Rohamosan közeledik a parlamenti szezon vége: az előzetes munkarend szerint a hétfőn kezdődővel együtt – ha nem lesz rendkívüli ülésszak – már csak három ülést tart idén az Országgyűlés. Ez meglátszik a törvényhozási tempón is: hétfő óta 14 törvényjavaslatot nyújtottak be, egy kivételével mind a kormány vagy kormánypárti képviselők előterjesztése, és nem is akármilyen terjedelműek: a vadonatúj hitelintézeti törvény – amelyet két másik, kapcsolódó javaslattal együtt már kedden elkezdenek megvitatni – például indoklással együtt 217 oldal.

A friss javaslatok jelentősége széles skálán mozog: a kedden benyújtott büntetés-végrehajtási törvény (ezt szerdán kezdik el tárgyalni) a rendszerváltás utáni törvényhozás egyik nagy adósságát hivatott rendezni, hiszen ez az utolsó fontos terület, amit még midig törvényerejű rendelet szabályoz. A skála másik végén Németh Szilárd fideszes főrezsicsökkentő áll, akinek alig fogadták el legutóbbi törvényjavaslatát a közműszámlákról, máris módosítja azt: a számlán Times New Roman betűtípust kell használni, de a képviselőnek most szóltak, hogy a Magyar Posta rendszere jobb szereti az Arial betűtípust, ezért most előírná, hogy a címzést azzal kell feltűntetni.

Túry Gergely

Németh persze nem csak a betűtípusokkal foglalkozik, most például a társasházak és lakásszövetkezetek kerültek a célkeresztjébe (információink szerint a képviselő a múlt héten részt vett a társasházkezelők konferenciáján, de előadása nem aratott osztatlan sikert). A törvényjavaslata előírná, hogy a társasházak közös helyiségeinek fogyasztására is ki kell terjeszteni a csökkentett közüzemi díjakat, ráadásul a házakban is kötelezően, havonta ki kellene írni, hogy mennyit spórolt nekik a kormány. Ha ezt a közös képviselők elmulasztanák, a lakók feljelenthetnék őket a fogyasztóvédelemnél, amely bírságot szabhatna ki rájuk.

Földharc, még mindig
 
Az ülés elején, kötelező gyakorlatként elhangzó interpellációk sorában érdekes módon a mezőgazdasági témák vannak többségben. „Lehullt az álarc: a kormánynak a gazdák nem számítanak” – veti például a vidékfejlesztési miniszter szemére a szocialista Harangozó Gábor. A jobbikos Magyar Zoltán pedig azt kérdezi: „Bulgária példát mutatott, lesz Önökben is kurázsi?” Ezzel arra utal, hogy az EU legszegényebb tagállama egyoldalúan, Brüsszel engedélye nélkül meghosszabbította a külföldiek termőföldvásárlásának tilalmát egészen 2020-ig, és Jobbik azt szeretné, ha Magyarország is hasonlóan járna el.

Szintén a vidékfejlesztési minisztert (illetve az őt általában helyettesítő Budai Gyula államtitkárt) faggatja a jobbikos Szilágyi György. Az interpelláció címe már jelzi, hogy jó hangulatú beszélgetésre lehet számtani: „Tipikusnak mondható-e, hogy a vidékfejlesztési miniszter töretlen bizalmát élvezik azon háttérintézményi vezetők, akiknek a feladatellátásával összefüggésben a hűtlen kezelés bűncselekmény gyanújával évek óta nyomozás van folyamatban?” Még a kormánypárti öninterpellációk egyike is agrártémába vág, a KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás azt kérdezi: „Mennyiben sikerült a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növelni a helyi termékek piacra kerülését?”

Túry Gergely

Persze, nem csak a mezőgazdaságról lesz szó. A szocialista Tóbiás József valószínűleg a pénztárgépek akadozva haladó online bekötésére célozva kérdezi a nemzetgazdasági minisztert: „Megéri-e kereskedők tízezreit megsarcolni néhány baráti cég érdekében?” Az LMP-s Ertsey Katalin egy régi vesszőparipájára, a bölcsődék és óvodák helyzetére, illetve egyúttal az uniós források felhasználására hívja fel ismét a figyelmet, mikor azt kérdezi: „Mi folyik a bölcsődék és családi napközik létesítésére szánt EU támogatások területén?” A fideszes Babák Mihály nem tud leszállni az „elmúltnyolcévről”, azt kérdezi: „Kiknek okoztak fájdalmat Bajnai Gordon megszorításai és hogyan orvosolta ezeket a Kormány az elmúlt három évben?”

Első lépés a választási büdzsé felé

Hétfőn fogadják el a képviselők a 2014-es költségvetés megalapozó salátatörvényt, illetve a jövő évi büdzsé főszámait. A költségvetés elfogadása sajátos rendben zajlik: hétfőn először a módosító indítványokról szavaznak, amelyből jelenleg 952 van, bár csak 31-et jegyeznek kormánypárti képviselők, vagyis kevés az esélye, hogy sokat változna a tervezet. Szavazni ugyanakkor a szokásosnál többet kell, mert már korábban elfogadták, hogy a házszabálytól eltérve a szokásos három helyett minden frakció tíz, számára módosítóról kérhet külön szavazást, ami – csak az ellenzéki képviselőcsoportokkal számolva – legalább harminc külön gombnyomást jelent.

Ez után a költségvetési bizottság dolga lesz, hogy összefésülje a módosítókat, és ha kell, elkészítsen egy módosító indítványt, aminek elfogadásával lezárul a költségvetés megalkotásának első szakasza (ez időbe telik, de a napirendi javaslat szerint nem tart szünetet az Országgyűlés, ugranak a következő napirendi pontra). A második szakaszban is lehet benyújtani módosítókat, de ezekkel már csak az egyes fejezeteken belül mozgathatnak összegeket a képviselők, a fejezetek közt nem.

Orbán Viktor nyomában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter siet

Stiller Ákos

Hétfőn szavaznak az ötödik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó salátatörvény módosító indítványairól is. Ez az a javaslat, amely egyebek mellett lehetővé teszi, hogy 70 éves koruk után is hivatalban maradjanak azok az alkotmánybírók, akiket a jelenlegi többség választott meg. Ez várhatóan annyiban azért módosul, hogy törlik a szabályt, amely szerint egészen addig hivatalban maradnak a bírák, ameddig meg nem választják az utódjukat. Ehhez a csomaghoz tartozik az a módosító is, amely alapján törvényes lesz a szavazók szállítása, persze csak akkor, ha nem busszal csinálják.

Bár már a múlt heti napirenden is szerepelt, végül elhalasztották az Áder János köztársasági elnök által visszaküldött, a zsebszerződések felderítéséről szóló törvény ismételt elfogadását. A halogatás utólag is nehezen érthető, hiszen egyelőre nem nyújtottak be más zárószavazás előtti módosító indítványt, mint amiről már a múlt héten beszámoltunk. Ez a jogszabály lényegén nem változtat, viszont az indoklása hosszan magyarázza, miért nincs igaza az államfőnek, és miért van joga az Országgyűlésnek kimondani, hogy a zsebszerződések után maradt követeléseket nem lehet bírói úton érvényesíteni.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnap talál fontos és érdekes híreket a törvényhozás világából.