Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Semjén Zsolt; plágium; miniszterelnök-helyettes; átminősítés; PhD; new age; Semjén Zsolt doktori; Semjén Zsolt plágium; Semjén Zsolt diploma; Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémia; Az öt világvallás; Stadt Gottes; okkultizmus;

Semjén Zsolt 1991-ben megvédett teológiai doktori dolgozatának közel negyven százaléka magyar, német és angol nyelvű források átvétele. A miniszterelnök-helyettes Az öt világvallás című, minden könyvtár szabadpolcán elérhető népszerű könyvből is jócskán merített. Bár életrajzaiban sehol nem tesz említést német nyelvtudásról, több német nyelvű műre is hivatkozik.

A második Orbán-kormány első számú miniszterelnök-helyettese 1984 és 1990 között volt a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója. A New Age kihívása és az evangelizáció lehetősége című laurea (szó szerint: babérkoszorús, vagyis doktori) dolgozatát 1990-ben fejezte be. Semjén Zsolt a doktori fokozatot 1991-ben summa cum laude, azaz kitűnő minősítéssel szerezte meg.

A 20. század második felében feltűnt spirituális és ezoterikus mozgalom, a New Age egyes irányzatairól, a kereszténységgel szemben támasztott kihívásra adandó katolikus válaszokról szóló dolgozat jelentős részben – a hvg.hu számításai szerint közel negyven százalékban – más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása.

Semjén jelentős mértékben merített a német vallástörténész, Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható munkájából, a német Stefan Üblacknernek a Stadt Gottes című német nyelvű népszerű katolikus magazinban 1989-ben megjelent Der Traum vom „New Age” [A „New Age” álma] című háromrészes cikksorozatából, illetve a brit Lewis Spence The Encyclopedia of the Occult [Az okkultizmus enciklopédiája] című könyvéből.

Az idegen nyelvű források esetében legtöbbször idézőjelek nélküli, szó szerinti fordításról, illetve rövidítésről, Glasenapp vallástörténeti munkája esetében pedig legtöbbször ugyancsak idézőjelek nélküli, szó szerinti szövegátvételről, illetve átfogalmazásról van szó.

Másoló szerzetes

Semjén a legnagyobb terjedelemben Az öt világvallás című könyvből vett át részeket – ez a dolgozat valamivel több, mint egyhatoda.

Semjén Zsolt a parlamentben - másoló szerzetes

Fotó:

Glasenapp vallástörténeti alapműve – Pálvölgyi Endre fordításában – 1975-ben jelent meg először magyar nyelven, az irodalomjegyzék tanúsága szerint Semjén is ezt a kiadást használta. Az azóta több kiadást is megért kötet egyes részei a New Age számára ihletforrást jelentő nagy keleti vallások – a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai univerzizmus – tanait bemutató fejezetekben köszönnek vissza Semjénnél. A két magyar szöveg egybevetéséből kiderül, hogy Semjén sok esetben egy az egyben vett át szövegrészleteket, máskor azonban kisebb változtatásokat hajtott végre az eredetin: elhagyott szavakat (azaz rövidített), szinonimájukkal cserélte fel azokat, megfordította a szórendet.

Semjén dolgozatában az 52–53. oldalon például a következő szövegrészlet található:

