A szórakozni vágyó fiatalok többsége szerint megfelelő a fővárosi diszkók, éjszakai helyek biztonsága, igaz, a biztonsági emberek viselkedését gyakran agresszívnak tartják. A helyek üzemeltetői pedig nem szeretik a - legtöbb gondot okozó - legfiatalabb korosztályt, valamint nem örülnek a „túlságosan öntudatos, lerészegedett céges/bankos bulizóknak”, akik hangoskodva garázdálkodnak és inzultálják egymást.

Minderről az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) által kiadott Kriminológiai Tanulmányok tavaly év végén megjelent kötetében számol be Nagy László Tibor, a Vizsgálat a fővárosi éjszakai szórakozóhelyek erőszakos kriminalitás helyzetéről című írásában. A kutatást két tragédia miatt végezték el. Az egyik Marian Cozma megölése volt a veszprémi Patrióta Lokálban 2009. február 8-án, a másik eset pedig a három halálos áldozatot követelő West-Balkán szerencsétlenség 2011. január 15-én. A tanulmányhoz, mint annak szerzője, Nagy László Tibor, az OKRI osztályvezetője a hvg.hu-nak elmondta, a tavaly május végén kipattant korrupciós ügy gyanúsítottjának, V. Lászlónak az egyik emberével is beszéltek, és jártak egyik, a Hajógyári-szigeten lévő érdekeltségeiben is.

A 2010-ben és 2011-ben végzett kutatás szerint a West-Balkánban történt tragédia óta javult a biztonsági helyzet, de sok helyen rendszerint továbbra isA megengedett felett van a vendégek létszáma. A szórakozóhelyeken „gyakoriak a csekélyebb súlyú erőszakos bűncselekmények, de azok nagy része nem jut a rendőrök tudomására, mert a szórakozóhelyek biztonsági emberei maguk kezelik azokat”.

Hiába a West Balkán tragédia

A szórakozóhelyek profitmaximalizásra törekedve sokszor félreteszik a szabályokat - állapítja meg a dolgozat. Ennek érdekében kevesebb biztonsági őrt alkalmaznak, van hogy "feketén", és több embert engednek be a megengedettnél. A biztonságiak viselkedésével kapcsolatos panaszok amúgy ritkán jutnak el a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarához. Abból viszont ügy lett, amikor egy biztonsági ember egy belvárosi szórakozóhelyen a vendéget gyerekei szeme láttára durván megfogta és kilökte az utcára. Az erőszakosan viselkedő őrt kirúgták állásából. Az üzemeltetők érdeke, hogy ne legyen konfliktus, és ha van is, akkor általában az őrök maguk elintézik, és nem értesítik a hatóságokat.

A rend pedig kifizetődő, ugyanis a tanulmány szerint „az éjszakai szórakozóhelyek üzemeltetése "borzasztó nagy üzlet", egy-egy nagyobb hely évente több százmillió forint tiszta bevételt hoz”. A hvg.hu beszámolt arról, hogy a korrupciós ügyben előzetes letartóztatásban lévő, az éjszakai élet császárának tartott V. László otthonában több százmillió forint készpénzt foglaltak le. A büntetőeljárással kapcsolatban Nagy László Tibor csak annyit jegyzett meg, hogy nem tudott a vállalkozó rendőri kapcsolatairól és meglepte az éjszakai élet egyik legismertebb alakjával szemben indult vizsgálat.

A szórakozó helyek üzemeltetői a beszélgetések során általában bagatellizálták a problémákat - jegyezte meg az osztályvezető. A tanulmányban az éjszakai helyekkel kapcsolatos erőszakos bűnözés speciális, de nem ritka típusairól szólva kiemelte a túlszámlázást, amikor főként külföldi turistáktól a fogyasztásuk mértékénél jóval nagyobb összeget követelnek fenyegetés vagy erőszak alkalmazásával. Mint arról a hvg.hu már írt, ezekben az ügyekben a szórakozóhelyek alkalmazottai leginkább azt használják ki, hogy kiszolgáltatott helyzetben, idegen nyelvi környezetben, alkoholos befolyásoltság alatt vannak a turisták, illetve, hogy valószínűleg nem is tesznek majd feljelentést. A BRFK viszont több ilyen esetben emberrablás miatt nyomozott, volt olyan ügy, ahol pultost, pincért, biztonsági őrt is letöltendő börtönre ítéltek.

A West Balkán sokkja már a múlt, a szórakozóhelyekre ismét több embert engednek be, mint lehetne

Stiller Ákos

A tanulmányban súlyos gondként említik meg a Gina nevű kábítószer elterjedését is. Ezt italba keverik, így elkábítják a kiszemelt áldozatot, akin aztán nemi erőszakot követnek el, esetleg kirabolják. A sértett gyakran nem is emlékszik arra, mi történt vele, és ezekben az ügyekben sem fordulnak mindig a rendőrséghez.

