Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az olasz kormány korlátozni kívánja a kínai befektetők részesedését nemzetstratégiailag kiemelt fontosságú, állami vagy magánkézben lévő olasz vállalatokban, hogy elkerülje az esetleges feszültségeket az Egyesült Államokkal – írja a Bloomberg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Meloni és kormánya rá akarja bírni az érintett kínai vállalatokat, hogy adják el részesedésüket az érintett olasz vállalatokban.
A lépés elsősorban olyan cégeket érintene, mint az egyik legnagyobb autógumigyártó, a Pirelli, az olasz energetikai vállalatokat tulajdonló CDP Reti és az erőművi berendezéseket gyártó Ansaldo Energia, ezekben ugyanis jelentős kínai tulajdon van.
A több mint 150 éve alapított, milánói székhelyű Pirelliben a kínai állami Sinochem 37 százalékos részesedéssel bír 2015 óta, ami miatt az Egyesült Államokban értékesítési korlátozásokat fontolgatnak a kiberérzékelőkkel ellátott gumik ellen.
Az olasz kormány két éve már megakadályozta, hogy a kínai cég átvehesse az irányítást a Pirelli felett, döntése nyomán kizárólag a Pirelli igazgatója által vezetett Camfin (egy másik tulajdonos) delegálhat jelöltet a cég vezérigazgatói pozíciójára. A kormány azt is elrendelte, hogy minden, a vállalat vezetését érintő kérdés hivatalos állami vizsgálat tárgya lesz a jövőben is.
A CDP Reti, amely az olasz gáz- és villamosenergia-hálózatok felett rendelkezik, 35 százalékban a kínai State Grid tulajdonában van, míg az Ansaldo Energiában a Shanghai Electric ugyan 40-ről 0,5 százalékra csökkentette részesdését, de ez még mindig akadályozza az amerikai piacra jutást.
A kínai külügyminisztérium úgy reagált, hogy a Kína és Olaszország közötti „beruházási együttműködés” kölcsönösen előnyös, és harmadik félnek nem kellene beavatkoznia. A kínai tárca szóvivője hangsúlyozta, hogy Kína mindig támogatta a vállalatait a nemzetközi együttműködésben a „piaci alapelvek mentén”, emellett remélik, hogy Olaszország tisztességes, pártatlan és diszkriminációmentes üzleti környezetet biztosít, valamint megóvja a kínai vállalatok jogait és érdekeit.
Meloni két éve lavírozik Kína és az USA között
A kormányfő 2023 decemberében, bő egy évvel a kormányra kerülése után jelentette be, hogy kilép a Kína által 2013-ban létrehozott Egy út, egy övezet programból (Belt and Road Initiative), amelyhez Olaszország a G7-országok közül egyedüliként csatlakozott 2019-ben (Magyarország, pontosabban Mészáros Lőrinc is ennek keretében építi csillagászati összegekért a Budapest-Belgrád vasútvonal hazánkra eső részét, ami el is viszi a MÁV pénzének nagy részét). Meloni azzal magyarázta a lépést, hogy a program nem hozta meg a remélt eredményeket, de a két országnak folytatnia kell a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítását.
Az olasz miniszterelnök megválasztása előtt is élesen bírálta a csatlakozást, és kifejtette, hogy nem támogatja Kína térnyerését a kontinensen. Guido Crosetto védelmi miniszter egy 2023. júliusi interjúban az előző olasz kormány „förtelmes” döntésének nevezte Olaszország csatlakozását a kínai programhoz. A miniszter szerint Olaszország alig profitált a csatlakozásból, ugyanakkor az Olaszországba irányuló kínai export az egekbe szökött.
Giorgia Meloni és Li Csiang Pekingben az olasz kormányfő 2024. júliusi kínai útján
LIU Weibing / Xinhua via AFP
A kényes helyzetet jelzi, hogy 2024 nyarán Meloni Kínába utazott, hogy normalizálja a két ország közötti kapcsolatokat. Ennek bizonyítékaként ötnapos látogatásának kezdetén találkozott is Li Csiang kínai miniszterelnökkel, és aláírtak egy, a két ország közötti gazdasági együttműködés megerősítését célzó hároméves tervet. Amellett, hogy szorosabb lenne az együttműködés a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek terén, Li Csiang hivatalos nyilatkozata szerint a hajógyártás, az űrkutatás és mesterséges intelligencia is kiemelt területnek számít majd. Ez azt is jelenti, hogy a háttérben valójában nem különösebben romlott meg a viszony.
Az Olaszország és Kína közötti kereskedelmi mérleg 2023-ban elérte a 66,8 milliárd eurót, amivel Kína az Egyesült Államok után Olaszország legnagyobb nem uniós kereskedelmi partnerévé vált.
