Vesztésre áll az állam a maffiaháború feltárásában
Prisztás József volt az első áldozata a magyar maffiaháborúnak, amely 1996-ban indult és nagyjából öt éven át tartott, és amelyet emberölések, gyilkossági kísérletek és robbantások kísértek. A rendőrök az ügyek nagy részét nem tudták felderíteni, a felelősök, a megbízók és a végrehajtók elszámoltatása elmaradt. Huszonhat ügyből másfél évtized után talán ötöt zárhat le bírósági ítélet.
Tizenhét évvel ezelőtt, 1996. november 1-jén, a III. kerületi Ladik utcában lelőtték az akkori idők éjszakai életének egyik legtehetősebb figuráját, Prisztás Józsefet. Ezzel vette kezdetét az 1990-es évek alvilági leszámolásainak sora, amely jórészt máig feltáratlan a hatóságok számára. Az ingatlanügyletekkel, olajozással és más üzletekkel jelentős összegeket kereső Prisztás megölése mögött kezdetektől valamilyen üzleti vitát sejtettek, az ügyészség szerint mára megvan a tettes is: az egykori olajszőkítő cég, az Energol Rt. volt marketingigazgatóját, Portik Tamást vádolják, miután állítólag egy pasaréti ingatlanon különbözött össze a vállalkozóval.
Akik ekkorra nagykutyának számítottak, azok még a rendszerváltás előtt kezdték alvilági karrierjüket: már a 70-es, 80-as években szervezetten hajtottak végre betöréseket és autófeltöréseket. Egy idő után áttértek a prostitúcióra, lányok futtatására, és rátették a kezüket a night-clubokra és a lokálokra, továbbá beszálltak a pénznyerő automaták üzemeltetésébe, de az igazán hatalmas bevételeket az olajozásból szerezték, itt vált először megfoghatóvá a szervezett alvilág és a politika kapcsolata is. Az olajbiznisz amiatt is példa nélküli volt, mert az addig egymással is rivalizáló csoportok úgy tettek szert korábban elképzelhetetlennek tartott jövedelmekre, hogy közben együtt is tudtak működni, mert a milliárdokból mindenkinek jutott. Ám miután ez a "kereseti lehetőség" megszűnt, az egység megbomlott, és a csoportok újra rivalizálni kezdtek egymással. (Lásd: Olajszőkítők, csempészek és politikusok című keretes írásunkat.)
| Olajszőkítők, csempészek és politikusok |
Az olajozás hőskora 1990 és 1995 közé esik, amikor két különböző hatósági ára volt a motorokban használt gázolajnak és az államilag támogatott háztartási tüzelőolajnak (HTO), pedig lényegében ugyanarról az anyagról volt szó. 1992-ben elrendelték a fűtőolaj pirosra színezését, hogy a két különböző árú üzemanyagot meg lehessen különböztetni egymástól. Erre a bűnözők kénsav hozzáadásával fakították ki a színezéket, és dízelüzemanyagnak adták el az olcsóbb fűtőolajat, amivel a csúcsponton már majdnem 40 forintot lehetett keresni literenként. Miután 1995-ben megszűnt az árkülönbség, a bűnözői csoportok kőolajszármazékok importjával kezdtek foglalkozni: gázolaj helyett más, alacsonyabb vámtételű termékeket tüntettek fel a szállítóleveleken, vagy házilag barkácsolt finomítókban állítottak elő dízelolajhoz hasonló üzemanyagot. A csalókat segítette az 1992-ben bevezetett úgynevezett halasztott vámfizetés, ami lehetővé tette, hogy csak 15 nappal az áru beérkezése után fizessék meg a közterhet. Két hét múlva viszont a vámosok már csak a hűlt helyét találták az olajnak és a csaló cégeknek is. A halasztott vámfizetést a Horn-kormány eltörölte ugyan, de lobbinyomás hatására rövid idő