szerző:
Kapcsándi Dóra
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jövőre a helyben szabadon felhasználható személyi jövedelemadó maradékát is elvonja az állam az önkormányzatoktól, de ezen felül más adónemekkel is megkurtíthatja a helyhatóságokat – értesült a hvg.hu több forrásból is. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint zavarok keletkezhetnek a települések működésében.

Az önkormányzatiság egyik alappillérét szüntetheti meg az Orbán-kormány jövőre, ha a személyi jövedelemadók maradékát is elvonja a helyhatóságoktól. A hvg.hu több forrásból származó értesülései szerint ugyanis éppen erre készül a kabinet, ráadásul nem csak az szja, a helyi iparűzési adó (hipa) egy része, hanem a gépjárműadó is „ugorhat” a települések büdzséjéből.

Ezzel húszéves folyamat zárulhat le: a rendszerváltás „idilljében”, az önkormányzati törvény elfogadásakor ugyanis a személyi jövedelemadó teljes összegét átengedték a helyhatóságoknak. Igaz, ez az állapot mindössze egyetlen évig tartott, mint a Helyi Obszervatórium Intézet összesítéséből kiderül, már 1991-ben felére csökkentették az arányt, majd még szintén az Antall-kormány 30 százalékra vágta vissza a helyben, szabadon felhasználható részt.

Elolvadó helyi pénzek

A Horn-kabinet idején alakult ki az a rendszer, hogy az átengedett összegek egy részét a kormány már „pántlikázta”, vagyis megszabta, mire lehet fordítani. Igaz, a szabadon felhasználható rész még így is 20 százalék maradt a ciklus végére (1995-ben még 29 volt), amit az első Orbán-kabinet egy huszárvágással negyedére vitt le. Medgyessy Péter kormánya ezt emelte tízre, majd 2007-ben alakult ki a máig érvényes 8 százalékos arány. Infromációink szerint ez veszne el jövőre teljesen.

A kormány most egy kicsit vágna még a takarón
Stiller Ákos

Az általunk megkeresett városvezetők szerint mindenképpen problémás lesz a változás a számukra. „Egyelőre én is csak informális csatornákon értesültem arról, hogy van ilyen elképzelés, ezért a konkrétumok nélkül nehéz kommentálni. Ha az állam átveszi a közoktatást az önkormányzatoktól, akkor ahhoz finanszírozás is kell, márpedig erre nem látok más forrást, mint amit az önkormányzatoktól vonnak el, és a legreálisabbnak én is az szja még szabadon felhasználható 8 százalékát látom – mondta a hvg.hu-nak Gémesi György, gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Gödöllő esetében ez mintegy 600 millió forintot jelentene, amit – mint a polgármester mondta – teljes mértékben kénytelenek működésre fordítani. „Bár mindenki azt mondja, hogy majd az állam olcsóbban működteti ezeket a rendszereket, én ebben nem hiszek, sőt attól tartok, hogy nemcsak az szja-t, de más forrást is elvonnak majd, ami komoly problémákat okozhat az önkormányzatok működésében” – mondta Gémesi. Szerinte szóba jöhet még a helyi iparűzési adó egy része (15-20 százalékának) vagy a gépjárműadó. A hipa esetében ugyanakkor sok helyen gondot okozna, hogy jellemzően ebből fizetik a helyhatóságok a devizaadósságukat. Márpedig nagyon sok település küszködik ezzel a gonddal, nyáron egyszer már Orbán Viktorhoz is fordultak, adósságaik átütemezését kérve.

Üdültetési alosztály?

A polgármester szerint ugyanakkor mér rengeteg tisztázatlan ügy van az egész önkormányzati reformmal kapcsolatban: „Kérdés, hogy mi lesz például a sporttal vagy a kultúrával. Vannak az alapoktatáshoz is köthető sportfeladatok, ezeket hogy viszi el az állam, mit hagy helyben, mi lesz ennek a finanszírozásával, mi lesz például azzal a mintegy 15-20 milliárd forinttal, amit most saját büdzséből fordítanak sportfinanszírozásra a helyhatóságok?”. Ugyanígy a kultúra esetében is nehéz szétválasztani, hiszen vannak állami, megyei fenntartású színházak, és vannak az önkormányzatok számára kötelezően előírt kulturális feladatok. „Nagyon remélem, hogy a jövő héten már többet tudunk majd” – mondta végül Gémesi György.

Egy megyei jogú város fideszes vezetője a hvg.hu-nak – az arányokat érzékeltetendő – elmondta: ők a helyi iparűzési adóból, telekadóból, gépjárműadóból, valamint építményadóból jutnak bevételhez, az idegenforgalmi adó elhanyagolható, ellentétben a személyi jövedelemadó helyben maradó nyolc százalékával. Ezek együtt ugyanis a település bevételeinek csaknem a felét jelentik. Ráadásul a saját bevételekből pótolják ki az állami normatívákat is, melyek évek óta folyamatosan csökkennek, és a közoktatásban már a tényleges költségek felét sem érik el. Egy jobb helyzetben lévő város esetében – mint a cikkünkben is szereplő két település – a helyben maradó 8 százaléknyi szja a költségvetés 12-14 százalékát is elérheti.

Ugyanakkor a név nélkül nyilatkozó városvezető szerint is rengeteg probléma lehet még a finanszírozásban, ha az állam „viszi a közoktatást”: „Nálunk például van ifjúsági tábor, nagy sportteleppel, oda járnak a gyerekek sportolni, nyáron pedig nyaralni. Ha a kormányhivatal átveszi az iskoláinkat, ki fogja megszervezni a tömegsportot, az üdültetést? Létrehoznak egy ’üdültetési alosztályt’ a hivatalon belül?” – tette fel a kérdést. Az biztos, hogy ha az állam például teljes egészében a központi büdzséből finanszírozza az oktatást, és a most hátrányos helyzetű iskolák színvonalát emelni szeretné – szabad forrás híján – ezt csak úgy teheti meg, ha a többitől elvon. "Ennek a politikai árát meg kell fizetni" – nyilatkozta Pokorni Zoltán a hvg.hu-nak még szeptemberben.

Kerestük a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökét, Schmidt Jenőt is, munkatársai visszahívást ígértek, véleményét természetesen közölni fogjuk.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Orcifalvi Anna Nóra Itthon

Az államosítás rombolná a nagyvárosi iskolák nívóját

Nem tisztázott egyelőre, hogy a közoktatás új finanszírozási rendszerében mi lesz azokkal az állami intézményekkel, melyek jelenleg azért tudnak „extra szolgáltatásokat” nyújtani, mert a fenntartó önkormányzat megengedheti magának, hogy mélyebben nyúljon a zsebébe.

Máriás Leonárd - Neizer Anita Gazdaság

Költségvetés: marad a kövér, drága állam

Jelentős bevételnövekedésre és kevesebb kiadáscsökkentésre alapozza a kormány a jövő évet. Számos adó mértéke emelkedik, ugyanakkor nem emelik a gyest és a gyedet sem. A nyugdíjkasszát átszervezik, létrehoznak egy szociális alapot, a rokkantnyugdíjakat pedig ezentúl az egészségbiztosítási alapból fizetik.

Dezső András (hvg.hu) Itthon

Nagy ára lesz az iskolák államosításának. Honnan lesz rá pénz?

Hiába ellenzik egyes befolyásos fideszes polgármesterek a most még önkormányzati tulajdonban lévő iskolák államosítását, a kistelepülések vezetői Orbán Viktor mögé sorakoztak fel. Az európai trendekkel ellentétes, egyébként költséges állomosítás mögött többen ideológiai célokat sejtenek.