Balhé: megsértett önérzet vagy féltékenység miatt

A megkérdezett üzletvezetők –  rendszerint 25 és 50 év közötti, többdiplomás férfiak – közül mindössze ketten gondolták úgy, hogy az utóbbi időben javolt a biztonság a vendéglőjükben a többiek úgy vélték, ebben nem történt változás. A fővárosban veszélyfaktorként említették az "egy szórakozóhelyre összezárt” különböző kultúrájú, nemzetiségű embereket", míg a vidéki helyzettel kapcsolatban a gyengébb biztonsági őrzés merült fel.

A diszkósok, night-clubosok, éttermesek leginkább a legfiatalabb korosztályra, valamint a „túlságosan „öntudatos”, lerészegedett céges/bankos bulizókra panaszkodtak”, akik hangos, garázda magatartást tanúsítva főleg egymást inzultálják. A konfliktusok egyébként leggyakrabban az önérzet megsértéséből és féltékenységből adódnak. Az agresszivitás oka pedig az alkohol és a tudatmódosító szerek hatása. 'A fiatalok 96 százalékánál a bulizás összekötődik az alkoholfogyasztással. Emellett egyre inkább terjed az úgynevezett rohamivás (angolul binge drinking-ként leírt jelenség), amikor azon versenyeznek a buliba indulók, hogy minél előbb berúgjanak" - mondta Nagy László Tibor.

A konkurenciáról alig nyilatkoztak, és rendőröket szeretnének

A tanulmány készítői kíváncsiak voltak arra, hogy a tulajdonosok szerint melyek a nem biztonságos konkurens szórakozóhelyek, de az üzemeltetők egyike sem szívesen nyilatkozott negatívan. Akik válaszoltak, azok a Hajógyári-szigeten lévőket jelölték meg „az ott előforduló drogok, a yuppie és újgazdag fiatalok részeges partijai miatt". Az OKRI kutatója megjegyezte, akkor váltak nyitottabbá az üzemeltetők és válaszoltak a konkurenciával kapcsolatosan, amikor azt kérdezték meg tőlük, hogy a gyereküket hova nem engednék el szívesen szórakozni. Akkor  a legtöbben egyöntetűen a Hajógyári-szigetet nevezték meg.

Akadt olyan üzemeltető, aki arról számolt be, hogy a biztonsági személyzetet le kellett cserélnie, mert annak tagjai túl agresszívak voltak, és emiatt gyakrabban járt náluk a rendőrség. A rendőrséggel való kapcsolatot minden üzemeltető jónak ítélte, akadt,  aki ki is emelte, hogy ez főként a kerületiekkel való viszonyra vonatkozik. Beavatkozásukra azonban ritkán van szükség – tették hozzá –, a szórakozóhelyeken ugyanis leginkább zsebtolvajok fordulnak elő, átlagosan havi egy-egy alkalommal. Általános véleményként azt mondták, hogy a szórakozóhelyek körül lévő utcákban viszont örömmel vennék az intenzívebb rendőri jelenlétet. Az egyenruhások számának növelése mellett, felvetették, hogy jó lenne, ha a rendőrök munkaidejük után elláthatnák szórakozóhelyek biztonsági szolgálatát.

Van, aki boxerrel, késsel érzi magát biztonságban

A kutatásban megkérdezett 662 vendég 79 százaléka volt középiskolás, a többi egyetemista. A 24 év felettiek aránya csupán 4 százalék volt. A válaszolók húsz százalékát érte már erőszakos inzultus, pofozkodástól kezdve, verekedésen, rabláson át hajhúzásig fővárosi szórakozóhelyen. A válaszadók 42 százaléka a romákat jelölte meg agresszorként, a beképzelteket és a felvágósokat 6-6 százalék, míg a szkinhedeket és a rasszista magyarokat 5-5 százalék okolta a kialakult balhéért.

A szórakozóhelyeket 49 százalék nagymértékben az alapján választja meg, hogy mennyire tartja azt biztonságosnak. A megkérdezett fiatalok nyolcvan százaléka nem visz magával önvédelmi fegyvert, amikor szórakozni megy. A megkérdezetetteknek mintegy ötödét teszi ki azonban azok aránya, akik gáz-, vagy paprikaspray-vel fegyverkeznek fel, de olyan is akad, aki kést, bicskát, boxert, viperát, sokkolót vagy gázpiszolyt tesz a táskájába, amikor beleveti magát az éjszakai életbe.