tervez konzultációt Trumppal, Zelenszkijjel és más európai vezetőkkel.
Az amerikai elnök hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy valamennyi területet megpróbál majd visszaszerezni Ukrajnának. Trump hozzátette: az alaszkai tárgyalás célja, hogy Putyint a háború befejezésére ösztönözze, aminek része lesz néhány földcsere és földterület-áthúzás. Nem ez az első alkalom, hogy Trump a „földcsere” kifejezést használja, bár egyelőre nem világos, hogy Oroszország milyen földet engedhetne át Ukrajnának, tekintve, hogy Kijev sosem támasztott igényt orosz területre.
Területek átadását a múlt hét végén Zelenszkij még egyértelműen elutasította, azonban hétfőn a Telegraph már arról írt, hogy erre mégis hajlandó lehet az ukrán elnök.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Genya Savilov
