„Az ország gazdasági teljesítőképessége nem teszi lehetővé a 2011-ben elfogadott törvényben meghatározott mértékű béremelést” – írja a parlamentnek szerdán benyújtott törvényjavaslat indoklásában Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, miért nem tudja tartani a kormány a pedagógusbér-emelést. Ezt az ígéretet majdnem két éve, 2011. december 20-án foglalta törvénybe az Országgyűlés, és szeptember 1-jén kellene hatályba lépnie, de a jövő héten hétfőn és kedden rendkívüli parlamenti ülésen módosítják.

Bár a miniszter elismeri, hogy indokolt és sürgető a bérrendezés, a korábbi bejelentésének megfelelően a kormány nevében „2013 szeptemberében még kisebb, de minden érintett számára érzékelhető mértékű emelést” tud felajánlani, illetve egy ígéretet, hogy a következő négy évben (a következő ciklusban) meglesz a teljes béremelés. Legutóbb 2005-ben, Gyurcsány Ferenc első kormánya lépett hasonlót: törvénybe foglalt egy nagy horderejű, népszerű intézkedést (az ötéves adócsökkentési tervet), majd a választások után elismerte, hogy mégsem tudja végrehajtani.

Nem erről volt szó

Az emelés első ránézésre így is jelentős, hiszen ma egy főiskolát végzett pedagógus kezdő bére bruttó 122 ezer forint, míg szeptember 1-től 154 ezer lesz. Az eredeti ígéret azonban ennél magasabb volt: a 2011 decemberében elfogadott törvény szerint az illetményalap főiskolai végzettség (az új felsőoktatási rendszerben alapfokozat) esetén a mindenkori minimálbér 180 százaléka, vagyis jelenleg 176 400 forint, egyetemi végzettség (mesterfokozat) esetén 200 százaléka, vagyis 196 000 forint lett volna.

Túry Gergely

Mivel az előmeneteli rendszer az illetményalap százalékában határozza meg az egyes fizetési osztályokban és fokozatokban alkalmazandó bért, a módosítás végigfut az egész bértáblán: a hvg.hu számításai szerint a „Gyakornok” és a „Pedagógus I.” fizetési osztályokban (előbbibe kerülnek a pályakezdők, utóbbiba a már legalább két éve tanítók) a főiskolai végzettségűek a fizetési fokozat, vagyis a pályán eltöltött idő függvényében 21-41 ezer forinttal kapnak kevesebbet, mint amit eredetileg a kormánypártok megígértek nekik.

A szerdai Balog-féle törvényjavaslat ugyanis az eredetileg beígért illetményalap – amitől minden fizetés függ – hatálybalépését elcsúsztatja: a tervezet szerint csak 2017. szeptember 1-től kell alkalmazni. Idén szeptember 1-től jövő év augusztus 31-ig csak a minimálbér 157,8 és 172,9 százaléka lesz az illetményalap, vagyis bruttó 154 644, illetve 169 442 forintról indul a pedagógusok bére. A következő évek béremeléseinek mértékét a törvény a kormány hatáskörébe utalja: felhatalmazza a kabinetet, hogy az átmeneti időszakban, azaz 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre megállapítsa az illetményalapokat.

Az ördög a részletekben

A képet tovább árnyalja, hogy ma eggyel magasabb osztályba kerülnek azok, akik a szakvizsgával is rendelkeznek, míg az új rendszer ezt egyelőre nem honorálja. A magasabb osztályba (Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár) lépéshez minősítő vizsga szükséges, aminek részletei még nem ismertek: a szabályokat kormányrendelet határozza majd meg, az első minősítéseket pedig 2018-ig kell levezényelni.

Szeptember 1-től jön a visszafogott béremelés - képünk illusztráció

Stiller Ákos

Az alapbérre ugyanakkor ma számos pótlék, túlóra és helyettesítési díj rakódik, ezért nem mindenki érzi majd egyformán a béremelést, sőt lesznek olyanok is, akiknek csökken a fizetésük. Szeptember 1-től jelentősen csökken a pótlékok száma, megszűnik például az úgynevezett minőségi bérpótlék (aminek elosztásáról korábban az igazgató döntött), vagy a számítástechnikai pótlék. Bár a 2011 decemberében elfogadott törvényszöveg még tartalmazta, a szerdán benyújtott módosítás értelmében nem jár majd 5-10 százalékos pótlék (főiskolai végzettség esetén ez szeptembertől havi bruttó 7,7-15,4 ezer forint) a többszakos tanároknak és a hiányszakmákban tanítóknak. Az igazgatók pedig elesnek attól a pótléktól, amit korábban az önkormányzatok biztosítottak.