„A new age számára legdöntőbb jelentősége a lélekvándorlás tanának van. Eszerint végtelenül sok élőlény lakja a világot a növényektől és állatoktól kezdve az embereken, szellemeken, démonokon át az istenekig. A lélek időtlen idők óta létezik, és karmájának /jó és rossz tetteinek/ következményeként, a neki megfelelő testbe költözik újra és újra.
Némelyek közvetlen kapcsolatba hozzák a durva testtel, mások szerint pedig a lélek, miközben a meghalttól az újonnan kialakuló test felé vándorol, láthatatlan, finom anyagból való test veszi körül. Ez a finom test hordozza a képzeletet, a vágyat, a személyiség elvét, a szubjektiválást /én-csinálást, vagyis egy individuális énnel való kapcsolat létrehozó képességét/, és a fogalmi gondolkodás pszichikai funkcióit. Mindezek a finom, szubtilis anyaghoz tapadnak, mely tartálya azoknak a lappangó benyomásoknak, amelyeket a korábbi létezések idejéből származó akaratrezdülések keltenek, és amelyek hatóerőként szolgálnak az elkövetkezendő karmikus hatások kialakításában. Az a láthatatlan, finom test óriási lehetőségeket ad a new age spiritizmusának.”

Ugyanez Glasenapp művében így hangzik (62. o.):

„A világot végtelenül sok élőlény lakja: növények, állatok, emberek, szellemek, démonok, alvilági lények és istenek. Minden lény egyrészt a tisztán szellemi lélekből (dzsíva), másrészt itt jó és rossz cselekedetek (karma) következményeként mindig új és új a lét különféle formáinak megfelelő testbe költözik. Egyesek szerint a lélek közvetlen kapcsolatban áll a durva testtel, mások viszont úgy hiszik, hogy a lelket, miközben az elhalttól az újonnan kialakuló test felé vándorol, láthatatlan, finom anyagból való test veszi körül, amely az észlelés (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás), a cselekvések (beszéd, érintés, járás, kiürülés, nemzés) és a pszichikai élet (manasz, ahankára, buddhí) finom szerveinek hordozója. A képzelet és vágy (manasz), a személyiség elve, a szubjektiválás (ahankára, „én-csináló”, azaz egy individuális énnel való kapcsolat létrehozója) és a fogalmi gondolkodás (buddhí) pszichikai funkciói azok a képességek, amelyeket mint a finom, szubtilis anyaghoz tapadókat képzelték el. Ez a finom test a hordozója az élet öt fuvallatának is, és tartálya azoknak a lappangó benyomásoknak (szanszkára), amelyeket a korábbi létezések idejéből származó akaratrezdülések keltenek, és amelyek hatóerőként szolgálnak az elkövetkezendő karmikus hatások kialakításában.”

A két részlet összehasonlításából látható, hogy Semjénnél az eredeti szövegrészlet két bekezdésbe került és a New Age-re vonatkozó utalások keretezik. Egy teljes mondat, valamint a zárójeles magyarázatok nagy része elmaradt. A „cselekedet” helyett egy szinonima, a „tett” szerepel, a „karma”, illetve a „jó és rossz cselekedetek/tettek” pedig egyszerűen helyet cseréltek. (Később egy-egy szövegrészlet átvétele és átfogalmazása során hiba is becsúszott: Semjén két helyen is a „panteista” szót használja, holott az eredeti szövegben „panenteista” szerepel. A két kifejezés bár hasonlít, jelentésük eltér.)

Az általános miniszterelnök-helyettes dolgozatában többször hivatkozott Glasenapp munkájára: van, hogy magától Glasenapptól idézett vagy egy-egy, Glasenapptól átvett idézetnél megadta a forrást. Más esetekben azonban mindez elmaradt, és az eredetiben szereplő hivatkozásokat a KDNP elnöke saját hivatkozásaiként mutatta be. A német vallástörténész idézett például Mahatma Gandhinak és Helmuth von Keyserlingnek az 1920-as évek elején megjelent egy-egy munkájából – Semjén ugyanezeket az idézeteket használta fel és tette bele a saját dolgozatába, azt jelezve, hogy az eredeti szövegeket ő maga is olvasta.

Olvasson további részleteket!

