Egy iskolakerülő fiút kísértek vissza osztályfőnökéhez márciusban a járőrök a szerencsi vasútállomásról. Egy 15 éves kamasszal szemben pedig vádemelést javasolt a rendőrség másfél hónapja, mivel a fiatal igazolást hamisított magának. Minderre idén január 1-jétől van lehetőség, miután a rendőrségi törvényt módosította a parlament. Idén ősztől pedig már az iskolákban is megjelennek a bűnmegelőzési tanácsadóknak elnevezett iskolarendőrök.

Az iskolarendőrök szolgálatba állását komoly vita előzte meg. A Belügyminisztérium (BM) 2012 tavaszán nyilvánosságra hozott tervei szerint iskolaőröket alkalmazhattak volna az oktatási intézmények azért, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt ne hagyhassák el az iskolát, hogy betartassák a házirendet, elfogják azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, és megakadályozzák azt, hogy jogosulatlanul belépjen valaki az intézmény területére. Az elképzelést az ellenzéki pártok és a szakma, „megdöbbenéssel és felháborodással fogadta”, de a kormánypártokon belül is hatalmas vitát keltett, kifogásolva, hogy a BM rendészeti jogszabályokban rendezné az iskolai rend fenntartásának ügyét.

Száz rendőr kétszáz iskolára

Az iskolaőrökről szóló, a kényszerítő intézkedéseket is lehetővé tevő javaslat végül nem került a parlament elé, a rendőrségi törvény tavaly elfogadott, idén január 1-től hatályos módosítása mindössze beillesztette a rendőr feladatainak hosszú felsorolásába azt is, hogy „a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és középiskola rendjének fenntartásában”. A kissé általános megfogalmazásból annyi kiderül, hogy a rendőrség nem önmagától megy az iskolába, hanem a fenntartó – ma ez legtöbbször a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – kérésére intézkedik, de azt már nem részletezi a törvény, hogy a rend fenntartása pontosan mit jelent.

A rend fenntartása annak a száz közbiztonsági tanácsadónak lesz a dolga, aki az ősz folyamán munkába áll kétszáz, problémásabbnak tartott oktatási intézményben. Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnmegelőzési osztályvezetője a hvg.hu kérdésére azt mondta: a kisebb megyékben három, nagy megyékben hat, Budapesten pedig tíz iskolarendőr teljesít majd szolgálatot. A tanácsadók hivatásos rendőrként, de civil ruhában dolgoznak majd a kiválasztott iskolákban.

Németh Ágnes szerint nemcsak drogprevenciós előadásokat tartanak, hanem szétválasztják a verekedő diákokat, és foglalkoznak a családon belüli erőszakról panaszkodó gyerekekkel is. „A kollégáim a jövő héten fejezik be azt a képzést, amelynek során nemcsak jogi felkészítést kapnak, hanem ügyészek és bírák révén megismerkednek a fiatalkorúakkal kapcsolatos esetekkel, illetve az ítélkezési gyakorlattal. A Terrorelhárítási Központ munkatársai pedig arról tartanak előadást, hogyan lehet elejét venni annak, hogy a fiatalok magányos terrorista elkövetővé váljanak.” A kábítószer iskolákban történő terjesztésének és használatának megelőzéséért azért kell tenni – emelte ki a hvg.hu kérdésére Németh Ágnes –, mert a még nem illegális szerek, az úgynevezett dizájnerdrogok használata egyre terjed.

Németh Ágnes hangsúlyozta, a tanév megkezdése után a rendőrök minden, a Klik által kiválasztott iskolát felkeresnek és egyeztetnek arról, hogy valóban számot tart-e rájuk az oktatási intézmény. „Ha igen, akkor együttműködési megállapodást kötünk, hogy a hatáskörök tisztázottak legyenek” – tette hozzá Németh Ágnes. Szerinte előfordulhat majd az, hogy egy szülő zokon veszi a csemetéjével szembeni rendőri fellépést, de tudomásul kell venni, hogy amikor a gyerek az iskolában van, akkor a nevelési feladatokat az oktatási intézmény látja el. „Persze az a rendőrökön és igazgatókon múlik, hogy egy adott esetet diákcsínynek minősítenek-e, vagy olyannak nyilvánítják, amely mellett nem lehet elmenni és abban a rendőrnek intézkednie kell.” A rendőr köteles intézkedni, ha bűncselekményt vagy szabálysértést észlel.

