Gyurcsány Ferenc közleményében megerősítette keddi nyilatkozatát, hogy kormánya a ferihegyi repülőtér privatizációjakor nem adott felhatalmazást titkos záradék megkötésére, és ilyen létezéséről nem tájékoztatták. "Ha volt titkos záradék, miért a Malév csődje után pár nappal hozzák azt nyilvánosságra? Ki titkosított és ki oldotta fel a titkosítást?" - tette fel a kérdést a Demokratikus Koalíció elnöke Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai sajtótájékoztatójára reagálva.

Rákérdezett arra is, hogy ha a kormánybiztos két év kormányzás alatt tisztába került azzal, hogy a Malév csődje kártérítési kötelezettséggel járhat, akkor "az Orbán-kormány miért nem oldotta meg a légitársaság körüli problémákat".

Közleményében Gyurcsány Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy egy privatizáció esetében a kormány csak a magánosításról dönt, a többi a vagyonkezelő feladata. "Egy szerződést megítélni (...) csak teljességében lehet. Nyilvánvaló, hogy a vételár megfizetése mellett a megállapodásnak elvileg lehettek kötbérre, kártérítésre vonatkozó részei is. Így aztán különösen súlyos az Orbán-kormány felelőssége, hogy két év ámokfutása közben nem talált megoldást a Malév problémáira. A vállalat tönkremenetele, az abból adódó minden felelősség Orbán Viktort és kabinetjét terheli" - áll a volt miniszterelnök közleményében.

"Megrázó politikai és gazdasági felelőtlenség, hogy ha még létezne is olyan értelmezése egy szerződésnek, hogy a magyar államot kártérítési felelősség terhelné, a kormány egyik embere nyilatkozatokkal adja a lovat a külföldi befektető alá. (...) Budai Gyulának elment az esze: a magyar nemzeti érdek helyett a külföldi befektető oldalára állt. A 2005-ös döntés idején az ÁPV Rt. igazgatótanácsa és felügyelőbizottsága együttes ülésén, valamennyi párt részvételével tárgyalta a szóban forgó szerződést. A szerződés soha nem volt titkos, abba a parlamenti pártok képviselői bármikor betekinthettek" - tudatta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy közleményét titkársága a Bajnai Gordonnal és Veres János korábbi pénzügyminiszterrel folytatott konzultáció után hozta nyilvánosságra.

Kicsapta a biztosítékot Budai

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: csaknem ezermilliárd az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz arra az esetre, ha a Malévet felszámolják. A kormánybiztos felolvasott a Budapest Airporttal kötött szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést". Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződés arra az esetre szab terheket a magyar államnak, ha a Malév felszámolása megkezdődik. Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén.

Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter, a tulajdonosi jogok gyakorlója, valamint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, illetve Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről" - mondta Budai Gyula.

Oszkó reagál

"Nyilvánvalóan lehetetlen, hogy 1000 milliárdos kötelezettség szálljon az államra akár a reptér teljes csődje miatt is, hiszen a teljes privatizációs érték ennek a fele volt, (...), Budai Gyula egyszerűen összeadta egy mérleg eszköz, illetve forrásoldalának tételeit, azaz hétköznapi nyelvre lefordítva úgy határozott meg egy értéket, hogy vette azt, amennyit ér, és hozzáadta, amennyibe került, így pedig rögtön ki is jött a duplája" - írja Oszkó Péter a sajtótájékoztatóra reagálva a Facebookon.

A volt pénzügyminiszter leszögezi, hogy nem látta a reptér privatizációs szerződését, de erős a gyanúja, hogy "amit Budai Gyula felolvasott, mint felszámolási eset, az nem a Malév, hanem a Budapest Airport kormány hibájából történő felszámolására vonatkozhat, s akkor, azaz a reptér felszámolása esetén lehet esedékes bármiféle költségvetési helytállás". Hozzáteszi: "a Budapest Aiport számára valószínűleg a szerződés alapján is mindegy, hogy a forgalma és a bevétele a Malévtől vagy más légitársaságtól származik, sokkal fontosabb, hogy befolyik-e és milyen összegben".

"Ha a kormány bármiféle szerződés alapján akárcsak megközelítő összegű követelésektől tarthat, akkor vajon mi a célja annak, hogy egy kormányzati tisztségviselő kiáll, és egyszerűen világgá kürtöli és lényegében egyoldalúan elismeri az állam fizetési kötelezettségét? És teszi ezt mindenféle előzetes jogvita, egyeztetés, vizsgálat és annak elbírálása nélkül, hogy ilyen követelés jogosan felmerülhet-e, a kormányzat valóban kell, hogy felelősséget viseljen-e. Bár nem vagyok büntetőjogi szakértő, vagy talán épp azért, de még abban sem vagyok biztos, hogy ez nem meríti ki a hűtlen kezelés fogalmát, még akkor is, ha megint csak pusztán politikai haszonszerzést céloz" - jegyzi meg a volt pénzügyminiszter.