1. dokumentum - további részletekért kattintson a képre! ( http://bit.ly/semjen1 )

Fotó:

Babérkoszorús értekezés

A katolikus felsőoktatásban XI. Pius pápa 1931-es apostoli rendelkezése szabályozta a megszerezhető fokozatokat. II. János Pál pápa 1979-ben újabb apostoli rendelkezést hirdetett ki, de a fokozatokon nem változtatott. E szerint három akadémiai/tudományos fokozat nyerhető el: bakkalaureátus, licenciátus és doktorátus. Az 1979-es rendelkezés szerint: „A doktorátus megszerzésének feltétele olyan doktori disszertáció – tanár irányítása mellett történő – megírása, amely tényleges hozzájárulást jelent a tudomány fejlődéséhez, a disszertációt nyilvánosan kell megvédeni […] legalább a lényegi részét publikálni kell.” A publikált mű egy példányát a Katolikus Nevelés Kongregációjának is meg kell küldeni Rómába.

 

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a bakkalaureátus fokozatot „a filozófia, egyháztörténet és szentírástudomány szigorlatot követően kapják a hallgatók”. A licenciátus „elnyerésének föltételei: a megfelelő előadások lehallgatása és eredményes vizsgák; gyakorlaton való részvétel ('szeminárium'), egy rövid dolgozat, mely tanúskodik a jelölt tudományos munkára való képességéről; írás- és szóbeli vizsga”. Végül a doktorátust (laurea) „egy nagyobb terjedelmű dolgozat, disszertáció megvédésével lehet elnyerni”. A doktorátust a pápa vagy a pápa nevében az egyetem adományozza.

 

1997-es életrajza szerint Semjén „1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus tudományos fokozatot, mindhármat summa cum laude minősítéssel”.

A kereszténydemokrata politikus laurea dolgozata összesen 147 oldal, a tartalom- és az irodalomjegyzék, illetve a 16 oldalas angol nyelvű összefoglaló nélkül 122 oldal. (A bevezetésből és nyolc fejezetből álló disszertációban összesen 86 lapalji jegyzet található, melyek számozása fejezetenként újrakezdődik.)

„Az univerzum rendező mátrixa”

Stefan Üblacknernek Der Traum vom „New Age”, vagyis A „New Age” álma című ismeretterjesztő írása a Stadt Gottes 1989. januári, februári és márciusi számaiban jelent meg. A Stadt Gottes (magyarul: Az Isten városa) a Magyarországon verbitáknak nevezett katolikus szerzetesrend népszerű képes havilapja. A miniszterelnök-helyettes a háromrészes cikk mintegy háromnegyedét használta fel különböző formában: ez jelenthet hivatkozás nélküli szó szerinti fordítást, máskor rövidítést.

Semjén például a következőket írja a 30–31. oldalon:

„A new age nem szívesen beszél vallásról, sokkal inkább vallásiról, spirituális összefüggésekről. Marylin Ferguson adta könyve egy részének ezt a jellemző címet: 'Vallástól a spiritualitás felé'. A new age mindenekelőtt egységet és harmóniát akar hozni. Az egység itt szinkretizmust jelent. Emögött az a régi vágy áll, hogy egy világ-egység-vallás jöjjön létre, amelyben minden vallás részt kap. Isten ebben úgy szerepel, mint az univerzum rendező mátrixa /M. Ferguson/, mint önrendező mechanizmus /F. Capra/, vagy mint minden kozmikus energia összessége.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenki saját maga papja, mindenki saját vallásos autoritása. Az egyén a tanítások közül azt választja ki magának, és olyan kombinációban, ahogyan azt saját megváltására a legmegfelelőbbnek véli.”

Ugyanez a német eredetiben:

„Im New Age redet man nur ungern von 'Religion', viel lieber von 'religiös' oder 'spirituell' – Begriffe, die nicht so deutlich abgrenzbar sind. Marylin Ferguson betitelt einen Abschnitt in ihrem Buch mit: 'Von Religion zu Spiritualität'. Das New Age will vor allem Harmonie und Einheit bringen. [...] Dahinter scheint der alte Wunsch nach einer Art 'Welteinheitsreligion' zu stehen, in der alle bisherigen Religionen irgendwie Platz haben. Gott wird dann als 'organisierende Matrix' des Universums (Ferguson), als 'Selbstorganisationsdynamik' (Capra), als 'Summe aller kosmischen Energien' usw. angesehen.