Motozhat, igazoltathat

A bűnmegelőzési osztályvezetőhöz hasonlóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sem árulta el azt a hvg.hu megkeresésére, hogy melyek a kiválasztott intézmények. Válaszukban azt írták, hogy az iskolákat „bűnmegelőzési/bűnelkövetési szempontokat figyelembe véve” jelölték ki. A veszélyeztetett korosztályok alapján – tették hozzá – elsősorban a középfokú intézményekben tevékenykednek majd a bűnmegelőzési tanácsadó szakemberek – hangsúlyozta az Emmi.

Végül bevitte a rendőröket az iskolákba

MTI / Máthé Zoltán

Pintér Sándor belügyminiszter a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt május 21-én azt mondta: száz olyan település van az országban, ahol hármast, vagy ennél rosszabb érdemjegyet adtak az állampolgárok a közbiztonságra, ezért ezeknek a településeknek önkormányzati és rendőri vezetőit megbeszélésre hívták. Ennek során kiderült, hogy sok problémát okoz az iskolákban a rend fenntartása, ezért döntött az iskolarendőrök bevetéséről.

A bűnmegelőzési tanácsadóknak nevezett iskolarendőrökre természetesen a rendőrségi törvény vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ők is igazoltathatnak, bűncselekmény gyanúja esetén átvizsgálhatja a diákok ruházatát vagy táskáit. Ez a fajta iskolarendőr nem áll majd folyamatosan az iskola kapujában, hogy fülön csípje a lógósokat, ugyanis akár három helyen is szolgálhat, ebből adódóan mozgásban kell lennie. E miatt arra is alkalmatlan, hogy megfékezze a verekedő diákokat, hiszen nem biztos, hogy helyben van, mikor kitör a balhé.

Beijesztik a diákokat?

A bűnmegelőzési tanácsadókról eddig a rendőrség, illetve az Emmi által kiadott információk alapján valószínű, hogy az iskolarendőr leginkább elbeszélget a diákokkal, továbbá bűnmegelőzési órákat tart főleg a kábítószer-fogyasztás veszélyeiről, hogy elrettentse a fiatalokat a használatukról. Ha valóban a drogra utaznak majd az iskolarendőrök, akkor meglehetősen sok dolguk lesz: egy, a rendőrség honlapján elérhető kutatás szerint Magyarországon a 16 évesek 20 százaléka kipróbált már valamilyen tiltott szert. Egy másik kutatás szerint a helyzet még rosszabb: a 2011-ben végzett vizsgálat szerint minden második 18 éves tanuló kipróbált már valamilyen tiltott szert, nagy többségük marihuánát.

Nem lehet majd kertészkedni a suliban

MTI / Mihádák Zoltán

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet kifejezetten attól tart, hogy az iskolarendőrök lényegében drograzziát tartanak majd, így rengeteg fiatal ellen indulhat eljárás. Aggályaikat fokozza a július 1-től hatályos új Büntető törvénykönyv szigora. A változás ugyanis az, hogy két éven belül csak egyszer lehet választani a börtönbüntetés alternatívájaként az elterelést. Aki két éven belül már volt büntetve, vagy egyszer már megígérte, hogy leszokik, az nem ússza meg a felelősségre vonást.

