szerző:
hvg.hu/MTI

Örményország péntektől megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal - közölte Szerzs Szargszján örmény elnök pénteken Jerevánban. A magyar kormány egyelőre semmilyen információt nem ad.

Örményország megszakítja diplomáciai és hivatalos kapcsolatait Magyarországgal az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönre ítélt azeri tiszt, Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való kiadása miatt - közölte az örmény elnök pénteken.

A bejelentés miatt bekérették az ENSZ-tagállamok Örményországba akkreditált nagyköveteit, Szargszján elnök ellőttük tartott beszédében foglalt állást az ügyről és a kialakult helyzetről - derül ki az Armenpress örmény hírügynökség beszámolójából.

Safarov hazatérése után
©

Az elnök szerint Örményország szorosan követte a Safarov ügye körüli fejleményeket, és a magyar hatóságok számos alkalommal biztosították őket arról, hogy a tiszt Azerbajdzsánnak való kiadása ki van zárva. Még néhány nappal is ezt a választ kapták a budapesti külüggyel és a parlamenttel történt kapcsolatfelvétel során - tette hozzá az elnök. "De a hitszegés eredményeképpen a gyilkos Bakuban bukkant fel és szabadon engedték" - mondta Szargszján.

"Magyarország és Azerbajdzsán közösen megnyitották az utat az ehhez hasonló bűncselekmények megismétlődése előtt. Ezzel a döntéssel egyértelmű üzenetet küldenek a mészárosoknak. A gyilkosok ezek után már tudják, hogy büntetlenséget élvezhetnek az etnikai vagy vallási gyűlölet miatt elkövetett gyilkosságért" - mondta az elnök.

"Ezt nem tudom elfogadni. Az örmény köztársaság ezt nem tudja elfogadni. Az örmény nép ezt sohasem bocsátja meg" - mondta az elnök. "Egy olyan országnak, amely civilizáltnak és fejlettnek tekinti magát, nincs joga ilyen eljárásra és megérdemli, hogy a partnerei megfelelő módon kezeljék" - tette hozzá Szargszján.

"Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal" - mondta az elnök, aki azt kérte a megjelent nagykövetektől, hogy a bejelentést és személyes üzenetét is adják át az államfőiknek és kormányaiknak.

©

Nem tudni, miért gondolta meg magát a KIM

Mint megírtuk, Azerbajdzsán már többször kérte Magyarországtól Safarov kiadatását, de a magyar fél éppen azért nem adta ki mindeddig a férfit, mert semmi garancia nem volt arra, hogy nem kap azonnal kegyelmet, hazájában ugyanis nemzeti hősként tekintenek a gyilkosra.

Egyelőre nem világos, miért gondolta most úgy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy a hazaküldött Safarov mégis börtönben marad, történt-e esetleg valamilyen garanciavállalás azeri részről, amit a magyar fél kielégítőnek talált. Miként nem tudni azt sem, tisztában volt-e KIM sajtóosztálya azzal, hogy amikor Safarov büntetésének folytatásáról írtak, a férfi már szabad volt?

Kérdéseinket elküldtük a Külügyminisztériumba és a KIM-be is, előbbinél azonban azt annyit válaszoltak, hogy csak az igazságügyi tárca kommunikál az ügyben, az pedig egyelőre hallgat. A Kormányzati Kommunikációs Államtitkárságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, és Szuromi Szilvia osztályvezető a "témafelelős", őket azonban egyelőre nem értük utol.

Paradicsommal demonstráltak Jerevánban

Péntgek délután a jereváni magyar tiszteletbeli konzulátusnál az Örményország Köztársasági Pártjának tagjai és aktivisták egy csoportja demonstrációt tartott az örmény katonatársát meggyilkoló azeri tiszt hazaengedése miatt. A résztvevők paradicsommal dobálták meg az épületet és ledobták a magyar zászlót is.

Pénteken Hovik Abrahamján, az örmény parlament elnöke bejelentette, lemondja a szeptember végére tervezett magyarországi útját. A parlament sajtószolgálata Ramil Safarov kiadatásával indokolta az utazás lefújását. Szerzs Szargszján örmény elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, az örmény parlament alelnöke pedig a nemzetközi közösség fellépését is sürgette Safarov szabadlábra helyezése után. 