múlva ismét bevezették. Az olajbűnözéshez nyilvánvalóan hozzájárult a politika is, hiszen az teremtette a jogi kiskapukat, fenntartotta a kettős árrendszert és a halasztott vámfizetés lehetőségét. A felelősséget azonban minden politikai erő a másik oldalon vélte meglátni, ezért sem jutott semmire az olajügyeket 2000-ben vizsgáló parlamenti bizottság. Pintér Sándor volt országos rendőrfőkapitány, jelenlegi belügyminiszter ez előtt a bizottság előtt egyébként megerősítette, hogy az olajbűnözők a '90-es évek elején saját pártot akartak alapítani, de a rendőrség ezt állítólag megakadályozta. |
A kezdet: Prisztás, Lakatos, Totka, Cinóber
A maffiaháború a 90-es évek közepén végül azért robbant ki, mert eddigre halmozódtak fel akkora vagyonok egyes csoportok vezetőinek kezén, amiért már érdemes volt "támadni", ráadásul ekkorra az olajbiznisznek vége lett. A kezdetet Prisztás József megölése jelentette 1996. november 1-jén. Az erőszakos, leszámolásszerű események sokkoló gyorsasággal követték egymást: november 13-án rálőttek Lakatos Csaba hajtóra az Ügetőn; a férfi túlélte a támadást, majd november 21-én Totka Pált, a II. kerületben élő halnagykereskedőt kilenc lövéssel sebesítették meg életveszélyesen. Öt nappal később a Kőérberki úton több lövést adtak le Csapó Zoltánra, egy kamionparkoló-tulajdonosra, akinek az élete szintén egy hajszálon múlott. Rosszabbul járt a Cinóber néven ismert Domák Ferenc, akit 1996. december 18-án öltek meg. Ezt az esztendőt „színesítette” még egy lövöldözés az Attila úton. A tetteseket azóta sem találták meg, és még Prisztás ügyében is kérdés, hogy a bíróság a nemrég elkezdett tárgyalás végén milyen döntésre jut.
A következő év rögtön egy korábban elképzelhetetlen támadással indult: január 1-jén ugyanis páncéltörő rakétával rálőttek a Szűcs Attila érdekeltségébe tartozó, Szépvölgyi úti Secret Night Clubra. A Balaton uraként emlegetett Szlávy Bulcsú is ebben az esztendőben tűnt el, holttestét 2004-ben találták meg egy budai ház garázsában. A Szlávy holttestét a rajtaütéskor éppen kiásó W. Lászlóra nem tudták az emberölést rábizonyítani. Szintén 1997-ben robbantották fel Zubovics Gyula szentendrei vállalkozó terepjáróját. A férfi belehalt sérüléseibe.
A folytatás: robbantások
Augusztusban 13-án megöltek egy veszprémi vállalkozót, Molnár Pétert, az egykori ökölvívó Nissan Patriotjának sofőrülése alá rejtett plasztikbomba működésbe hozásával. Október 9-én pedig merényletet kíséreltek meg azzal a Hoffmann Istvánnal szemben, akit Prisztás József utódjának tartottak, mivel a megölt férfi vagyonának jelentős része Prisztás "özvegyéhez" került, akit Hoffmann később feleségül vett.
Novemberben 2-án Szegeden Németh Zoltán, a helyi éjszakai élet üzleti köreiben prominensnek számító night-club-tulajdonos lett robbantás áldozata. Állítólag nem a dél-alföldi városban folytatott tevékenysége miatt, hanem mert mások köreit zavarta siófoki érdekeltségeivel, és ráadásul Budapesten is terjeszkedni akart. A felsorolt bűntettek ügyében, senkit nem vontak felelősségre. Nem úgy, mint a kaszinótulajdonos Dóri Sándorra leadott lövések esetében, bár nem a rendőrség jutott a tettes nyomára, hanem az áldozat jelentette fel az elkövetőt, aki jelentős összegeket hitelezett neki, amit Dóri kamatostul vissza is adott.