A hvg.hu-nak névtelenséget kérve nyilatkozó budapesti rendőrök azt mondták: tapasztalataik szerint az iskolákban és környékükön működő drogterjesztésről csak nagyon kevés információval rendelkeznek. Ennek az az oka, hogy nem jutott energia erre a területre, korábban leszereltek a rutinos felderítő nyomozók, illetve a BRFK tavalyi, nagy átszervezése során lefokozták a kábítószer-ellenes osztályt, amelynek a létszáma is csökkent. Rendőrségi forrásaink szerint a problémát jelzi, hogy míg a statisztikák évről évre javulnak, a különböző – fentebb idézett – anonim felmérések szerint egyre több fiatal próbál ki drogokat. A statisztika szerint tavaly összesen 566 gyermek- és fiatalkorú követett el valamilyen kábítószeres bűncselekményt, míg 2011-ben 681. Ez nyilván nem ad reális képet az iskolai droghelyzetről.

Egy korábbi kerületi osztályvezető a hvg.hu-nak azt mondta, hogy képben voltak arról, hogy egyes iskolákban hogy folyik a terjesztés az iskolák környékén, de mivel a nagyobb ügyekben, a központban, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon vagy a Nemzeti Nyomozó Irodán nyomoztak, nekik helyben vigyázniuk kellett, hogy azoknak az eljárásoknak saját akcióikkal ne tegyenek keresztbe, ne akadályozzák a terjesztői hálózatok felderítését. „Rendőr sem igen volt az iskolák környékén, mert más feladatok miatt leterhelt volt az állomány” – tette hozzá. Úgy vélte, a mostani nagy bejelentések az iskolarendőrökről szolgálhatják azt a célt is, hogy a diákokat "beijesszék".

Rászállhat a tanácsadó a gyerekekre?

Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője a hvg.hu-nak azt mondta: leginkább attól tartanak, hogy az iskolarendőr kiszúr magának egy-egy hátrányos helyzetű gyereket, akit aztán folyamatosan figyelni fog. Ha pedig ennél a gyereknél kétszer egymás után is drogot találnak, az új Btk. alapján már nem választhatja az elterelést, mindenképpen ítéletet szabnak ki rá. Ha ráadásul egy 18 éves diák drogot ad át a 17 éves társának – márpedig az iskolákban leginkább így, egymás között terjednek a tiltott szerek – akár letöltendő börtönbüntetést is kiszabhatnak rá.

A TASZ szerint az amerikai példák is azt mutatják (erről lásd keretes írásunkat), hogy az iskolarendőrök leginkább a hátrányos helyzetű, jellemzően afroamerikai vagy latin származású diákokat szúrják ki maguknak. Az Egyesült Államokban már többen felvetették, hogy helytelen az a gyakorlat, hogy büntetőjogi eszközökkel próbálnak fellépni az iskolában. Ennek ugyanis az lett a következménye, hogy kialakult egy egyenes pálya, egyesek élete az iskolából egyenesen a börtönbe vezet.

Sárosi szerint a rendőrség által működtetett drogprevenció eleve nem lehet hatékony, a sikeres megelőzéshez ugyanis a bizalmi, támogató légkör szükséges. Csakhogy az iskolai drogprevencióval foglalkozó civil szervezetek számára rendelkezésre álló pályázati források az utóbbi években jelentősen csökkentek az elmúlt években, a hátrányos helyzetű iskolákat célzó iskolai szociális munkási hálózat pedig megszűnt. Ehelyett a kormány most egy, a pedagógusok által is ellenzett tervre költi az adófizetők pénzét, ami rendészeti kérdést csinál az iskolai drogproblémákból.

Ugyanakkor a hvg.hu-nak nyilatkozó volt egyenruhások és parancsnokok vegyesen vélekedtek a bűnmegelőzési tanácsosok bevetéséről. Egy részük szerint a rendőr az órák megtartásán kívül nem nagyon mer majd fellépni a gyerekekkel szemben. Más úgy gondolta, hogy ha a szülők és a tanárok nem tudják megnevelni a diákokat, akkor a rendőrök sem fognak velük boldogulni.