A bérpótlékok közül csak hétféle marad fent: plusz pénz jár az intézményvezetőknek, a helyetteseiknek, az osztályfőnököknek, a munkaközösség-vezetőknek, a nemzetiségi iskolában tanítóknak, a gyógypedagógusoknak, illetve a „nehéz körülmények között végzett munkáért”. A törvényben ezeknek csak a minimális és maximális összege van meghatározva, a pontos összegről a kormány dönt. A hvg.hu által megkérdezett pedagógusok az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra számítanak, hogy a minimális összeg lesz a pótlék, vagyis például egy főiskolát végzett osztályfőnök 15 ezer forintot kap majd, nem pedig a törvény által lehetővé tett 46 ezret.

Több pénz, több munka

A kollektív szerződés hiánya miatt a pedagógusok egyelőre nem számíthatnak cafetériára, például étkezési utalványokra vagy buszbérletre, de a legnagyobb érvágást mégis a munkaidő új szabályozása jelenti. Ma egy pedagógusnak hetente 22 órát kell tanítania, aki ennél többet teljesít, túlórapénzre jogosult, a hiányzások miatt pedig folyamatosan szükség van helyettesítésre, amiért szintén külön díjazás járt eddig. Az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők egy úgynevezett eszmei órát is kaptak, vagyis 22 órából csak 21-et kellett tanítással eltölteni, ami havi 4 órát jelentett, aki pedig mindkét posztot betöltötte, annak már 8 órát.

Túry Gergely

A szeptember 1-től hatályos törvény értelmében azonban a pedagógusok 40 órás munkahetéből 32 óra úgynevezett kötött munkaidő lesz, amit az iskolában kell tölteni, az igazgató utasításainak megfelelően. Ebből 22-26 órát tesznek majd ki a tanítási órák és egyéb foglalkozások, míg 8-10 órában pedig „a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat” kell ellátni, amibe a törvény szerint beletartozik a „tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítés” is. Vagyis a béremelés jelentős munkateher-növekedéssel párosul, külön díjazás nélkül.

Egy budapesti általános iskolából származó konkrét példák megmutatják, hogy kik számíthatnak jelentősebb emelésre, és kiknek kell tartaniuk a bércsökkenéstől:

Egy 27 éves, a bértábla legelső fokozatában lévő tanító ma 122 ezer forint alapbért kap, amihez 7600 forint osztályfőnöki pótlék, 5250 forint minőségi bérpótlék jár, három túlóráért 4000, négy helyettesítésért pedig a példaként kiragadott hónapban 5300 forintot kapott, vagyis a bruttó bére 144 ezer forint volt. Az új rendszerben ez – „Gyakornok” besorolással és a legkisebb osztályfőnöki pótlékkal számolva – nagyjából 26 ezer forinttal, 170 ezer forintra nő. Cserébe viszont az eddigi havi 91 óra helyett (22*4 kötelező -4 eszmei óra +3 túlóra +4 helyettesítés) havi 128 órát kell majd az iskolában töltenie.

Egy 35 éves tanár és napközis nevelő a főiskolai végzettsége és a pályán eltöltött évei alapján 142 200 forint alapbért kap, amihez 7600 forint osztályfőnöki pótlék, 5250 forint minőségi bérpótlék, 345 forint többszakos pótlék járul, 12 túlóráért 19 300 forintot, három és fél óra helyettesítésért pedig 6000 forintot kapott, vagyis bruttó bére 183 800 forint volt. Az új rendszerben több mint 40 ezer forinttal, 224 233 forintra nő majd a bére, és elvileg még a jelenleg havi 99,5 órás munkaterhelése 128 órára nő.

Egy 53 éves, főiskolát végzett, szakvizsgázott tanító alapbére 208 500 forint, amihez igazgatóhelyettesként 26 000 forintot kap, a minőségi bérpótlékból pedig 25 000 forintot, többszakosként pedig 16 700 forint pótlékot, így bruttó bére 276 200 forint. Túlórája és helyettesítése nem volt. Az ő bére viszonylag szerény mértékben, 25 ezer forinttal nő, bruttó 301 556 forintra.

A példaként megvizsgált 11 pedagógus közül egy jár anyagilag rosszul: egy 53 éves, egyetemi végzettségű tanár, aki jelenleg 216 200 forint alapbért, 7600 forint osztályfőnöki pótlékot, 2400 forint munkaközösség-vezetői pótlékot, 5250 forint minőségi bérpótlékot, 17 300 forint többszakos pótlékot, 14 túlóráért 32 600 forintot kap, illetve két helyettesítésért még kapott 4800 forintot. Bruttó bére így jelenleg 293 350 forint, ami számításaink szerint 65 ezer forinttal, 227 436 forintra csökken, főleg a túlórapénz és a többszakos pótlék hiánya miatt, bár havi 98 órás munkaterhe neki is 128 órára nő. A hozzá hasonló helyzetben lévő pedagógusok valószínűleg október elején, a fizetésük kézhez vételekor szembesülnek majd a béremelés visszásságaival.