Szintén 1997-ben akartak először végezni Boros Tamással (akit egy évvel később, az Aranykéz utcában robbantottak fel, három ártatlan járókelő halálát is okozva), miután tavasszal ő segített a rendőröknek az adócsalás miatt indult eljárásban az Energol Rt. és a Conti Car Kft. vezetőinek elfogásában. Az 1997-es év egy gyilkossággal zárult: december 18-án, Gyöngyösön ugyanis megöltek egy helyi vállalkozót, Nagy Andrást.
| A robbantások mögött a bombagyáros, akivel Pintér is találkozott? |
| Az 1996-ban és 1997-ben történt robbantásokkal kapcsolatban a rendőrök összefüggésbe hozták az emberölés kísérlete és zsarolás miatt elítélt Leonyid Stecurát is. Az ukrán férfi, hogy mentse magát lebuktatta a csak bombagyárosnak nevezett Dietmar Clodót, aki 2001-ben tíz év fegyházban letöltendő szabadságvesztést kapott, de büntetését nem itthon, hanem hazájában, Németországban töltötte le. Clodo neve onnan is elhíresült, hogy Pintér Sándor, az országos rendőrfőkapitányi posztról való távozása után, biztonsági cégének vezetőjeként találkozott a bombagyárossal. Mindez akkor derült ki, amikor Pintér az első Orbán-kormány belügyminisztere volt. Ő maga először nem emlékezett a találkozóra, majd elismerte, hogy részt vett a Clodó cége által tartott biztonságtechnikai bemutatón, de nem jött rá a találkozón arra, hogy magával a „nagy” Clodóval ül egy asztalnál. |
A csúcspont: Fenyő János, Aranykéz utca
1998-ban történtek a legemlékezetesebb leszámolások: az egyik Fenyő Jánosnak, a Vico Rt. elnök-vezérigazgatójának megölése február 11-én Budapest belvárosában a Margit körúton (amely után maga Horn Gyula szocialista kormányfő jelentette ki, hogy "ami itt van, az nem közbiztonság" – komoly koalíciós válságot is okozva alig pár héttel a választások előtt, mivel a belügyminiszter akkor a szabad demokrata Kuncze Gábor volt), a másik pedig a már említett Boros Tamás elleni merénylet július elején az Aranykéz utcában.
A leszámolások közül ebben a kettőben felsejlett a megoldás reménye az eltelt évek alatt. Boros Tamás felrobbantása ügyében már a nyomozás elején felmerült, hogy szlovák bűnözők hajtották azt végre, igaz, ezt követően nem történt előrelépés mostanáig, ugyanis, mint ismert, a nyomozók Portik Tamásnak tulajdonítják a merénylet megrendelését. Fenyő János ügyében időről időre előszedték a nyomozást, de egészen Jozef Rohác elfogásáig – akit az ügyészség a lövések leadójának tart – csak találgatások merültek fel.
1998 tavaszán és nyarán egyébként több robbantásos merénylet történt Budapesten, egyebek között a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Torgyán József kisgazda pártelnök és Szájer József fideszes politikus egyik nem használt lakásánál. Robbanás történt az MDF XXII. kerületi irodája előtt is, ahol két ember könnyebben megsérült.
A lecsengés évei: 1999–2003
1999. február 2-án a saját vendéglőjében – a Palota presszóban – adtak le halálos lövéseket egy Skorpió géppisztolyból Döcher Györgyre és Bolgár Misi becenevű emberére. Döcher egyébként ötéves börtönbüntetését töltötte, de az akkori szabályok szerint hivatalosan távozhatott onnan napközben. Két hónappal később, április 12-én végeztek Tahitótfaluban Seres Zoltánnal és a Bentley-jében vele utazó olasz üzletemberrel. Ezzel az üggyel kapcsolatban is úgy gondolja most az ügyészség, hogy Portik Tamás felbujtására történhetett, a halálos lövéseket leadó tettes egyelőre nincs meg.