Praktisch bedeutet das: Im New Age ist jeder sein eigener Papst, seine eigene religiöse Autorität. Er kann im reichhaltigen (Erlösungs-) Angebot verschiedenster Religionen und Traditionen munter auswählen oder 'einkaufen' – ohne Rücksicht auf Hintergründe und Zusammenhänge.”

Üblackner szövege és Glasenapp könyve esetében Semjén nem követi mindig az eredeti szövegfolyamot. Ez jelentheti azt, hogy néha az eredeti szöveg különböző pontjairól válogat össze részeket, felcserél mondatokat, vagy a cikksorozat esetében azt, hogy a doktori dolgozatban több helyen „elszórva” bukkannak fel annak részletei, hol hosszabb, hol rövidebb terjedelemben.

Sprechen Sie Deutsch?

A német nyelvű cikksorozat használata azért is furcsa, mert az általános miniszterelnök-helyettes hivatalos életrajzaiban nem tesz említést német nyelvtudásáról – ezekben kizárólag az angol nyelv ismeretéről számol be. „Közvetlenül felhasznált irodalom”-ként viszont a Stadt Gottesben megjelent cikkeken felül további öt német nyelvű munkát is feltüntetett.

Semjén miniszterelnök-helyettesi kinevezéséhez Sólyom László államfő gratulál 2010-ben

Fotó:

Semjén német nyelvű fordításokat használt például a New Age filozofikus irányzatának bemutatásakor is. Bár az általa tárgyalt három New Age-szerző munkái eredetileg angolul jelentek meg, Semjén a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék tanúsága szerint mégis e kötetek német fordításaira támaszkodott.

A Semjén által hivatkozott öt német nyelvű forrás mindegyike felbukkan a Stadt Gottes-cikk egy keretes kiemelésében, amely felsorolja a New Age három alapművét és ennek keresztény ihletésű kritikai irodalmát.

Ha Ön tud németül, megbirkózik a további részletekkel is – kattintson!

2. dokumentum - további részletekért kattintson a képre! ( http://bit.ly/semjen2 )

Fotó:

Enciklopédikus műveltség

Semjén harmadik forrása Lewis Spence-nek az okkultizmussal foglalkozó, 1988-ban megjelent enciklopédiája: The Encyclopedia of the Occult – A compendium of information on the occult sciences, occult personalities, psychic science, magic, spiritism and mysticism [Az okkultizmus enciklopédiája – Az okkult tudományokról, okkult személyekről, pszichotudományokról, mágiáról, spiritizmusról és miszticizmusról szóló ismeretek gyűjteménye].

A dolgozatban az enciklopédia következő szócikkeinek magyar fordítása szerepel néhol rövidítve, máshol teljes egészében: Astrology (asztrológia), Bible of the Devil (az Ördög Bibliája), Black Magic (fekete mágia), Black Mass (fekete mise), Devil (ördög) és Witchcraft (boszorkányság).

Egyik szövegátvétel sem szerepel idézőjelek között, ugyanakkor tény, hogy egy kivétellel mindegyik szövegrészlet végén van egy-egy, Spence művére utaló lábjegyzet, ahogyan az ördög/Sátán, illetve a fekete mágia fogalmának bemutatásánál a szöveg közbeni hivatkozás is utal a forrásra.

Semjén több helyen is félrefordít. Ennek talán leglátványosabb példája, amikor az eredetiben szereplő „Lying Spirits” kifejezést „Fekvő Lelkek”-nek fordítja, holott a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „Hazug Lelkekről/Szellemekről” van inkább szó.

Olvasson részleteket!