"Az, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak a bűnöző Ramil Safarovot, minimum értetlenséget és felháborodást kelt, mert világos volt, hogy mi vár Azerbajdzsánban erre a gyilkosra. Ami pedig Aliyev elnöki kegyelmét illeti, ez újabb bizonyítéka annak, hogy Azerbajdzsánban állami szinten érvényesül az örmények iránti gyűlölet és a fasizmus politikája" - közölte Eduard Sarmazanov örmény parlamenti alelnök Safarov magyarországi elengedését kommentálva

"Úgy vélem, hogy ez a megdöbbentő lépés, a gyilkos kegyelemben részesítése nem maradhat válasz nélkül, a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie" - mondta az örmény parlament alelnöke.

A KIM szerint folytatta volna a büntetését

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken jelentette be, hogy Magyarország átadta Azerbajdzsánnak Safarovot. Bár a KIM szerint az azeri hatóságok azt közölték, folytatják az ítélet végrehajtását, Safarov azonnal kegyelmet kapott és szabadon engedték. Korábban több örmény civil szervezet is azt kérte, a magyar hatóságok ne adják ki a férfit.

Safarov 2004 februárjában egy hipermarketből beszerzett baltával megölte örmény hallgatótársát Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hungária körúti kollégiumában. Állítólag azért végzett Gurgen Margaryannal, mert korábban provokálta őt, és meggyalázta nemzeti jelképeit. Safarovot 2007-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a magyar bíróság, legkorábban harminc év múlva szabadulhatott volna itthon.

Az elmúlt hetek nyilatkozatainak fényében arról, hogy Azerbajdzsán esetleg magyar államkötvényeket jegyezne, persze óhatatlanul felvetődik a kérdés: téma lehetett-e a megbeszéléseken Safarov szabadon engedése. A kérdés azért is érdekes, mert Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezetője éppen egy hete, augusztus 24-én azt mondta az Indexnek, Magyarországnak nem azeri államkötvény, hanem IMF megállapodás kell, az ÁKK nem tervez külföldi kötvénykibocsátást.

Rácz András külpolitikai szakértő szerint, ha Safarov elengedése mégis egy ilyen megegyezés része, a nemzetközi presztízsveszteség, és a további bizalomvesztés elviszi a kötvényjegyzést gazdasági hozadékát. Ennél rosszabb már csak egy lehet  – ha Safarov elengedése után még államkötvény jegyzés sem történik. Akkor  ugyanis csak a veszteség van.

Szakértő: súlyos figyelmeztetést küldött Örményország

A diplomáciai kapcsolatok megszakítása nagyon súlyos politikai figyelmeztetés – mondta Valki László nemzetközi jogász péntek este Szerzs Szargszján örmény elnök bejelentése után. Ugyanakkor szerinte eltúlzott, aránytalan reakciónak minősül, hogy Örményország megszakítja kapcsolatait Magyarországgal. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása önmagában nem jogellenes, a diplomáciai kapcsolatok fenntartása nem kötelező, azt bármelyik fél bármikor megszüntetheti – magyarázta.

A nemzetközi jogász szerint a kérdés az, Magyarország megállapodott-e az azeriekkel arról, hogy Safarovot szabadon fogják-e bocsátani. Szemmel láthatóan az örményeknek az a feltételezése, hogy volt egy bizalmas megállapodás a két kormány között - tette hozzá. Megjegyezte: a diplomáciai kapcsolatok megszakítása már csak a végső lépés szokott lenni két állam konfliktusában. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok folytatódhatnak, kivéve, ha Örményország további lépéseket tesz – tette hozzá.

Ezért feszült a viszony Örményország és Azerbajdzsán között

Karabah miatt az Örményország és Azerbajdzsán közötti viszály az egykori szovjet térség egyik legrégibb konfliktusa, de az ellenségeskedés a nyolcvanas évek végén felerősödött.

1988 februárjában a karabahi parlament határozatban követelte újból az Örményországhoz való csatlakozás engedélyezését, ezután február 28-án Szumgajtban, a Bakuhoz közeli iparvárosban örmények tucatjait gyilkolták le. Véres utcai tüntetések voltak több azerbajdzsáni városban, és később az örmény fővárosban, Jerevánban is.

A szovjet fegyveres erők 1991 augusztusáig részt vettek a szembenállók lefegyverzésében, majd 1991. szeptember 2-án kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot, amit Baku nem ismerte el. Háború kezdődött Azerbajdzsán, valamint az Örményország által támogatott Karabah között, amelyben becslések szerint 15-25 ezer ember halt meg, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember elmenekült lakhelyéről.

1994 májusában fegyverszünet jött létre, azóta tárgyalásos úton, békésen próbálják rendezni a konfliktust Azerbajdzsán és Örményország között, eddig sikertelenül.