Szintén leszámolásos merénylet történt Szentendrén 1999. április 19-én a Conti Car autókereskedés egyik tulajdonosa, Cs. Zsigmond ellen, aki túlélte a támadást. Az előző évekhez képest 2000-ben két leszámolásosként kezelt merénylet történt. Január 14-én a XII. kerületben lelőtték az éppen autójában ülő London Bróker Rt. korábbi tulajdonosát. Negyedévvel később, 2000. április 8-án pedig egy XVI. kerületi vállalkozót próbáltak megölni, de a férfi megúszta a gyilkossági kísérletet.
Ragyás Tóni megölése személyes bosszú volt?
A nagy leszámolások korát „Ragyás Tóni" megölése zárja, bár ez az eset inkább személyes bosszúnak tulajdonítható. A férfit augusztus 28-án Óbudán egy játékterem előtt lőtték le. „Az információk alapján sejtettük” – mondta a hvg.hu-nak a történtekről Zsigmond Csaba őrnagy, aki korábban a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának Nyomozó Alosztályát vezette –, „hogy egy nagyobb hal, a fekete sereg vezetőjének tartott, Magyar Róbert állhat a háttérben…, a gyilkosság előtt ugyanis Budán, a Római-parton volt egy összetűzésük, és Magyar Róbert csak annak köszönhette életét, hogy a Ragyás fegyvere beragadt.”
A Spanyolországban tavaly év elejéig bujkáló Magyar Róbert csak mostanában kezdte el emlegetni, hogy amikor házi őrizetbe került, Portik Tamás megpróbált tőle Orbán Viktorra nézve terhelő információt szerezni. A bujkálása alatt tényleges életfogytiglanra ítélt Magyar ezzel valószínűleg a Portik és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója Laborc Sándor közt 2008-ban lezajlott találkozókra próbál rácsatlakozni, azt a feltételezést erősítve, hogy a titkosszolgálat bűnözők segítségével akart lejáratni ellenzéki politkusokat. Magyar nyilatkozataiból nem derül ki, miért gondolhatta Portik, hogy Magyarnak vannak ilyen információi Orbánról.
A mérleg
A huszonhat leszámolásos ügy többsége megoldatlan, a kivételek közé tartozik Szlávy Bulcsú és Ragyás Tóni meggyilkolása. A hatóságok ma Portik Tamásnak tulajdonítják Prisztás József, Seres Zoltán megölését, valamint az Aranykéz utcai merénylet, illetve Fenyő János megölésével kapcsolatban az ügyészség egyértelműnek látja, hogy Jozef Rohác lőtte le a médiamogult. Kérdés, a bíróság számára elegendőek lesznek-e a rendelkezésre álló bizonyítékok, amelyek egyébként szűkösnek mondhatóak. Ezt igazolja például a Prisztás-ügy is, ahol kizárólag vallomások révén próbálják kideríteni, hogy 17 évvel ezelőtt ki lőtte le a vállalkozót, és kinek a megbízására.
A május 17-én kezdődött Prisztás-gyilkosság tárgyalás azért is volt érdekes, mert a Portik Tamásra valló Radnai László – akit a kecskeméti maffiaperben 12 év szabadságvesztésre ítéltek, de annak letöltése előtt tavaly szabadult – az elsőrendű vádlott mellett F. Attilát és D. Gábort is megnevezte mint felbujtót. Radnai azt állította, minderről egy 1999-ben megtartott találkozón értesült. Ott elmondták neki azt is, hogy a Totka Pál elleni merénylet, valamint Cinóber és Fenyő János megölésének hátterében is Portik állhat. Azt nem tudni, hogy ezeket az ügyeket vizsgálja-e a nyomozó hatóság.
Befolyásolják a politikát?