3. dokumentum - további részletekért kattintson a képre! ( http://bit.ly/semjen3 )

Fotó:

„Vezérfonal” és „gondolatmenet”

Semjén mindhárom művet szerepeltette a disszertáció végén, „A dolgozatban közvetlenül felhasznált irodalom” címszó alatt felsorolt munkák között. Emellett lábjegyzetben arra is felhívta az olvasó figyelmét, hogy dolgozatában merített ezekből a szövegekből. Üblackner cikkével kapcsolatban például a 12. oldalon megemlítette, hogy „Több helyütt is támaszkodom e tanulmány gondolatmenetére”. A 34. oldalon hasonlóképpen rámutatott arra is, hogy a New Age okkult hátterének ismertetésénél Spence okkultizmusról írott kötete volt számára a forrás: „Az okkultizmust érintő részben e mű információira támaszkodom”. A 35. oldalon pedig közli azt is, hogy a New Age vallási gyökereinek bemutatásánál, vagyis a nagy keleti vallások tárgyalásánál Glasenapp fent már megjelölt művét „használta vezérfonalul”.

A kereszténydemokrata politikus doktori dolgozatában azonban az eredeti szövegek felhasználása jóval túlmegy azon, amit ő „gondolatmenetre támaszkodás”-ként vagy „vezérfonalul használás”-ként írt le, hiszen különböző formában idézőjelek nélküli szövegátvételekről van szó.

Hosszúra nyúlt idézetek

A fent beazonosított részek a teológiai doktori dolgozat közel negyven százalékát teszik ki. A disszertációnak további kb. 25 százaléka a forrásul használt különböző művekből vett idézet. Ezek egyenként többnyire legalább egy teljes oldalt tesznek ki a dolgozatban, de előfordul, hogy egy-egy idézet több oldalra nyúlik. Ezek a szövegrészletek idézőjelek között, megfelelő forrásmegjelöléssel szerepelnek a szövegben. Problematikussá dolgozaton belüli terjedelmük miatt válhatnak.

 

Az idézetek egy jelentős hányada Karl Rahner és Herbert Vorglimer Teológiai kisszótárából (pl. 82–84., 89–92., 103–104., 110–111. o.), valamint Herbert Haag Bibliai lexikonából (l. 35–36., 69–71., 72–75. o.) származik. Semjén hosszan idéz még például Nyíri Tamás egyik könyvéből (107–109. o.) vagy egy Gyökössy Endrével készült interjúból (122–125. o.), és nagyobb terjedelemben idéz egy sátánista írásokat tartalmazó, először 1969-ben megjelent könyvből, a Sátán Bibliájából is (86–88. o.).

Átminősítve

A miniszterelnök-helyettesnek a parlament honlapján máig elérhető, 1997. december 31-i keltezésű életrajzában az szerepel, hogy „1997-ben PhD-t kapott”. A parlament honlapján található legfrissebb életrajza szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen „1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett”. A semjenzsolt.hu pedig a következőképpen fogalmaz: „vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett”.

A PPKE Hittudományi Karán 1995-ben indult a PhD-fokozatot adó doktori képzés, az itt védett disszertációknak a kari könyvtár honlapján elérhető listájában azonban a KDNP elnökének dolgozata nem található. Semjén eszerint 1997-ben nem írt újabb, PhD-fokozatot adó disszertációt.

Az 1993-as felsőoktatási törvény viszont 1997. december 31-ig lehetőséget biztosított arra, hogy az eredeti adományozó egyetemek – kérelemre és egyedi elbírálás alapján – a korábban szerzett hittudományi doktorátusokat új típusú doktorátussá minősítsék át. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nyilvántartása szerint Semjén Zsolt a PhD-fokozatát az 1991-ben szerzett teológiai doktorátusának 1997. december 19-i átminősítésével szerezte meg.

(Közreműködött: M. László Ferenc)

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X