A kilencvenes évek nagy leszámolásait követően a 2000-es évekről az NBH a 2009-es elemzésében azt írta, hogy a szervezett bűnözés területén is egyre inkább tapasztalható volt a közös érdekeket szolgáló, határokon átnyúló együttműködés és a környező országokból származó csoportok magyarországi jelenlétének növekedése. Számottevő kockázatot jelentett, hogy képesek megfizetni az igen kvalifikált, jogi, pénzügyi, igazságszolgáltatási tapasztalatokkal rendelkező szakértőket. Érdekes, hogy időnként mostani kormánypolitikusok is nyíltan beszélnek arról, hogy a maffia mára képes lehet a politikát is komolyan befolyásolni.
Lázár János például a parlamentben mondta, hogy a szerencsejátékok betiltását hozó törvényt azért kellett olyan váratlanul előterjeszteni és elfogadni, mert különben fennállt a veszélye, hogy szervezett bűnözői csoportok megakadályozták volna a jogszabály elfogadását. A kormány számára kiemelten fontos e-útdíj bevezetése is azért csúszik máig, mert ez első tenderen nyertes belga Getronics nem volt képes határidőre leszerződni alvállalkozóival: a cég vezetői szerint azért, mert az illetőket fenyegetések érték a konkurencia részéről.
A szervezett bűnözői körök jövedelme jelentős részben továbbra is csempészetből származik: cigarettát, kábítószert és embereket csempésznek. A szervezett bűnözői csoportok fő célja a jogszerűtlen módon megszerzett jövedelmek legalizálása, amit – az NBH-elemzés is kiemeli – sok esetben elősegítenek a joghézagok is. A hivatal elemzése szerint a bűnszervezetek ennek érdekében szívesen vállalnak részt államilag támogatott beruházások kivitelezésében, fejlesztési projektekben, pályázatokon. "Ezért elejét kell venni annak, hogy az egyre növekvő nagyságrendű uniós pénzek közelébe kerüljenek." Kérdés, hogy ez valaha is sikerülhet-e.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Pintér Sándor majd rendet tesz, ugye?
Két héten belül már érezni fogják az emberek, hogy javult a közbiztonság – ígérte bemutatkozásakor Pintér Sándor leendő belügyminiszter. A korábbi főrendőrre és belügyminiszterre afféle megoldóemberként tekint az új kormány, a csodavárás azonban korábbi eredményeit szemlélve kevésbé indokolt.
Az enyingi bűnbanda gyors alvilági karrierje - háttér
A Cozma-gyilkosság kapcsán az érdeklődés középpontjába került az enyingi banda. Megerősödését rendőri berkekben azzal magyarázzák, hogy jelenleg nincs Magyarországon olyan erős alvilági csoport, amely felléphetett volna velük szemben. Az egyenruhások pedig nem tudták megakadályozni, hogy a csapat kinője magát. Második változat szerint az enyingiek csupán "szolgáltatnak" a balatoni maffiának.
Prisztás-ügy: vagy a koronatanú hazudott, vagy rosszul nyomoztak
A kecskeméti maffiaperben 12 évre elítélt, ám annak letöltése előtt szabadult, Portik Tamásra terhelő vallomást tett Radnai László meghallgatásával folytatódott a Prisztás-gyilkosság tárgyalása kedden. Amennyiben a férfi igazat mond, úgy a vádlottak padjáról még hárman hiányoznak, ha nem, akkor az egész eljárás törvényessége megkérdőjeleződik. A megölt Prisztás József lánya szerint őt az apja élettársa, nem pedig Portik Tamás irányításával fosztották meg az örökségétől.
Így alakult ki a magyar szervezett bűnözés
V. László letartóztatásával ismét reflektorfénybe került a hazai szervezett bűnözés, ami nem is csoda, hiszen a lekapcsolt és korrupcióval gyanúsított rendőrök között vannak, akik éppen maffiaellenes területen dolgoztak vezető pozícióban. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan alakult ki Magyarországon a szervezett bűnözés és honnan származtak az első milliók, majd milliárdok.
